Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Afganisztán

AFGÁNKÉRDÉS: Szerbiában csak a bizonytalanság biztos, avagy a szabadnak hitt világ kollaboránsai

afgan vege
Olvasási idő: 3 perc

A világsajtó valószínűleg legattraktívabb témája a tálibok augusztus 15-i bevonulása Kabulba és hatalomra jutásuk Afganisztánban. Minden kétséget kizáróan a tálib erők rövid időn belül, egyetlen nagyobb csata nélkül történt, hihetetlenül gyors előrenyomulása, valamint az amerikai megszállás alatt létrejött hatalmi rendszer szétesése – elsőrendű hírnek számít. Az egész folyamat egy sor kérdést vet fel világszerte, de a Balkánon is.

Milyen hatással lesz a Balkánra?

Sok egymástól eltérő oka lehet annak, hogy az amerikaiak kivonulnak Afganisztán, és átengedik az országot azoknak a politikai erőknek, amelyeket a washingtoni kormány ősellenségnek tekint – ezt akár érthetetlen fejleménynek is nevezhetjük. Mit hoz az új rendszer Afganisztán népeinek, szomszédainak, és mit jelent ez majd a globális politikai színtéren, nem utolsósorban a Balkánon?

Bármennyire is meglepő, az említett eseményeknek hatásuk lesz a balkáni térségre is, és ez idővel egyre láthatóbbá válik.

Az első tényező, ami a balkáni országok számára jelentős, az kérdése, vagyis egészen pontosan, hogy mi lesz azokkal az afganisztániakkal, akik (okkal vagy ok nélkül) a tálibok bosszújától tartanak, mert együttműködtek a megszálló hatalommal, és az elmúlt húsz évben részt vettek a közigazgatásban.

Amikor az Egyesült Államok bejelentette kivonulását Afganisztánból, az akkori adminisztrációnak, az amerikai hadseregnek, vagy a szövetségesek hadseregeinek dolgozó afgánok jó része felhívást intézett az amerikaiakhoz, hogy ne vonuljanak ki, vagy legalább nyújtsanak nekik menedéket az Egyesült Államokban, illetve valahol a Nyugaton biztosítsanak nekik biztonságos elhelyezést.

Az amerikai kormány többször hangsúlyozta, hogy munkatárasainak bizonyos részét evakuálja, és befogadja.

Ugyanazon a napon, amikor a tálib elfoglalta Kabult, az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatott adott ki az afganisztániak jogáról, hogy elhagyják az országot, ha „szabadságban, biztonságban és méltóságban” szeretnének élni, és egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítse őket ebben.

Augusztus 20-ig a felhívást 114 ország írta alá, köztük az összes balkáni ország, kivéve Bosznia-Hercegovinát és Magyarországot, bár az utóbbi földrajzilag semmiképpen sem tartozik a Balkánhoz. külügyminiszter asszonya aláírta a nevezett dokumentumot, a Szerb Köztársaság (Republika Srpska) képviselői azonban azt állítják, hogy mindez a háromtagú elnökség jóváhagyása nélkül történt, és így érvénytelen.

Biztos csak a bizonytalanság

A várakozásnak megfelelően az első balkáni aláírók között volt Albánia, és . Ezek az országok egyúttal legmagasabb szinten jelentették be, hogy befogadnak bizonyos számú menekültet, amihez lelkesen hozzátették, hogy ezt nem azért teszik, mert ez az amerikai szövetségesük kérése, hanem kizárólag humanitárius és emberi jogi szempontokból kifolyólag.


kis festett kabatok222kis festett kabatok

Ami Szerbiát illeti, a helyzet (mint általában) nem világos és bizonytalan.

Aleksandar Vučić elnök először kijelentette, hogy Szerbia nem fogad be semmiféle menekülteket, és azt mondta, hogy (új afgán) migránsok nem is jönnek Szerbiába, de hozzátette, hogy akik a menekültek ellen ágálnak, azok xenofóbok.

Miután a State Departmnet három nappal később Szerbia nevét is feltüntette a nyilatkozat aláírói között, a szerb médiában nagy volt a hallgatás, és továbbra is csak az új afganisztáni migránshullám lehetőségét latolgatták szinte minden hullámhosszon.

Néhány nappal ezelőtt elnök végül egy televíziós műsorban kijelentette, hogy Szerbia aláírta a felhívást, de semmiféle nyomást nem gyakoroltak rá, hogy menekülteket fogadjon be.

Az elhangzott nyilatkozatokból és a ezúttal “túl sokat nem mondó hallgatásából” egyáltalán nem derül ki, hogy Szerbia végül fogad-e be menekülteket, vagy sem, és ha befogadja őket, akkor hányan lesznek, és mi lesz a státuszuk.

Ez a felvetés érvényes a környező országokra is, ezek a kérdések továbbra is nyitottak: nem teljesen világos, hogy a most érkező afgánok a terveknek megfelelően tényleg elmennek egyszer, vagy esetleg a Balkánon maradnak részben vagy egészben.


Lesz-e újabb migránshullám?

Ami az esetleges migránshullámot illeti, az kevéssé valószínűsíthető, mert “Afganisztán kijáratait” a tálibok ellenőrzik, többek között a kabuli nemzetközi repülőteret is, s ezekben a napokban jelentették be, hogy az országból való távozást csak külföldi állampolgároknak engedélyezik.

Ennél fontosabb kérdésnek tűnik, hogy mi történik az Iránban, Pakisztánban és Törökországban levő afgán menekültek millióival, és ezek az események kihatnak-e a sorsukra?

A világ most azt figyeli, hogy mi történik Afganisztánban, a helyzet áttekintésére irányuló próbálkozások azonban önmagukban stratégiai szintű megfontolásokat követelnek.

Több mint nyilvánvaló, hogy a jól csengő Open Balkanra keresztelt „mini-Schengen” országok teljes szívvel-lélekkel igyekeznek segíteni az amerikaiaknak.

Tekintet nélkül az európai értékekre történő esküdözésekre, kevéssé valószínű, hogy ezeket a döntéseket az amerikai diplomácia befolyása vagy kérése nélkül, önállóan hozták volna meg, és még az is lehet, hogy a néha “kis Trumpként” is emlegetett nemrégi balkáni látogatása is hatással volt az események alakulására.

Úgy tűnik, hogy a „mini-Schengen” országaiban a szabad szolgáltatás-, áru- és tőkeáramlás, valamint a közös elektro-energetikai projektek és autópályák építésére vonatkozó elképzelések mellett bevezethetjük a világ távoli részéből menekült amerikai kollaboránsok beáramlásának fogalmát, érezzünk is bármennyire együtt az afgánokkal.

Napi hírlevél


Mi munkát teszünk bele, legyen a megosztás a fizetség!


🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022

Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: