Connect with us

Bunyevácok

SZERB ÉS HORVÁT VILÁG: Szabadka volt a legnagyobb horvát város, avagy száznak mennyi a fele?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

acdc millanovic
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Zoran Milanović ismét hergeli a szerb vezetést. A horvát elnök a horvát titkosszolgált legfrissebb jelentésére reagálva úgy nyilatkozott, hogy a problémákat leginkább a belgrádi vezetés okozza, „amely a szerb világról hadovál”. A válasz nem maradt el, a Tanjug szerb hírügynökség – jó érzékkel, és lehet, hogy politikai sugallatra – rögtön előhúzta a bunyevác kártyát.

A szerb és a horvát világ

Milanović már nem először tett utalást „a belgrádi Sándorok” víziójára. A horvát elnök azt találta mondani, hogy a térségben azért megoldatlan a helyzet, mert Szerbia „a szerb világról hadovál”, de utalt a Szerbia és Koszovó közötti feszültségekre, valamint Montenegróra is, ahol a politikai nomenklatúra egy része „úgy viselkedik, mintha Belgrád lenne a fővárosuk”.

A horvát elnök úgy fogalmazott, hogy tarthatatlanok a Szerbiában élő horvátok létszámával kapcsolatos számok.

Arra szólítom fel a horvátokat, ha nem Horvátországban élnek, akkor legyenek tekintettel a szomszédaikra, őrizzék meg a hagyományaikat és a nevüket, de legyenek tisztában azzal, hogy Szerbiában vannak

– jelentette ki a horvát államfő, aki maga is felcsapott számmisztikusnak. Milanović szerint Szabadkának 1900-ban 100 ezer lakosa volt, Splitnek 15 ezer, Zágrábnak 60 ezer, Szabadkán az akkor 100 ezer ember 50 százaléka „bunyevác horvát” volt.

Miután Zágrábban nem tekintik külön nemzetnek a bunyevácokat, és mivel a horvát elnök rossz volt matematikából – különösen százalékszámításból – így adódott a következtetés:

Tehát Szabadka volt akkor a legnagyobb horvát város, de nem maradt fenn (mint horvát város), mert messze volt, és nem volt az anyaországban, mint Split vagy Zágráb

– mondta Milanović, akinél ezek szerint 50 ezer bunyevác (Szabadka), több mint 60 ezer horvát (Zágráb).

A horvát elnök folytatva ezt a gondolatmenetet, feltette, és meg is válaszolta a kérdést, hogy „Szabadka, akkor horvát világ?

A (szabadkai) horvát közösség nagyobb, mint szinte minden horvátországi közösség, amelyben szerbek élnek, de Szabadka nem horvát világ, nem tarthatok erre igényt, és nem tehetek kétértelmű kijelentéseket

– jegyezte meg a horvát elnök, aki szerint a bunyevácok is horvátok, azaz „bunyevác horvátok”.

Nem is voltak horvátok Szabadkán

A Tanjug idézte Mirko Bajićot, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének elnökét, aki Zoran Milanovićnak üzent. Bajić szerint nem méltó egy komoly európai ország elnökéhez, hogy erőszakos asszimilációra bújtat.

Bajić közleményében kiemelte, hogy a bunjevácok autochton délszláv népeknek számítanak, csakúgy, mint a horvátok vagy a szerbek, és rámutatott arra (a Magyarország számára is fájó tényre), hogy a Nagy Nemzetgyűlés 1918-ban, Újvidéken tartott ülésén, amelyen a Vajdaságot a Szerb Királysághoz csatolták, 84 bunjevác delegált (minden 1000 lakosra egy) és csak egyetlen egy horvát küldött vett részt.

A bácskai bunyevácok vezetője szerint ez beszédes példa arra, hogy a múlt század elején milyen volt a bunyevácok és horvátok aránya a térségben. Bajić ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a 19. század végén és a 20. század elején Szabadka nem volt „a legnagyobb horvát város”, mivel nem éltek horvátok Szabadkán.

