Connect with us

Afganisztán

AFGÁNKÉRDÉS: Szerbiában csak a bizonytalanság biztos, avagy a szabadnak hitt világ kollaboránsai

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

A világsajtó valószínűleg legattraktívabb témája a tálibok augusztus 15-i bevonulása Kabulba és hatalomra jutásuk Afganisztánban. Minden kétséget kizáróan a tálib erők rövid időn belül, egyetlen nagyobb csata nélkül történt, hihetetlenül gyors előrenyomulása, valamint az amerikai megszállás alatt létrejött hatalmi rendszer szétesése – elsőrendű hírnek számít. Az egész folyamat egy sor kérdést vet fel világszerte, de a Balkánon is.

Milyen hatással lesz a Balkánra?

Sok egymástól eltérő oka lehet annak, hogy az amerikaiak kivonulnak Afganisztán, és átengedik az országot azoknak a politikai erőknek, amelyeket a washingtoni kormány ősellenségnek tekint – ezt akár érthetetlen fejleménynek is nevezhetjük. Mit hoz az új rendszer Afganisztán népeinek, szomszédainak, és mit jelent ez majd a globális politikai színtéren, nem utolsósorban a Balkánon?

Bármennyire is meglepő, az említett eseményeknek hatásuk lesz a balkáni térségre is, és ez idővel egyre láthatóbbá válik.

Az első tényező, ami a balkáni országok számára jelentős, az afgán menekültek kérdése, vagyis egészen pontosan, hogy mi lesz azokkal az afganisztániakkal, akik (okkal vagy ok nélkül) a tálibok bosszújától tartanak, mert együttműködtek a megszálló hatalommal, és az elmúlt húsz évben részt vettek a közigazgatásban.

Amikor az Egyesült Államok bejelentette kivonulását Afganisztánból, az akkori adminisztrációnak, az amerikai hadseregnek, vagy a szövetségesek hadseregeinek dolgozó afgánok jó része felhívást intézett az amerikaiakhoz, hogy ne vonuljanak ki, vagy legalább nyújtsanak nekik menedéket az Egyesült Államokban, illetve valahol a Nyugaton biztosítsanak nekik biztonságos elhelyezést.

Az amerikai kormány többször hangsúlyozta, hogy munkatárasainak bizonyos részét evakuálja, és befogadja.

Ugyanazon a napon, amikor a tálib hadsereg elfoglalta Kabult, az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatott adott ki az afganisztániak jogáról, hogy elhagyják az országot, ha “szabadságban, biztonságban és méltóságban” szeretnének élni, és egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítse őket ebben.

Augusztus 20-ig a felhívást 114 ország írta alá, köztük az összes balkáni ország, kivéve Bosznia- Hercegovinát és Magyarországot, bár az utóbbi földrajzilag semmiképpen sem tartozik a Balkánhoz. Bosznia- Hercegovina külügyminiszter asszonya aláírta a nevezett dokumentumot, a boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) képviselői azonban azt állítják, hogy mindez a háromtagú elnökség jóváhagyása nélkül történt, és így érvénytelen.

Biztos csak a bizonytalanság

A várakozásnak megfelelően az első balkáni aláírók között volt Albánia, Észak- Macedónia és Koszovó. Ezek az országok egyúttal legmagasabb szinten jelentették be, hogy befogadnak bizonyos számú menekültet, amihez lelkesen hozzátették, hogy ezt nem azért teszik, mert ez az amerikai szövetségesük kérése, hanem kizárólag humanitárius és emberi jogi szempontokból kifolyólag.

Ami Szerbiát illeti, a helyzet (mint általában) nem világos és bizonytalan.

Aleksandar Vučić elnök először kijelentette, hogy Szerbia nem fogad be semmiféle menekülteket, és azt mondta, hogy (új afgán) migránsok nem is jönnek Szerbiába, de hozzátette, hogy akik a menekültek ellen ágálnak, azok xenofóbok.

Miután a State Departmnet három nappal később Szerbia nevét is feltüntette a nyilatkozat aláírói között, a szerb médiában nagy volt a hallgatás, és továbbra is csak az új afganisztáni migránshullám lehetőségét latolgatták szinte minden hullámhosszon.

Néhány nappal ezelőtt Vučić elnök végül egy televíziós műsorban kijelentette, hogy Szerbia aláírta a felhívást, de semmiféle nyomást nem gyakoroltak rá, hogy menekülteket fogadjon be.

Az elhangzott nyilatkozatokból és a média ezúttal “túl sokat nem mondó hallgatásából” egyáltalán nem derül ki, hogy Szerbia végül fogad-e be menekülteket, vagy sem, és ha befogadja őket, akkor hányan lesznek, és mi lesz a státuszuk.

Ez a felvetés érvényes a környező országokra is, ezek a kérdések továbbra is nyitottak: nem teljesen világos, hogy a most érkező afgánok a terveknek megfelelően tényleg elmennek egyszer, vagy esetleg a Balkánon maradnak részben vagy egészben.

Lesz-e újabb migránshullám?

Ami az esetleges migránshullámot illeti, az kevéssé valószínűsíthető, mert “Afganisztán kijáratait” a tálibok ellenőrzik, többek között a kabuli nemzetközi repülőteret is, s ezekben a napokban jelentették be, hogy az országból való távozást csak külföldi állampolgároknak engedélyezik.

Ennél fontosabb kérdésnek tűnik, hogy mi történik az Iránban, Pakisztánban és Törökországban levő afgán menekültek millióival, és ezek az események kihatnak-e a sorsukra?

A világ most azt figyeli, hogy mi történik Afganisztánban, a helyzet áttekintésére irányuló próbálkozások azonban önmagukban stratégiai szintű megfontolásokat követelnek.

Több mint nyilvánvaló, hogy a jól csengő Open Balkanra keresztelt “mini- Schengen” országok teljes szívvel-lélekkel igyekeznek segíteni az amerikaiaknak.

Tekintet nélkül az európai értékekre történő esküdözésekre, kevéssé valószínű, hogy ezeket a döntéseket az amerikai diplomácia befolyása vagy kérése nélkül, önállóan hozták volna meg, és még az is lehet, hogy a néha “kis Trumpként” is emlegetett Richard Grenell nemrégi balkáni látogatása is hatással volt az események alakulására.

Úgy tűnik, hogy a “mini- Schengen” országaiban a szabad szolgáltatás-, áru- és tőkeáramlás, valamint a közös elektro-energetikai projektek és autópályák építésére vonatkozó elképzelések mellett bevezethetjük a világ távoli részéből menekült amerikai kollaboránsok beáramlásának fogalmát, érezzünk is bármennyire együtt az afgánokkal.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás az a Hírlevélre


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia3 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia1 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat Szijjártó szerint Magyarország mindent meg kíván tenni azért, hogy hozzájáruljon a nyugat-balkáni és európai stabilitáshoz és békéhez, Dodik szerint Magyarország annyira pártatlan, hogy akár irányíthatná is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat
Magyarország2 hét telt el azóta

Dodik szerint Magyarország akár vezethetné is a Balkánnal kapcsolatos uniós folyamatokat

Szijjártó szerint a nemzetközi politikai szereplőknek be kellene fejezniük a feszültségkeltést Bosznia-Hercegovinában, valamint a szankciókkal való fenyegetődzést, akárcsak az erőszakos...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava