Connect with us

Bunyevácok

SZERB ÉS HORVÁT VILÁG: Szabadka volt a legnagyobb horvát város, avagy száznak mennyi a fele?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A cikk meghallgatása

Zoran Milanović ismét hergeli a szerb vezetést. A horvát elnök a horvát titkosszolgált legfrissebb jelentésére reagálva úgy nyilatkozott, hogy a problémákat leginkább a belgrádi vezetés okozza, “amely a szerb világról hadovál”. A válasz nem maradt el, a Tanjug szerb hírügynökség – jó érzékkel, és lehet, hogy politikai sugallatra – rögtön előhúzta a bunyevác kártyát.

A szerb és a horvát világ

Milanović már nem először tett utalást “a belgrádi Sándorok” víziójára. A horvát elnök azt találta mondani, hogy a térségben azért megoldatlan a helyzet, mert Szerbia “a szerb világról hadovál”, de utalt a Szerbia és Koszovó közötti feszültségekre, valamint Montenegróra is, ahol a politikai nomenklatúra egy része “úgy viselkedik, mintha Belgrád lenne a fővárosuk”.

A horvát elnök úgy fogalmazott, hogy tarthatatlanok a Szerbiában élő horvátok létszámával kapcsolatos számok.

– Arra szólítom fel a horvátokat, ha nem Horvátországban élnek, akkor legyenek tekintettel a szomszédaikra, őrizzék meg a hagyományaikat és a nevüket, de legyenek tisztában azzal, hogy Szerbiában vannak

– jelentette ki a horvát államfő, aki maga is felcsapott számmisztikusnak. Milanović szerint Szabadkának 1900-ban 100 ezer lakosa volt, Splitnek 15 ezer, Zágrábnak 60 ezer, Szabadkán az akkor 100 ezer ember 50 százaléka “bunyevác horvát” volt.

Miután Zágrábban nem tekintik külön nemzetnek a bunyevácokat, és mivel a horvát elnök rossz volt matematikából – különösen százalékszámításból – így adódott a következtetés:

– Tehát Szabadka volt akkor a legnagyobb horvát város, de nem maradt fenn (mint horvát város), mert messze volt, és nem volt az anyaországban, mint Split vagy Zágráb

– mondta Milanović, akinél ezek szerint 50 ezer bunyevác (Szabadka), több mint 60 ezer horvát (Zágráb).

A horvát elnök folytatva ezt a gondolatmenetet, feltette, és meg is válaszolta a kérdést, hogy “Szabadka, akkor horvát világ?

– A (szabadkai) horvát közösség nagyobb, mint szinte minden horvátországi közösség, amelyben szerbek élnek, de Szabadka nem horvát világ, nem tarthatok erre igényt, és nem tehetek kétértelmű kijelentéseket

– jegyezte meg a horvát elnök, aki szerint a bunyevácok is horvátok, azaz “bunyevác horvátok”.

Nem is voltak horvátok Szabadkán

A Tanjug idézte Mirko Bajićot, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének elnökét, aki Zoran Milanovićnak üzent. Bajić szerint nem méltó egy komoly európai ország elnökéhez, hogy erőszakos asszimilációra bújtat.

Bajić közleményében kiemelte, hogy a bunjevácok autochton délszláv népeknek számítanak, csakúgy, mint a horvátok vagy a szerbek, és rámutatott arra (a Magyarország számára is fájó tényre), hogy a Nagy Nemzetgyűlés 1918-ban, Újvidéken tartott ülésén, amelyen a Vajdaságot a Szerb Királysághoz csatolták, 84 bunjevác delegált (minden 1000 lakosra egy) és csak egyetlen egy horvát küldött vett részt.

A bácskai bunyevácok vezetője szerint ez beszédes példa arra, hogy a múlt század elején milyen volt a bunyevácok és horvátok aránya a térségben. Bajić ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a 19. század végén és a 20. század elején Szabadka nem volt “a legnagyobb horvát város”, mivel nem éltek horvátok Szabadkán.

– A horvát nyelvet Szabadkán hallani sem lehetett, mert senki sem használta, magyarul, szerbül és bunjevác ikavicával beszéltek. A bunjevácok sajnos ki voltak téve a horvátok erőszakos asszimilációjának, ami 1945-ben tetőzött az akkori kommunista kormány szégyenteljes parancsával, amellyel elrendelték, hogy minden bunjevác horvátnak minősüljön saját állásfoglalásától függetlenül

– húzta alá közleményében Bajić, és idézte a Tanjug.

Tavasszal a szerbiai bunyevác kisebbség körében nagy elégedettséget, a horvát kisebbség körében pedig óriási felháborodást váltott ki, hogy Szabadka város alapdokumentumát változtatták meg azért, hogy a bunyevác nyelvet negyedik hivatalos nyelvként használatba vegyék.

A bunyevácoknak Szerbiában saját nemzeti tanácsuk van, amelyet egyébként közvetlen választásokon választanak meg, mert ehhez elegendő számú regisztrált bunyevác szavazó van. Vezetőik szerint a bunyevácok hálásak Szerbiának azért, hogy az egyik nemzeti kisebbségének ismeri el őket, ami egyes vélemények szerint a horvát kisebbség gyengítésének eszköze.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió


Öt nap legjava