A horvát nyelvet Szabadkán hallani sem lehetett, mert senki sem használta, magyarul, szerbül és bunjevác ikavicával beszéltek. A bunjevácok sajnos ki voltak téve a horvátok erőszakos asszimilációjának, ami 1945-ben tetőzött az akkori kommunista kormány szégyenteljes parancsával, amellyel elrendelték, hogy minden bunjevác horvátnak minősüljön saját állásfoglalásától függetlenül

– húzta alá közleményében Bajić, és idézte a Tanjug.

Tavasszal a szerbiai bunyevác kisebbség körében nagy elégedettséget, a horvát kisebbség körében pedig óriási felháborodást váltott ki, hogy Szabadka város alapdokumentumát változtatták meg azért, hogy a bunyevác nyelvet negyedik hivatalos nyelvként használatba vegyék.

A bunyevácoknak Szerbiában saját nemzeti tanácsuk van, amelyet egyébként közvetlen választásokon választanak meg, mert ehhez elegendő számú regisztrált bunyevác szavazó van. Vezetőik szerint a bunyevácok hálásak Szerbiának azért, hogy az egyik nemzeti kisebbségének ismeri el őket, ami egyes vélemények szerint a horvát kisebbség gyengítésének eszköze.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Bunyevácok

BUNYEVÁC: Nyelv, nyelvjárás vagy a horvát kisebbség gyengítésének eszköze?

Közzététel:

a megjelenés dátuma

bunyevac horvat
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc


A szerbiai bunyevác kisebbség körében nagy elégedettséget, a horvát kisebbség körében pedig óriási felháborodást keltett, hogy Szabadka város alapdokumentumát változtatták meg azért, hogy a bunyevác nyelvet negyedik hivatalos nyelvként használatba vegyék az észak-bácskai városban. Ennek apropóján a horvátok sem tétlenkedtek, azonnal kérvénnyel fordultak a tartományi szervekhez, amelyben az egész tartomány területén követelik nyelvük hivatalos használatba vételét.

Anyaország nélkül

A bunyevác nyelv bevezetésével kapcsolatban dr. Suzana Kujundžić Ostojić, a szabadkai székhelyű Bunyevác Nemzeti Tanács elnöke, a balk.hu kérdéseire válaszolva elmondta, megváltoztatták a város statútumát, a következő lépés, hogy a városi képviselő-testület soron következő ülésén a hivatalos használatba vételről döntsenek.

Az elnök asszony kérdésünkre, miszerint minek is érzik pontosan magukat a bunyevácok és hogyan érzik magukat anyaország nélkül, a következőket monda:

A bunyevácok mindig erőteljesen hangsúlyozzák ősi gyökereiket, és mondják, hogy sem szerbeknek, sem horvátoknak nem érzik magukat. Ez a mi döntésünk, mert az őseink mindig is bunyevácok voltak, aminek felvállalásához mindig is, és ma is, bátorságra és kitartásra volt szükség. A helyzetünk nem egyszerű, mert ahogyan Ön is megállapította, nincs anyaországunk a szó klasszikus értelmében. Emiatt feleannyi támogatásunk van mindenféle értelemben, mint a többi kisebbségnek Szerbiában. Harcolunk a jogainkért, a fennmaradásunkért, a törvények adta lehetőségekkel, a kitartásunkkal, ami egyedi nálunk, és amikor úgy tűnik, hogy nincs kiút, Istenben bízunk, ő az, aki soha sem hagyott cserben bennünket

– nyilatkozta a balk.hu-nak dr. Suzana Kujundžić Ostojić.

Arra a kérdésünkre, miszerint mit várnak a magyarországi testvéreiktől, a Magyarországon élő bunyevácoktól, Kujundžić Ostojić elmondta, a Magyarországon élő bunyevácok két alkalommal írtak már a magyar országgyűlésnek, és kérték, ismerjék el őket önálló kisebbségként. Mindkét alkalommal elutasították a kérvényüket a magyar-horvát viszonyok miatt, és azért, mert a bunyevácoknak nincs meghatározott nyelvük.

Mostanra ezek a zavaró tényezők elhárultak, ezért meggyőződésem, hogy újra kérvényezni fogják az elismerést. Már csak azért is, mert az Európa Tanács ötödik jelentésében említik a magyarországi bunyevác kisebbséget

– mondta Kujundžić Ostojić. bunyevác horvát szabadka

„Kivételt tettek a bunyevácokkal”

A Szerbiában élő horvát kisebbség képviselői hevesen tiltakoznak a bunyevác nyelv hivatalos használatba vétele ellen. Köztük Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke is. Véleménye szerint a döntés több mindennel szembe megy, miután a törvény kimondja, hogy az a nyelv vezethető be hivatalos nyelvként az adott önkormányzatban, amelynek képviselői legalább 15 százalékban képviseltetik magukat az összlakosság számában.

A bunyevácok száma Szabadkán a 2011-es népszámlálás szerint 13.553, ami a lakosság mindössze 9,57 százaléka.

Žigmanov szerint egyetlen önkormányzat sem tett még kivételt Szerbiában, vagyis nem hagyta jóvá egy nemzeti kisebbség számára a nyelve hivatalos használatát, ha nem tett eleget ennek a törvényi előírásnak.

Másodszor a horvát, a szerb és a montenegrói nemzet képviselői között aláírásra került egy megállapodás, amely szavatolja többek között a horvát kisebbség nyelvének, kultúrájának megőrzését Szerbiában, és fordítva.

A harmadik tény pedig pontosan a bunyevác nyelvre magára vonatkozik. Szerbiában és Horvátországban is azt vallják a nyelvészek, hogy a bácskai horvátok és bunyevácok esetében is csak nyelvjárásról, dialektusról és nem különálló nyelvről beszélünk. Ezt a Horvát Nyelvi Intézet is kimondja. A bunyevác nyelvjárásnak nincs saját, írott története, nincs nyelvtana és szabályai, amitől egy nyelv önálló nyelvnek tekinthető

– vallja Žigmanov.

Kérdésünkre, miszerint mit várnak a bunyevácoktól, hogy elismerjék, hogy tulajdonképpen horvátok, és befogadnák-e őket, ha így tennének, Žigmanov a következőket válaszolta:

Igyekszem liberálisan és demokratikusan fellépni és cselekedni a mindennapokban, amikor a nemzeti hovatartozásról beszélünk. Viszont a kezdetektől fogva felhívtuk a figyelmet arra, hogy az állam a lépéseivel és a politikájával beleavatkozik a vitánkba, méghozzá úgy, hogy jóváhagyja, támogatja azokat a bunyevácokat, akik nem vallják horvátnak magukat. Ez történik most Szabadkán is, közben pedig azokat a bunyevácokat, akik viszont horvátoknak vallják magukat, és több mint háromnegyede a bunyevácoknak ilyen, negatív kontextusba helyezi.

A bunyevácok ősei a 17. században költöztek Közép-Magyarországra Dalmácia és Nyugat-Hercegovina területéről. Magukat először dalmátoknak, illíreknek, majd az Osztrák-Magyar Monarchia idején bunyevácoknak nevezték. Mindezzel ügyesen manipuláltak később a kormányok, a horvátok szerint természetesen a horvát identitás és kultúra nagy kárára, és a bunyevác identitás javára.
_________________
Fotó: screenshot

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Az olvasás folytatása

Bunyevácok

BUNYEVÁCOK: Szabadkán hivatalos a bunyevác nyelv, Horvátország tiltakozik

Közzététel:

a megjelenés dátuma

EvobB8iXMAASUzN
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc


Néhány hónap múlva a bunyevác lesz a szerb, a magyar és a horvát után a negyedik hivatalos nyelv Szabadkán, miután a helyi képviselő-testület (önkormányzat) megszavazta a városi alapszabály módosítását, és ezáltal elindulhat a folyamat, amelynek köszönhetően hivatalos használatba kerül a bunyevác nyelv. A bunyevácok vezetője történelmi pillanatnak nevezte a döntést, Horvátország viszont tiltakozik. De miért?

A magyarok is támogatták

Mirko Bajić, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének elnöke elérzékenyülve nyilatkozott a szabadkai képviselő-testület ülését követően. Bajić történelmi pillanatnak nevezte a ülést a bunyevác nemzeti közösség számára. Hozzátette, az a legfontosabb, hogy Szabadkán együtt élünk, együtt dolgozunk és kölcsönösen tiszteljük egymást.

Büszke vagyok arra, hogy jogot szereztünk a nyelvünkre. A város első statútuma, amelyet ki tudja, hányszor módosítunk, bunyevác nyelven íródott. Ez történelmi tény, és ezt mindenki tudja

– mondta a bácskai bunyevácok vezetője.

Bunyevác újság: Mi nem vagyunk horvátok!

A probléma nem újkeletű. A Szabadkán megjelent bunyevác újság 1925-ben a címlapján állapította meg, hogy a bunyevácok nem horvátok

Nágel János, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a VMSZ fontosnak tartja a kisebbségek hivatalos nyelvhasználatát, és ezért támogatja, hogy a bunyevác nyelv is hivatalos használatba kerüljön Szabadkán.

Abban vagyunk érdekeltek, hogy a többi nemzeti kisebbségnek is legyen lehetősége, hogy az ő nyelve is hivatalos használatban legyen abban a közegben, ahol jelentős mértékben élnek

– jelentette ki Nágel, aki szerint a helyi magyarok a maguk részéről szintén ezért harcolnak.

Stevan Bakić, Szabadka polgármestere elégedett azzal, hogy elindult a bunyevác nyelv hivatalossá válásának folyamata.

Az elmúlt húsz évben elkészült a nyelv szakmai és tudományos standardizációja, amit Szerbia is elismert. Ennyi, ahogy mondják, vége a történetnek.

A horvátoknak nem tetszik

A kétórás vita során a tanácstagok többsége támogatta a bunyevác nyelv hivatalossá tételét, kivéve a helyi horvátokat, akik továbbra is azt állítják, hogy a bunyevácok tulajdonképpen horvátok.

Képtelenség, hogy egy olyan nyelv, amelyben nincs annyi kapacitás, hogy a kommunikáció minden szegmensében jelen legyen, hivatalos nyelvi státuszt kap. Csak annyit mondok, hogy még mindig nincs saját nyelvtana, helyesírása. Hogyan dolgoznak majd azok, akik a dokumentumokat készítik?

– tette fel a kérdést Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke. radman bunjevac

A döntés nem tetszik Horvátországnak sem, amely tiltakozó jegyzéket küldött Szerbiának. Gordan Grlić Radman úgy véli, hogy a bunyevác nyelv elismerése nincs összhangban a jószomszédi kapcsolatokkal.

A bunjevaci nyelvjárás nem nyelv, hiszen a što nyelvjárás íző dialektusához tartozik, vagyis a horvát nyelv egyik nyelvjárása. A magyarországi bunyevácok is a horvát etnikum alcsoportjához tartoznak, akik nyelvüket horvátként azonosítják és használják, a bunyevác tehát egy dialektus

– mondta a horvát külügyminiszter a zágrábi kormány pénteki ülése után, és egyúttal felszólította Szerbiát, hogy vizsgálja felül a döntését, amely szerinte nincs összhangban az uniós normákkal sem. Ebből esetleg az is kiolvasható, hogy a szabadkai döntés miatt Horvátország netalán megakaszthatja az utóbbi időben az Európába kevésbé igyekvő Szerbia csatlakozási folyamatát.

Szerbiát azonban a jelek szerint ez nem érdekli, mivel nem akarja visszavonni, illetve visszavonatni a döntést.

Ez szabadkai hatáskörbe tartozik, ha pedig vannak kritikát megfogalmazó észrevételek, akkor mindannyiunk felelőssége, hogy párbeszéd útján megkeressük a választ arra a kérdésre, miért ellenzi bárki is ezt, hiszen azok az emberek tudják, hogy milyen nyelvet beszélnek, és milyen nyelven írnak. Ezzel kapcsolatban Szerbia azt mondja, hogy ez az Önök joga, és mi ezt a jogot biztosítjuk, és lehetővé tesszük, hogy ezzel kisebbségként éljenek.

– jelentette ki Gordana Čomić, az emberi és kisebbségi jogok, valamint a társadalmi párbeszéd minisztere. bunyevácok

Kik is a bunyevácok?

Mindezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy kik is a bunyevácok?

A bunyevácok a boszniai horvát területekről (Hercegovinából) három-négy hullámban felköltözött népcsoport, amely a török hódoltság alatt lévő Magyarország elnéptelenedett területeit lakta be.

Nagyjából a Baja-Szabadka-Zombor háromszögben élnek, önálló nyelvet beszélnek, latin írásmódot használnak, és hagyományosan római katolikus vallásúak.

Korábbi források gyakran katolikus rácok néven különböztetették meg őket az ortodox szerbektől, de Szeged környékén előfordult a dalmata, másutt pedig az illír/vlach megnevezés is.

Az illír/vlach elnevezés mindenképpen tévedés, a vlachok egészen más népcsoporthoz tartoznak a Balkánon, leginkább Szerbiában. Vlachoknak, vagy arománoknak azokat a latin eredetű nyelvet beszélő csoportokat szokás nevezni, amelyek a Dunától délre élnek, és amelyekről Románia nemigen visel gondot.

Magyarország nem ismeri el őket

A bunyevácok az Osztrák-Magyar Monarchiában elismert kisebbség voltak, ám a második világháborút követően Magyarország betagolta őket a horvát kisebbségbe.

2006. december 18-án a Magyar Országgyűlés szavazást tartott arról az indítványról, hogy a bunyevácokat ismerjék el önálló nemzeti kisebbségnek Magyarországon. A szavazás alkalmával a képviselők 18 igen, 334 nem, és 7 tartózkodás mellett elutasították az indítványt.

2009 májusában a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke, Pálinkás József nem tartotta eleve kizártnak a magyarországi bunyevácok önállósodási mozgalmát, mivel „az önálló nemzeti kisebbséggé válás igénye kultúrtörténetileg és bizonyos mértékben nyelvileg is megokolható”.

2010. január 11-én az Országos Választási Bizottság hitelesítette annak a népi kezdeményezésnek az aláírásgyűjtő ívét, mely az önálló nemzetiségként való elismerést szorgalmazza. Az Országos Horvát Önkormányzat ezt megtámadta az Alkotmánybíróságon, de a testület július 14-én elutasította a kifogásokat, és zöld utat adott a kezdeményezésnek.

2011. január 12-én az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy van annyi érvényes aláírás, amennyi a kezdeményezéshez szükséges. Az Országgyűlésnek 2011. május 14-ig kellett volna döntenie az ügyben, de ezt csak 2011. május 16-án tette meg, amikor – 2006 után immár másodszor – ismételten elutasította a bunyevác népcsoport hivatalos elismerésére vonatkozó országos népi kezdeményezést (21 igen, 258 nem, 41 tartózkodás).

A bunyevácok ennek ellenére tovább folytatják küzdelmüket elismerésükért. A bunyevác nemzeti kisebbség elismerését támogatók között van a szintén bunyevác származású Obádovics J. Gyula matematikus, aki a legutóbbi kérvény elutasítását nagy felháborodással fogadta.

A magyarországi horvátok a bunyevácok önálló nemzetiségként történő elismerését olyan kísérletnek tartják, amely által – a Szerbiában előállt helyzethez hasonlóan – megpróbálják megosztani a magyarországi horvát kisebbséget. repulo vucsidol

Elképzelhető viszont, hogy a szabadkai önkormányzat döntése „lázba hozza” a magyarországi bunyevácokat is.

A leghíresebb bunyevác

A leghíresebb bunyevác mindenképpen Stipan Francišković, aki Csáth Géza, Havas Emil és Munk Artúr „A repülő Vucsidol” című regényének főszereplője. A szerzők Franciškovićot Szárits Jánosról, illetve Ivan Sarić bunyevác feltalálóról mintáztak meg.

A repülő Vucsidol valójában Szárits János első repüléséről szól. A befejezetlenül maradt mű egy humoros történet, amely a sci-fi mezsgyéjét is súrolja, feltűnik benne például az angol flotta a palicsi tavon.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi

Munk Artúr máshol is megemlékezik a bunyevácokról, amikor arról ír, hogy a 1917-ben Károly Ferenc trónörökös (IV. Károly) meglátogatta a fronton harcoló csapatokat:

A trónörökös kérdezte:
– Hová valók ezek a 86-osok?
– Szabadkára, felség.
– Milyen nemzetiségűek?
– Nagyobbrészt magyarok, de vannak köztük bunyevácok.
– Kik azok a bunyevácok?
– Szerb horvát keverék.
________________________
Fotók: Twitter, internet




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

Vámos Miklós: Visz a vonat

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: