Románia
JÓ KIS MARAKODÁS: Simán megbukott a parlamenti voksoláson a román kormány

A keddi parlamenti szavazáson Romániában megbukott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kormánya, amelyet Florin Cîțu liberális miniszterelnök vezetett. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) bizalmatlansági indítványát 281 képviselő és szenátor szavazta meg. A kormány megbuktatásához legkevesebb 234 voksra volt szükség. A kormányválsággal párhuzamosan Bukarestben folynak a koronavírussal kapcsolatos intézkedések elleni tüntetések.
A kabinet bukását a kormányból szeptember elején kilépett Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) idézte elő, amely nyílt konfliktusba került a miniszterelnökkel, és a bizalmatlansági indítvány megszavazásával bebizonyította, hogy nélküle a Cîțu-kabinetnek nincs parlamenti támogatása.
A bizalmatlansági indítványt a PSD és USR mellett a nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is megszavazta. A kormánypártok képviselői és szenátorai nem szavaztak.
Jó kis marakodás
A bizalmatlansági indítványt előterjesztő szociáldemokraták elnöke, Marcel Ciolacu a parlamenti vita során úgy vélekedett: Florin Cîțu teljesen elvesztette a valóságérzékét, kilenc hónapig a PNL elnöki tisztségéért folyó küzdelemmel volt elfoglalva, miközben fogalma sincs arról, hogy milyen problémákkal szembesülnek a választók.
A PSD-elnök szerint a PNL jelöltjeként államfővé választott Klaus Johannis, és az általa támogatott Cîțu-kabinet tönkretették, adósságba verték, példátlan válságba sodorták Romániát, ezért a kormánynak távoznia kell.
Florin Cîțu parlamenti beszédében éles támadást intézett volt koalíciós partnerei ellen, akik szerinte elkényeztetett gyerekek módjára megfutamodtak a kormányzás felelőssége elől.
Cîțu szerint az USR – miközben hajthatatlan reformerként tetszeleg – oltásellenes, neofasiszta, antiszemita, Európa-ellenes pártokkal szövetkezik, csakhogy félreállítsa őt.
Cîțu szerint a megdöntésére szövetkezett “új koalíció” semmilyen alternatívát nem kínál, a PNL viszont nem hátrál meg, és Romániának továbbra is a liberális értékek körül alakult kormánya lesz.
Dan Barna, az USR alelnöke szerint Cîțu bebizonyította, hogy képtelen a koalíciós együttműködésre, “túl nagy neki a kormányfői kalap”, és azzal vádolta Cîțut, hogy cinikus módon válságba sodorta az országot, csakhogy néhány szavazatot gyűjtsön a PNL-ben a párt elnökségéért folyó közdelemben. Az USR képviselője megerősítette: helyre akarják állítani – de Cîțu nélkül – a jobbközép kormánytöbbséget, és nem vetődik fel, hogy a PSD-vel és AUR-ral kormányozzanak.
RMDSZ: Felelőtlenség kormányt buktatni
Az RMDSZ nevében felszólaló Szabó Ödön képviselőházi frakcióvezető-helyettes is úgy értékelte: felelőtlenség a járvány tombolása közepette alternatíva nélkül kormányt buktatni.
A most egymást támadó volt kormányzati partnereket arra figyelmeztette: egy koalícióban nem erőltethetnek egymásra olyan intézkedéseket, amelyeket a másik nem tud elfogadni, mert a másik mögött is választói felhatalmazás áll, energiájukat inkább a közös célok megvalósítására kellene összpontosítaniuk.
Az RMDSZ szónoka felérte a PNL-t és USR-t: tegyék félre a személyes sértődéseiket és fogjanak össze a közös kormányprogramba foglalt reformok megvalósítása érdekében.
,A szavazás eredményének kihirdetése után Marcel Ciolacu leszögezte: a PSD semmiképpen nem fog egy kisebbségi, liberális kormányt támogatni, legfeljebb egy szakrétői kormány beiktatását hajlandó megszavazni, amely elvezeti az országot az előrehozott választásokig.
Ezek után Klaus Johannis államfőnek kell egyeztetnie a pártokkal egy új kormány beiktatásáról, addig a Cîțu-kormány ügyvivőként vezeti az országot.
Mindeközben Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) volt elnöke kijelentette, hogy mihelyt meggyőződik róla, hogy a PNL üres vázzá vált, amelynek semmi köze már a “történelmi párthoz”, készen áll új politikai konstrukció létrehozására, hogy ezzel mentse meg a liberális értékeket.
Florin Cîţu miniszterelnök tehát elvesztette a bizalmi szavazást a parlamentben, miközben a lej továbbra is a rekordgyenge szint körül mozog, bár a román jegybank a kormány bukássával szinte egy időben megemelte az irányadó kamatot.

Románia
EGY HARGITÁVAL KEVESEBB: Drámai az erdélyi magyarság számának csökkenése

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) Országos Elnöksége a romániai népszámlálás előzetes eredményeinek ismeretében megállapította, hogy drámai méretű az erdélyi magyarság lélekszámvesztése. Az EMSZ vezetése a fogyás mértékét igen erős szavakkal igyekezett érzékeltetni, szerintük ugyanis a számok jól mutatják “a magyarság ellen békeidőben folytatott csendes genocídium eredményességét”.
Már csak egymillió erdélyi magyar
Az EMSZ közleménye arra emlékeztet, hogy a legutóbbi, 2011-es cenzushoz képest a Romániában élő magyarság száma 225 ezer fővel, alig egymilliónyira csökkent. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt az erdélyi magyar nemzetrész elvesztette lélekszámának egyötödét.
Kapcsolódó cikk
– olvasható a közleményben, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összeolvadásából létrejött EMSZ országos elnöksége írt alá.
Aláhúzták, hogy a fogyás mértéke és aránya az elmúlt három évtizedben folyamatosan gyorsult, összességében pedig a rendszerváltás utáni első, 1992-es népszámláláshoz viszonyítva több mint 620 ezerrel csökkent a romániai magyarság lélekszáma.
– közölte az EMSZ, amely arra figyelmeztet, hogy amennyiben nem változik semmi, az egykor államalkotó erdélyi magyarság még ebben a században több mint egy évezredes történelme végére érhet.
Drámai népességvesztés
Az EMSZ országos elnöksége úgy véli, hogy ebben a súlyos helyzetben a közösséggel szemben elkövetett bűn minden olyan magyarázkodás, amely kisebbíti a bajt, vagy részsikerként próbálja tálalni az eredményt.
– szögezte le az EMSZ, amely szerint egyenesen ki kell mondani, hogy maga az a tény, miszerint a három évtized alatt több mint hatszázezer fővel zsugorodott romániai magyarság 2022-ben még egymillió főt számlált, ám ez nem eredmény, nem siker, nem ok az örömre, hanem “súlyos és riasztó népesedési katasztrófa”.
– olvasható a közleményben, amely szerint szembe kell nézni azzal, hogy “az elmúlt három évtized viszonylagos szabadsága és jóléte több szempontból is többet rombolt a romániai magyar közösségen, mint a megelőző hetven év nagyromán és nacionálkommunista totalitárius rendszerei együtt”.
Az EMSZ szerint a drámai népességvesztésnek nem csupán a magyarságnak az országos átlaghoz képest rossz gazdasági helyzete vagy alulképzettsége az oka, hanem legalább annyira közrejátszik az az általános értékválság is, amely abból a hibás politikai gyakorlatból származik, amely valamennyi – a közösségi identitásmegőrzés szempontjából maghatározó – helyi és országos ügyet a bukaresti parlamenti választási eredményességnek és a folyamatos kampánykommunikáció szempontjainak rendeli alá.
Magyarország
MEGKÖNNYÍTI A TURIZMUST: Januártól megszűnik a határellenőrzés a magyar-horvát határon, miután Horvátországot felvették a schengeni övezetbe

Az európai uniós tagállamok belügyminiszteri tanácsa csütörtökön jóváhagyta Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez, nem született viszont döntés arról, hogy Bulgária és Románia mikor csatlakozhat a személyek szabad mozgását is garantáló nemzetközi zónához. Korábban Hollandia és Ausztria ellenezte a román és a bolgár csatlakozást, Hollandia később azonban már csak Bulgária belépésével szemben volt elutasító.
A döntés
A döntés értelmében 2023. január 1-jétől megszűnik a Horvátország és a schengeni térség más országai között a személyek ellenőrzése a belső szárazföldi és a tengeri határokon. A belső légi határokon az ellenőrzéseket 2023. március 26-tól szüntetik meg. Horvátország 2023. január 1-jétől megkezdi az egész övezetre érvényes schengeni vízumok kiadását is.
– jelentette be Ylva Johansson az Európai Unió belügyi biztosa. A cseh elnökség szerint ez azt jelenti, hogy a schengeni övezet több mint egy évtized elmultával most először bővül, viszont felmerülhet a kérdés, hogy erre mikor kerülhet ismét sor Románia és Bulgária esetében.
Az Európai Bizottság november közepén állapította meg: hogy mindhárom ország készen áll a teljes jogú tagságra, ám a belügyminiszteri tanács nem hagyta jóvá Románia és Bulgária kérelmét.
Hollandia ugyan támogatta Románia felvételét, ám a bolgár kérelemre nemet mondott, mert a holland kormánynak továbbra is aggályai vannak a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság terén elért bolgár “eredményekkel” kapcsolatban, ezenkívül az ország – Hága megítélése szerint – Bulgária a csatlakozás technikai feltételeinek sem felel meg.
Kapcsolódó cikk
Ausztria ugyanakkor jelezte, hogy a migrációs válságból fakadó határellenőrzési szigor miatt nem csak Bulgária, hanem Románia felvételét sem támogatja. Lucian Bode román belügyminiszter azzal utasította el Ausztria állítását, hogy a migránsok nem Románián, hanem főleg Szerbián keresztül haladnak át.
Nicolae Ciuca román miniszterelnök televíziós nyilatkozatában megjegyezte, hogy az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsa Ausztria vétója miatt utasította el Románia csatlakozását a határellenőrzés nélküli schengeni térséghez. Kijelentette: “a mai döntést nem érdemelták meg, és sajnálják, ami törént, de ez motiválja őket az erőfeszítések folytatására”.
Klaus Iohannis, Románia elnöke ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a kudarc „nem opció”, és óva intett attól, hogy országában „az euroszkepticizmus erősödjön fel”.
A bolgár véleményeket a holland elutasítás vonatkozásában a kapcsolódó cikkben ismertettük.
A fent már említett uniós belügyi biztos sajnálatát fejezte ki Bulgária és Románia kívül maradása miatt, és mindkét ország állampolgáraihoz fordulva azt hangsúlyozta, hogy megérdemlik a csatlakozást Schengenhez, amit szinte minden tagállam és az uniós bizottság is határozottan támogat.
A negatív eredmény mindenképpen “fájdalmas politikai vereség” Románia és Bulgária számára, amely hat évvel Horvátország előtt csatlakozott az Európai Unióhoz.
A schengeni övezetnek jelenleg 22 uniós ország tagja, köztük Magyarország is, amely a Transparency International korrupciós listáján 2 ponttal Románia mögött van, és csak egy ponttal előzi meg Bulgáriát, így akár bajba is kerülhetne, ha a magyar schengeni övezeti tagságról most döntenének.
A következmény
Rétvári Bence a magyar belügyminisztérium parlamenti államtitkára a döntést követően közölte, hogy január elsejétől megszűnik a határellenőrzés a Magyarország és a Horvátország közötti 344 kilométer hosszú határszakaszon.
Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy Horvátország schengeni csatlakozásával élénkebbé válhat a két ország közötti közlekedés, és Horvátország schengeni csatlakozása megkönnyíti a turizmust is.
Rétvári kijelentette, hogy Horvátország mellett Magyarország mindvégig nagyon hangsúlyozottan támogatta Románia és Bulgária schengeni csatlakozását is, Magyarország ugyanis azt szeretné, hogy ez a két ország is mihamarabb az unión belüli szabad mozgást biztosító övezet része legyen.
Az államtitkár egyúttal hangsúlyozta, hogy Magyarország szempontjából ez nemzetpolitikai szempontból is, hiszen a magyar-román határ két oldalán élő magyarok számára könnyebbé válna az átjárás.
A tanácskozás migrációról szóló vitájával összefüggésben Rétvári azt mondta, hogy Magyarország továbbra is elutasít – és a későbbiekben sem fog támogatni – olyan javaslatot, mely a migránsokat kvóták alapján osztaná el a tagországok között.
– jelentette ki a belügyminisztérium parlamenti államtitkára, aki szerint e tekintetben Olaszország a visegrádi országok szövetségesévé vált, Róma ugyanis világosság tette, hogy nem csak a szárazföldön, hanem a tengereken is meg lehet fékezni az illegális migrációt.
Bulgária
VÁLOGATNAK: Hollandia támogatja Románia és Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez, de Bulgáriáét nem

A holland kormány miniszterei pénteki (december 2-i) tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy támogatják Románia és Horvátország csatlakozását az Európán belül szabad mozgást biztosító schengeni övezethez, de Bulgáriáét elutasítják. Ezt nyilatkozta Eric van der Burg holland igazságügyi és belbiztonsági államtitkár, akinek a nyilatkozatát az N1Times című hírportál idézte. A holland közlést követően Rumen Radev azt írta a Faceboon, hogy “Bulgária az európai szolidaritás helyett cinizmust kap”. A schengeni övezet bővítéséről várhatóan az uniós tagországok belügyminisztereinek jövő heti találkozóján születik döntés.
Holland indokok
A holland parlament október végén még azon az állásponton volt, hogy Románia csatlakozását sem támogatja. A bevezetőben említett államtitkár a pénteki döntés után úgy nyilatkozott, hogy holland vélemények szerint Románia és Horvátország készen áll a csatlakozásra, Bulgária viszont nem teljesítette a felvételhez szükséges kritériumokat.
Mark Rutte holland miniszterelnök ezt megerősítve azzal érvelt, hogy Bulgáriával kapcsolatban továbbra is aggályaik vannak a korrupció elleni küzdelem és a jogállamiság terén, ezenkívül az ország a csatlakozás technikai feltételeinek sem felel meg.
Rutte szerint a kabinet döntése objektív volt, “nincsenek mögötte politikai szándékok”, és az elutasításnak nincs köze ahhoz sem, hogy a holland kormány szeretné visszafogni az országba irányuló migrációt. Hozzátette, hogy ha Szófia teljesíteni tudja a csatlakozáshoz szükséges kritériumokat, akkor akár már jövőre felvételt nyerhet az övezetbe.
Kedden (november 29-én) Krum Zarkov bolgár igazságügyi miniszter azt mondta a bolgár médiának, hogy Hollandia az utolsó akadálya az ország schengeni csatlakozásának, és kifejezte abbéli reményét, hogy Hága “helyes álláspontra helyezkedik”, hiszen semmilyen gyakorlati és ténybeli érv nem szól Bulgária csatlakozása ellen. Rutte viszont pénteken felhívta a figyelmet arra, hogy nem Hollandia az egyetlen ország, amelynek kétségei vannak a bolgár csatlakozást illetően.
– jelentette ki a holland miniszterelnök.
Bulgária 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Az Európai Parlament 2011 óta több határozatban is zöld jelzést adott az ország schengeni csatlakozásának. A képviselők az októberi plenáris EP-ülésén is megszavaztak egy állásfoglalást, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy a belső határellenőrzés fenntartása Románia és Bulgária esetében “diszkriminatív”, és “negatív hatással van az EU egységes piacára”.
Az állásfoglalás elfogadását követő héten viszont a holland parlament fogadott el egy indítványt, amelyben felszólította a kormányt, hogy “ne tegyen visszafordíthatatlan lépéseket” Románia és Bulgária csatlakozásával kapcsolatban, amíg további vizsgálatot nem folytatnak le a két országban a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén.
November közepén az Európai Bizottság megállapította, hogy mind Románia, mind Horvátország, de Bulgária is készen áll arra, hogy teljes jogú tagjává váljon a határok nélküli, vagyis a szabad mozgást biztosító uniós övezetnek.

Bulgária korrupciós indexe a Transparency International szerint, az ország mindössze egy ponttal rosszabb, mint Magyarország
Az uniós bizottság szerint Szófia bizonyította, hogy rendelkezik azzal a szabályrendszerrel, amely garantálja az egyének számára az alapvető jogok és a visszaküldést tiltó elv tiszteletben tartását, valamint a hozzáférést a nemzetközi védelemhez.
A schengeni övezetnek jelenleg 22 uniós tagállam – köztük Magyarország – és 4 nem uniós ország, Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein a tagja.
A bolgárok dühösek
A bolgár elnök igencsak éles hangnemben válaszolt a hollandoknak. Rumen Radev a Facebookon azt írta, hogy “az európai szolidaritás helyett Bulgária cinizmust kap!”
– jegyeztette meg még a bolgár államfő, aki arra emlékeztetett, hogy mostanában három bolgár rendőr is életét áldozta az Európai Unió külső határainak védelmében, az egyik ilyen incidens alig egy hónappal ezelőtt történt a török-bolgár határon.
Bulgária 350 katonát és 40 katonai járművet telepít a Törökországgal közös déli határ mentén, hogy segítsenek a határrendőrségnek a növekvő migránsáradat kezelésében.
Felháborodottan reagált a holland bejelentésre Ivan Demerdzsiev bolgár belügyminiszter, a bolgár kormányfő helyettese is, aki “kimondottan támadónak” minősítette a holland felvetéseket azzal kapcsolatban, hogy Hága elutasítja Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez.
– nyilatkozta a bolgár belügyminiszter, aki szerint a Bulgária és a bolgár biztonsági erők azért fejtik ki ezeket az erőfeszítéseket a határőrizet terén, hogy megfeleljenek az európai partnerek minden követelményének.
Az általános felháborodást jól jelzi, hogy Bulgáriában egyre többen vádolják a nyugati országokat azzal, hogy képmutató politikát folytatnak, és kettős mércét alkalmaznak, amikor megtagadják a bolgároktól a schengeni térségbe történő belépést.
-
Horvátország5 nap telt el azóta
FAJFERICA: Zöld erdőben, zöld mezőben egy fekete disznó
-
B A Balkanac6 nap telt el azóta
Változó érzelmek: Kijevnek már nem kell Ljubljana, kitöri a Fras
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Őrizetbe vettek egy szerb férfit, mert 3 ezer euróért eladta a kiskorú lányát
-
Horvátország2 nap telt el azóta
GYÓGYSZERHIÁNY: Nincs Ozempic Horvátországban, mert mindenki slank akar lenni