Bunyevácok
SZERB ÉS HORVÁT VILÁG: Szabadka volt a legnagyobb horvát város, avagy száznak mennyi a fele?

Zoran Milanović ismét hergeli a szerb vezetést. A horvát elnök a horvát titkosszolgált legfrissebb jelentésére reagálva úgy nyilatkozott, hogy a problémákat leginkább a belgrádi vezetés okozza, „amely a szerb világról hadovál”. A válasz nem maradt el, a Tanjug szerb hírügynökség – jó érzékkel, és lehet, hogy politikai sugallatra – rögtön előhúzta a bunyevác kártyát.
A szerb és a horvát világ
Milanović már nem először tett utalást „a belgrádi Sándorok” víziójára. A horvát elnök azt találta mondani, hogy a térségben azért megoldatlan a helyzet, mert Szerbia „a szerb világról hadovál”, de utalt a Szerbia és Koszovó közötti feszültségekre, valamint Montenegróra is, ahol a politikai nomenklatúra egy része „úgy viselkedik, mintha Belgrád lenne a fővárosuk”.
A horvát elnök úgy fogalmazott, hogy tarthatatlanok a Szerbiában élő horvátok létszámával kapcsolatos számok.
– jelentette ki a horvát államfő, aki maga is felcsapott számmisztikusnak. Milanović szerint Szabadkának 1900-ban 100 ezer lakosa volt, Splitnek 15 ezer, Zágrábnak 60 ezer, Szabadkán az akkor 100 ezer ember 50 százaléka „bunyevác horvát” volt.
Miután Zágrábban nem tekintik külön nemzetnek a bunyevácokat, és mivel a horvát elnök rossz volt matematikából – különösen százalékszámításból – így adódott a következtetés:
– mondta Milanović, akinél ezek szerint 50 ezer bunyevác (Szabadka), több mint 60 ezer horvát (Zágráb).
A horvát elnök folytatva ezt a gondolatmenetet, feltette, és meg is válaszolta a kérdést, hogy „Szabadka, akkor horvát világ?
– jegyezte meg a horvát elnök, aki szerint a bunyevácok is horvátok, azaz „bunyevác horvátok”.
Nem is voltak horvátok Szabadkán
A Tanjug idézte Mirko Bajićot, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének elnökét, aki Zoran Milanovićnak üzent. Bajić szerint nem méltó egy komoly európai ország elnökéhez, hogy erőszakos asszimilációra bújtat.
Bajić közleményében kiemelte, hogy a bunjevácok autochton délszláv népeknek számítanak, csakúgy, mint a horvátok vagy a szerbek, és rámutatott arra (a Magyarország számára is fájó tényre), hogy a Nagy Nemzetgyűlés 1918-ban, Újvidéken tartott ülésén, amelyen a Vajdaságot a Szerb Királysághoz csatolták, 84 bunjevác delegált (minden 1000 lakosra egy) és csak egyetlen egy horvát küldött vett részt.
A bácskai bunyevácok vezetője szerint ez beszédes példa arra, hogy a múlt század elején milyen volt a bunyevácok és horvátok aránya a térségben. Bajić ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a 19. század végén és a 20. század elején Szabadka nem volt „a legnagyobb horvát város”, mivel nem éltek horvátok Szabadkán.
– húzta alá közleményében Bajić, és idézte a Tanjug.
Tavasszal a szerbiai bunyevác kisebbség körében nagy elégedettséget, a horvát kisebbség körében pedig óriási felháborodást váltott ki, hogy Szabadka város alapdokumentumát változtatták meg azért, hogy a bunyevác nyelvet negyedik hivatalos nyelvként használatba vegyék.
A bunyevácoknak Szerbiában saját nemzeti tanácsuk van, amelyet egyébként közvetlen választásokon választanak meg, mert ehhez elegendő számú regisztrált bunyevác szavazó van. Vezetőik szerint a bunyevácok hálásak Szerbiának azért, hogy az egyik nemzeti kisebbségének ismeri el őket, ami egyes vélemények szerint a horvát kisebbség gyengítésének eszköze.

Bunyevácok
BUNYEVÁC: Nyelv, nyelvjárás vagy a horvát kisebbség gyengítésének eszköze?

A szerbiai bunyevác kisebbség körében nagy elégedettséget, a horvát kisebbség körében pedig óriási felháborodást keltett, hogy Szabadka város alapdokumentumát változtatták meg azért, hogy a bunyevác nyelvet negyedik hivatalos nyelvként használatba vegyék az észak-bácskai városban. Ennek apropóján a horvátok sem tétlenkedtek, azonnal kérvénnyel fordultak a tartományi szervekhez, amelyben az egész tartomány területén követelik nyelvük hivatalos használatba vételét.
Anyaország nélkül
A bunyevác nyelv bevezetésével kapcsolatban dr. Suzana Kujundžić Ostojić, a szabadkai székhelyű Bunyevác Nemzeti Tanács elnöke, a balk.hu kérdéseire válaszolva elmondta, megváltoztatták a város statútumát, a következő lépés, hogy a városi képviselő-testület soron következő ülésén a hivatalos használatba vételről döntsenek.
Az elnök asszony kérdésünkre, miszerint minek is érzik pontosan magukat a bunyevácok és hogyan érzik magukat anyaország nélkül, a következőket monda:
– nyilatkozta a balk.hu-nak dr. Suzana Kujundžić Ostojić.
Arra a kérdésünkre, miszerint mit várnak a magyarországi testvéreiktől, a Magyarországon élő bunyevácoktól, Kujundžić Ostojić elmondta, a Magyarországon élő bunyevácok két alkalommal írtak már a magyar országgyűlésnek, és kérték, ismerjék el őket önálló kisebbségként. Mindkét alkalommal elutasították a kérvényüket a magyar-horvát viszonyok miatt, és azért, mert a bunyevácoknak nincs meghatározott nyelvük.
– mondta Kujundžić Ostojić.
„Kivételt tettek a bunyevácokkal”
A Szerbiában élő horvát kisebbség képviselői hevesen tiltakoznak a bunyevác nyelv hivatalos használatba vétele ellen. Köztük Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke is. Véleménye szerint a döntés több mindennel szembe megy, miután a törvény kimondja, hogy az a nyelv vezethető be hivatalos nyelvként az adott önkormányzatban, amelynek képviselői legalább 15 százalékban képviseltetik magukat az összlakosság számában.
A bunyevácok száma Szabadkán a 2011-es népszámlálás szerint 13.553, ami a lakosság mindössze 9,57 százaléka.
Žigmanov szerint egyetlen önkormányzat sem tett még kivételt Szerbiában, vagyis nem hagyta jóvá egy nemzeti kisebbség számára a nyelve hivatalos használatát, ha nem tett eleget ennek a törvényi előírásnak.
Másodszor a horvát, a szerb és a montenegrói nemzet képviselői között aláírásra került egy megállapodás, amely szavatolja többek között a horvát kisebbség nyelvének, kultúrájának megőrzését Szerbiában, és fordítva.
– vallja Žigmanov.
Kérdésünkre, miszerint mit várnak a bunyevácoktól, hogy elismerjék, hogy tulajdonképpen horvátok, és befogadnák-e őket, ha így tennének, Žigmanov a következőket válaszolta:
A bunyevácok ősei a 17. században költöztek Közép-Magyarországra Dalmácia és Nyugat-Hercegovina területéről. Magukat először dalmátoknak, illíreknek, majd az Osztrák-Magyar Monarchia idején bunyevácoknak nevezték. Mindezzel ügyesen manipuláltak később a kormányok, a horvátok szerint természetesen a horvát identitás és kultúra nagy kárára, és a bunyevác identitás javára.
_________________
Fotó: screenshot
Bunyevácok
BUNYEVÁCOK: Szabadkán hivatalos a bunyevác nyelv, Horvátország tiltakozik

Néhány hónap múlva a bunyevác lesz a szerb, a magyar és a horvát után a negyedik hivatalos nyelv Szabadkán, miután a helyi képviselő-testület (önkormányzat) megszavazta a városi alapszabály módosítását, és ezáltal elindulhat a folyamat, amelynek köszönhetően hivatalos használatba kerül a bunyevác nyelv. A bunyevácok vezetője történelmi pillanatnak nevezte a döntést, Horvátország viszont tiltakozik. De miért?
A magyarok is támogatták
Mirko Bajić, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének elnöke elérzékenyülve nyilatkozott a szabadkai képviselő-testület ülését követően. Bajić történelmi pillanatnak nevezte a ülést a bunyevác nemzeti közösség számára. Hozzátette, az a legfontosabb, hogy Szabadkán együtt élünk, együtt dolgozunk és kölcsönösen tiszteljük egymást.
– mondta a bácskai bunyevácok vezetője.

A probléma nem újkeletű. A Szabadkán megjelent bunyevác újság 1925-ben a címlapján állapította meg, hogy a bunyevácok nem horvátok
Nágel János, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a VMSZ fontosnak tartja a kisebbségek hivatalos nyelvhasználatát, és ezért támogatja, hogy a bunyevác nyelv is hivatalos használatba kerüljön Szabadkán.
Abban vagyunk érdekeltek, hogy a többi nemzeti kisebbségnek is legyen lehetősége, hogy az ő nyelve is hivatalos használatban legyen abban a közegben, ahol jelentős mértékben élnek
– jelentette ki Nágel, aki szerint a helyi magyarok a maguk részéről szintén ezért harcolnak.
Stevan Bakić, Szabadka polgármestere elégedett azzal, hogy elindult a bunyevác nyelv hivatalossá válásának folyamata.
A horvátoknak nem tetszik
A kétórás vita során a tanácstagok többsége támogatta a bunyevác nyelv hivatalossá tételét, kivéve a helyi horvátokat, akik továbbra is azt állítják, hogy a bunyevácok tulajdonképpen horvátok.
– tette fel a kérdést Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke.
A döntés nem tetszik Horvátországnak sem, amely tiltakozó jegyzéket küldött Szerbiának. Gordan Grlić Radman úgy véli, hogy a bunyevác nyelv elismerése nincs összhangban a jószomszédi kapcsolatokkal.
– mondta a horvát külügyminiszter a zágrábi kormány pénteki ülése után, és egyúttal felszólította Szerbiát, hogy vizsgálja felül a döntését, amely szerinte nincs összhangban az uniós normákkal sem. Ebből esetleg az is kiolvasható, hogy a szabadkai döntés miatt Horvátország netalán megakaszthatja az utóbbi időben az Európába kevésbé igyekvő Szerbia csatlakozási folyamatát.
Szerbiát azonban a jelek szerint ez nem érdekli, mivel nem akarja visszavonni, illetve visszavonatni a döntést.
– jelentette ki Gordana Čomić, az emberi és kisebbségi jogok, valamint a társadalmi párbeszéd minisztere.
Kik is a bunyevácok?
Mindezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy kik is a bunyevácok?
A bunyevácok a boszniai horvát területekről (Hercegovinából) három-négy hullámban felköltözött népcsoport, amely a török hódoltság alatt lévő Magyarország elnéptelenedett területeit lakta be.
Nagyjából a Baja-Szabadka-Zombor háromszögben élnek, önálló nyelvet beszélnek, latin írásmódot használnak, és hagyományosan római katolikus vallásúak.
Korábbi források gyakran katolikus rácok néven különböztetették meg őket az ortodox szerbektől, de Szeged környékén előfordult a dalmata, másutt pedig az illír/vlach megnevezés is.
Az illír/vlach elnevezés mindenképpen tévedés, a vlachok egészen más népcsoporthoz tartoznak a Balkánon, leginkább Szerbiában. Vlachoknak, vagy arománoknak azokat a latin eredetű nyelvet beszélő csoportokat szokás nevezni, amelyek a Dunától délre élnek, és amelyekről Románia nemigen visel gondot.
Magyarország nem ismeri el őket
A bunyevácok az Osztrák-Magyar Monarchiában elismert kisebbség voltak, ám a második világháborút követően Magyarország betagolta őket a horvát kisebbségbe.
2006. december 18-án a Magyar Országgyűlés szavazást tartott arról az indítványról, hogy a bunyevácokat ismerjék el önálló nemzeti kisebbségnek Magyarországon. A szavazás alkalmával a képviselők 18 igen, 334 nem, és 7 tartózkodás mellett elutasították az indítványt.
2009 májusában a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke, Pálinkás József nem tartotta eleve kizártnak a magyarországi bunyevácok önállósodási mozgalmát, mivel „az önálló nemzeti kisebbséggé válás igénye kultúrtörténetileg és bizonyos mértékben nyelvileg is megokolható”.
2010. január 11-én az Országos Választási Bizottság hitelesítette annak a népi kezdeményezésnek az aláírásgyűjtő ívét, mely az önálló nemzetiségként való elismerést szorgalmazza. Az Országos Horvát Önkormányzat ezt megtámadta az Alkotmánybíróságon, de a testület július 14-én elutasította a kifogásokat, és zöld utat adott a kezdeményezésnek.
2011. január 12-én az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy van annyi érvényes aláírás, amennyi a kezdeményezéshez szükséges. Az Országgyűlésnek 2011. május 14-ig kellett volna döntenie az ügyben, de ezt csak 2011. május 16-án tette meg, amikor – 2006 után immár másodszor – ismételten elutasította a bunyevác népcsoport hivatalos elismerésére vonatkozó országos népi kezdeményezést (21 igen, 258 nem, 41 tartózkodás).
A bunyevácok ennek ellenére tovább folytatják küzdelmüket elismerésükért. A bunyevác nemzeti kisebbség elismerését támogatók között van a szintén bunyevác származású Obádovics J. Gyula matematikus, aki a legutóbbi kérvény elutasítását nagy felháborodással fogadta.
A magyarországi horvátok a bunyevácok önálló nemzetiségként történő elismerését olyan kísérletnek tartják, amely által – a Szerbiában előállt helyzethez hasonlóan – megpróbálják megosztani a magyarországi horvát kisebbséget.
Elképzelhető viszont, hogy a szabadkai önkormányzat döntése „lázba hozza” a magyarországi bunyevácokat is.
A leghíresebb bunyevác
A leghíresebb bunyevác mindenképpen Stipan Francišković, aki Csáth Géza, Havas Emil és Munk Artúr „A repülő Vucsidol” című regényének főszereplője. A szerzők Franciškovićot Szárits Jánosról, illetve Ivan Sarić bunyevác feltalálóról mintáztak meg.
A repülő Vucsidol valójában Szárits János első repüléséről szól. A befejezetlenül maradt mű egy humoros történet, amely a sci-fi mezsgyéjét is súrolja, feltűnik benne például az angol flotta a palicsi tavon.
Munk Artúr máshol is megemlékezik a bunyevácokról, amikor arról ír, hogy a 1917-ben Károly Ferenc trónörökös (IV. Károly) meglátogatta a fronton harcoló csapatokat:
A trónörökös kérdezte:
– Hová valók ezek a 86-osok?
– Szabadkára, felség.
– Milyen nemzetiségűek?
– Nagyobbrészt magyarok, de vannak köztük bunyevácok.
– Kik azok a bunyevácok?
– Szerb horvát keverék.
________________________
Fotók: Twitter, internet
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia19 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Oroszország14 óra telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat