Afganisztán
LÉGKONDIS MIGRÁNSTÁBOR: Görögország nem engedi meg, hogy a migránsok ellenőrizetlenül áramoljanak be Afganisztánból
Görögország elutasítja az ellenőrizetlen bevándorlást, és nem hagyja, hogy 2015-öshöz hasonló migrációs válság alakuljon ki határain a romló afganisztáni helyzet miatt. Erről a Számosz szigetére látogató Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök nyilatkozott, miután felkereste a részben uniós forrásokból létesített ottani befogadó központot.
Légkondicionált tábor
Görögországban a múlt hónapban nyílt meg a több mint 40 millió eurós finanszírozással épült tábor a Törökország közelében lévő Számosz szigetén. A tábor ugyan szögesdróttal van körülvéve, viszont a migránsokat légkondicionált konténerek „várják”, ami mindenképpen újdonságnak számít, főleg a görögországi viszonyokhoz képest.
Az új tábor ideiglenesen 3000 embernek adhat otthont, akik addig maradhatnak, amíg kérelmüket elbírálják. Természetesen az athéni kormány sem örül a migránsoknak.
– hangsúlyozta a táborban tett látogatása alkalmával a görög miniszterelnök, aki szerint Európának együtt kell működnie az Afganisztán szomszédságában lévő országokkal annak érdekében, hogy a tálibok elől menekülő emberek a térségben maradjanak.
Görögország csütörtökön ugyan 26 női ügyvédet és bírót fogadott be Afganisztánból családtagjaikkal együtt, de – mint a görög kormányfő fogalmazott – az ilyen esetek „kivételnek számítanak”, és nem jelenthetnek hivatkozási alapot.
Éhínség fenyeget
Az augusztusi afganisztáni tálib hatalomátvétel aggodalmat váltott ki Európában, sokan attól tartottak, hogy megismétlődik a 2015-ös migrációs válság, amikor közel egymillió, többségében szíriai menedékkérő érkezett Törökországon és Görögországon keresztül Európába.
A hatalomátvétel óta Afganisztán egyre súlyosabb gazdasági válságba süllyed, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) csütörtöki beszámolója szerint az éhínség „heteken belül” jelentős mértékben érintheti a lakosságot.
Nem sokkal a tálib hatalomátvétel után egy afganisztáni menekült úgy nyilatkozott a BALK-nak, hogy éhínség alakulhat ki az ázsiai országban:
– nyilatkozta az afganisztáni menekült, aki szerint a tálibok nem tudnak kormányozni, mert csak a „harcoláshoz értenek”.
Az élelmiszerárak elképesztő emelkedésére hívta fel a figyelmet szeptember közepén a Vöröskereszt helyszínen működő szervezete is, amely szerint Afganisztánnak segélyekre van szüksége.
Afganisztán
VÉDELMI PÉNZ: Az Európai Uniónak ki kell fizetnie minden beígért támogatást Törökországnak
Az Európai Uniónak mielőbb ki kellene fizetnie minden beígért támogatást Törökországnak az ott tartózkodó bevándorlók ellátásához, mivel Ankarának kiemelt szerepe van a kontinens védelmében. Ezt Szijjártó Péter jelentette ki a Törökország-V4 (visegrádi négyek) külügyminiszteri találkozója után.
Szijjártó…
A külgazdasági és külügyminiszter az ülést követő közös sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy Európa példátlan módon egyszerre három irányból is migrációs nyomás alatt áll, ami az előrejelzések szerint a jövőben csak tovább erősödik. Ennek oka részben az afganisztáni helyzet, ugyanis a nemzetközi beavatkozás kudarca nyomán 23 millió embernek került veszélybe az élelmiszerellátása a dél-ázsiai országban, a belső menekültek száma pedig elérte a négymilliót
Szijjártó kiemelte, hogy az újabb hullámok megelőzése érdekében két dolog szükséges: a bevándorlást ösztönző nyilatkozatok vagy tervek megakadályozása, illetve szoros partnerség a migrációs útvonalakon fekvő országokkal. Utóbbi tekintetben pedig Törökország kulcsfontosságú, kiemelt szerepe van Európa védelmében.
– fogalmazott a tárcavezető, aki ezért szorgalmazta, hogy az EU végre kifizesse annak a hatmilliárd eurónak az egészét, amelyet korábban megígért Ankarának, különös tekintettel arra, hogy a török kormány eddig mintegy 40 milliárd dollárt költött az országban tartózkodó migránsok ellátására.
Szijjártó szerint az EU-nak emellett támogatnia kellene a török határvédelmi intézkedéseket, így elejét véve a migrációs nyomás további fokozódásának.
Aláhúzta továbbá: a kormány élesen ellenzi, hogy az Európai Unió megkösse az úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodást 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal, ugyanis az egyezmény „az ENSZ globális migrációs paktumának a kistestvére”.
– mondta Szijjártó Péter, aki végezetül megemlítette, hogy Törökország ötven rendőrt küldött Magyarország déli határára.
…és a többiek
Mevlüt Cavusoglu, a török diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy 2014 óta országa látja el a legtöbb menekültet a világon, ezért különösen fontosnak tartják az afganisztáni helyzet rendezését. Ennek érdekében a nemzetközi közösségnek szerinte fokozatosan fel kellene vennie a kapcsolatot az új tálib vezetéssel.
Jan Lipavsky új cseh külügyminiszter fontos és hagyományos együttműködési formátumnak nevezte a V4-csoportot. Valamint rámutatott, hogy Ankara kulcsszerepet játszik a migráció kérdésében, az illegális bevándorlás elleni küzdelemben.
Lengyel kollégája, Zbigniew Rau egyebek mellett az EU nyugat-balkáni bővítési folyamatának felgyorsítását sürgette, illetve a visegrádi államok és Törökország közötti gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket méltatta.
Hasonlóan nyilatkozott Törökország szerepéről Ingrid Brocková szlovák külügyi államtitkár is. Majd kiemelte: meg kell akadályozni, hogy Afganisztán ismét terrortámadások és migrációs hullámok kiindulópontja legyen. Emellett pedig nyugtalanítónak nevezte a növekvő nyugat-balkáni feszültséget.
- Ukrajna7 nap telt el azóta
A Times egyike cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki
- Koszovó6 nap telt el azóta
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
- Szerbia4 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
- Horvátország4 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak