Connect with us

Afganisztán

A ROSSZNÁL IS VAN ROSSZABB: A táliboknak nincs tervük az élet megszervezésére, mert most jöttek le a hegyekből

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

mohed 32951 2
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 8 perc

Mohed Mohed Bagram tartományból érkezett a szerbiai Obrenovacba. Ott találkoztam vele, az obrenovaci befogadó központban, ahonnan megpróbálja megszervezni családja evakuálását Afganisztánból. Felesége és három gyermeke Kabulban bujkál, miután Mohed tervezőmérnökként nem a magyaroknak, hanem az amerikaiaknak dolgozott három évig különböző projektekben. Fel is vette a kapcsolatot az Egyesült Államok belgrádi nagykövetségével, ahonnan arról tájékoztatták, hogy lekérték az iratait Kabulból, csak hát közben történt, ami történt, az amerikaiak feltüzelték a kabuli nagykövetség összes dokumentumát, ebben valószínűleg Mohed anyagát is. Mohednek van SIV-vízuma az Egyesült Államokba, de az csak Kabulból, a kabuli reptérről működik, ám már hiába indulna vissza, biztosan lekésné az utolsó amerikai gépet. Mohed több mint három hónappal ezelőtt kelt útra, és két héttel ezelőtt érkezett Törökországon keresztül Obrenovacba. Nem kizárt, hogy esetleg csatlakozhatna a Koszovóba vagy Albániába érkező afgánokhoz, de ez a beszélgetés folyamán nem merült fel, mert Mohed már Európára fókuszált.

Most jöttek le a hegyekből

Afganisztánban megbukott a kormány, és Panjshir tartomány kivételével az egész ország a tálibok kezére került. Mohed szerint kimondottan szörnyű a helyzet, minden leállt, az üzletek és a bankok bezártak, nem működnek az állami hivatalok, ahol az emberek a napi ügyes-bajos dolgokat intézték, az élet teljesen ellehetetlenült. Sokan kétségbeesetten hagyják el az országot, próbálnak meg távozni.

Az amerikaiak különleges, úgynevezett SIV-vízumot biztosítottak az afgánoknak (Special Immigrant Visas for Afghans), de ez csak azok számára elérhető, akik együttműködtek az amerikai (megszálló) hadsereggel. Azoknak, akik ebben nem voltak érintettek, más megoldást, más útvonalat kell találniuk, az ő sorsuk teljesen bizonytalan.

Mohed:

Amikor harminc-negyven évvel ezelőtt volt egy másik konfliktus Afganisztánban, akkor az emberek menekültként az egész családjukkal könnyedén átmehettek vagy Pakisztánba, vagy Iránba, most viszont sajnos, minden határ zárva van. Pakisztán nem akar egyetlen afgán menekültet sem, ezt a kormányuk már be is jelentette. Irán szintén nem szeretne beengedni menekülteket, és Törökország sem. A török kormány falat épít Irán felé, ezért a menekültek nehezen hagyhatják el az országot, így az afgánok szinte mozdulni sem tudnak, ami szörnyű
A ROSSZNÁL IS VAN ROSSZABB: A táliboknak nincs tervük az élet megszervezésére, mert most jöttek le a hegyekből

Ebédre várva az obrenovaci befogadó központban

– mondta Mohed, aki szerint tovább nehezíti a helyzetet, hogy munka nélkül maradtak azok, akik a távozó külföldi csapatokkal működtek együtt, nekik dolgoztak, ami körülbelül 300-400 ezer embert jelent, az ő esetükben száz százalékos a munkanélküliség, ami szinte az egész országról elmondható. Nagyon egyszerű a kérdés, mit fog enni 35 millió ember, lesz-e elegendő élelmiszer?

Mohed:

Az árak az égbe szöktek azóta, hogy a tálibok átvették a hatalmat, főleg ami az emberi életek szempontjából szükséges élelmiszerek árát illeti. Sok ember nem engedheti meg, hogy egy szelet kenyeret vegyen magának, olyan magasan vannak az árak. A kivitel és a behozatal leállt, mivel nem működik a rendszer, nincs kormány, és nem történt meg az átmenet, mint más országokban. Ezért az élelmiszerek ára napról napra növekszik.

A gyors hatalomátvétel lehet, hogy nemcsak a világot, hanem a tálibokat is meglepte, érdekes lenne tudni, hogy ők miként akarják megszervezni az ország életét.

Mohed:

Szerintem nincs tervük arra, hogy miként szervezzék meg az egyszerű emberek életét; nincs tervük, mert most jöttek le a hegyekből. Nem tudják, hogy miként kell egy kisebb intézményt működtetni, hogyan szerveznének meg bármit is, amikor képzetlenek és írástudatlanok. Hogyan várhatnánk tőlük, hogy megszervezzék egy kormány működését és sok millió ember ellátását

– jelentette ki Mohed, akit arra kértem, hogy fejtse ki ezt a “hegyi dolgot” egy kicsit bővebben.

Mohed:

Igen. Negyven éve harcolnak, csak a harchoz értenek, fogalmuk sincs arról, hogyan kell működtetni egy kormányt, hogyan kell lehetőségeket biztosítani az emberek számára. Ezek lázadók. Elvárható-e a lázadóktól, hogy irányítsák az országot. Természetesen nem. Nem gondolom, hogy képesek az alapvető életfeltételek biztosítására az emberek számára. Eddig negyven ország és különböző szerveztek vettek részt az ország működtetésében, kiépítésében, az oktatás megszervezésében, az egészségügyi ellátás megszervezésében, de ezek mind elmentek. Dolgoztak Afganisztánban magyar szervezetek is, de ők is elmentek, akárcsak a németek, az olaszok, az amerikaiak, a kanadaiak vagy az ausztrálok, akik viszont most megragadták a hatalmat, azok mind képzetlenek.

A helyi parancsnokok

A tálibok tehát megragadták a hatalmat Afganisztánban, de régi közhely, hogy nem elég a háborúban győzni, a békét kell megnyerni igazából. Jó-jó, a tálibok hazavágták az amerikaiakat, és velük együtt a fél világot, de akkor most hogyan tovább?

Mohed:

Egyetlen dolgot akarnak, bevezetni a saría törvénykezést, de amennyire én tudom, ők semmit sem értettek meg a saríából, mert amit tesznek, az teljesen ellentétben van a saríával, vagyis valamit olyasmit akarnak bevezetni, amiről fogalmuk sincs. A saría törvénykezés a Koránból ered, ez a mi Szent Könyvünk, de én nem hiszem, hogy ezt ők így értelmezik, nekik van egy sajátos elképzelésük a saría törvényekről, és azt akarják bevezetni. Amit tettek, vagy amit tenni akarnak, az teljesen ellentétes a saríával. Ők erőszakkal magukhoz ragadták a hatalmat, és a saját saría-elképzelésüknek akarnak ugyancsak erővel érvényt szerezni.

A tálibok ugyan azt mondják, hogy ők nem ugyanolyanok, mint húsz évvel ezelőtt voltak. Mondták ezt már mások is, nem csak Afganisztánban, hanem más háborús vidékeken is, de hogy milyenek most valójában, azt majd csak az idő mutatja meg. Most a nők jogaival van tele minden, ami óriási probléma, de vajon hányan tudják kivárni, hogy mi lesz ennek a “nagy saría-kísérletnek” a vége?

Mohed:

Attól függ, hogy meddig tart, de sokan “nagyon gyengék” anyagi téren. Sok embernek nincs munkája, elveszte az anyagi forrásait, bezárta a vállalkozását, és amikor azt látja, hogy az emberek távoznak az országból, akkor ez azt jelenti, hogy nincs remény. Az emberek elvesztették a reményt, és el akarják hagyni az országot
van jel

Van jel – internetező migránsok az obrenovaci befogadó központban

– mondta Mohed, aki szerint a tálibok ígéreteivel az a baj, hogy “politikai értelemben” a vezetők mondhatnak bármit, minden a helyi parancsnokoktól függ, akik a csoportokat irányítják.

A távozás alternatívája az lehetne, hogy az emberek elkezdjenek együttműködni a tálibokkal, ami természetesen csak akkor lehetséges, ha a tálibok tudják, hogy mit akarnak, mert anélkül nehéz viszonyulni, ha netalán bárki is viszonyulni akar. De, aki marad, annak előbb vagy utóbb, így vagy úgy, viszonyulnia muszáj. Akarnak-e az emberek együttműködni a tálibokkal?

Mohed:

Egyáltalán nem, talán az emberek 5-10 százaléka hajlandó önszántánból együttműködni velük, de hát most ők irányítanak, és az embereknek ezzel muszáj együtt élniük, az pedig a tálibokon múlik, hogy a kormányzást erőszakkal viszik-e végbe. A tálibok nem akarják megengedni, hogy bizonyos személyek elhagyják az országot, mert szükségük van képzett emberekre, akik azonban ritkán akarnak az ő rezsimjüknek dolgozni

Mi itt Kelet-Európában tudjuk, hogy egy “nem szeretem rezsim” évtizedekig az emberek nyakára ülhet, mert a passzív rezisztencia időigényes módszer, és utána nem mindig az következik, amit az ember leginkább szeretne. Vajon ilyen körülmények között meddig tarthat a tálibok hatalma? Afganisztánban a gazdaság összeomlóban van, és ezért Mohed nem hiszi, hogy a tálibok képesek lesznek megszerezni az emberek támogatását, ha csak nem működnek együtt a nemzetközi közösséggel, és nem kapnak valamilyen nemzetközi támogatást az emberi jogok vagy a nők jogainak betartásáért cserében, a rezsim számára ez az egyetlen lehetőség. De vajon melyik ország lenne hajlandó együttműködni a tálib rendszerrel?

Mohed:

Ezt most még nem tudható, ezt most csak egyetlen országról lehet elmondani, amely katonailag és más módon is támogatja őket, amely kiképezte őket, az pedig, és ezt mindenki tudja, Pakisztán. Én azt hiszem, hogy Pakisztán lesz az első ország, amely hivatalosan elismeri őket. És ez nem csak az én vélemény, hanem az afgánok többségéé. Mindenki ezt mondaná Önnek.

Pakisztán szerepe

Mindebből az következik, hogy az afganisztáni eseményekért Pakisztán is felelős, Mohed pedig úgy gondolja, hogy a táliboknak vannak kapcsolataik a pakisztáni kormánnyal, mert szabadon tevékenykedhetnek Pakisztánban nem fél vagy egy éve – hanem évtizedek óta.

Mohed:

Természetesen, ebben száz százalékig biztos vagyok. A vezetőik, a parancsnokaik most is Pakisztánban laknak, ahol jól élnek, és onnan küldik a fegyvereseiket Afganisztánba, akiknek átmosták az agyukat, és azt mondták nekik, hogy ez szent háború, ez dzsihád, és menjenek harcolni Afganisztánba. Ugyanakkor ők kitűnően élnek Pakisztánban, gyönyörű házaik vannak, egyes parancsnokok négy feleséget is tartanak.

Az amerikaiak és a pakisztániak bizonyos értelemben szövetségesek, ezért különösen furcsa, hogy a pakisztániak mégis támogatják a tálibokat, és hogy erről talán a kelleténél kevesebb szó esik. A dél-ázsiai ország ellen voltak ugyan érvényben bizonyos szankciók, az Egyesült Államokat azonban nemigen érdekelte az iszlámábádi kormányzat jellege, miután a pakisztániak általában az amerikaik kiemelt partnerének számítanak.

Mohed:

A pakisztániak kettős játékot űznek, mindig is kettős játékot játszottak. Az utóbbi húsz évben, egyetlen tálib parancsnok sem élt Afganisztánban, mind Pakisztánban voltak, és azokon a környékeken éltek, ahol a pakisztáni vezetők, osztoztak velük a jólétben az olyan városokban, mint Karacsi (Karachi), Pesavar, (Peshawar) vagy Kvetta (Quetta). A pakisztániak akkor is támogatták, most is támogatják, és a jövőben is támogatni fogják őket

– jelentette ki Mohed, aki szerint nem csak fenn a csúcsokon, hanem lenn, a fronton is fontos szerep jut a pakisztániaknak, vagyis másképp fogalmazva, vannak pakisztáni harcosok a tálibok között.

Mohed:

Persze, hogy vannak. Tudja, a pastun népet kettészeli a határ, az egyik része Pakisztánban él, és az ottani pastunokat besorozták a tálib csapatokba, én saját szememmel láttam őket. Ők harcolnak a táliboknak, valójában a tálibok részét alkotják, az ő katonáik.

Lesz-e pilóta a repülőkben?

Nyilvánvaló, hogy az amerikaiak által kiképzett és felfegyverzett afgán hadsereg átállással felérő kapitulációjával – amit Joe Biden, amerikai elnök is elsiratott főleg a rájuk költött összegek okán – a tálibook jókora fegyverarzenálhoz jutottak, így a lázadó Panjshirt sorsa nagy valószínűséggel megpecsételődött.

Mohed:

Már körbevették Panjshirt, amelyet három irányból lehet megközelíteni. A tálibok első dolga az volt, hogy elvágják azokat az útvonalakat, amelyeken keresztül eddig Panjshirt élelmiszerrel, vízzel és minden mással történő ellátása folyt. A Panjshirt védő erőknek más aligha marad hátra, mint hogy tárgyaljanak, miután mind a három útvonalat a tálibok ellenőrzik. Számukra nincs más kiút, vagy tárgyalnak, vagy megadják magukat. Ami a fegyvereket illeti, Afganisztánban négyszázezer katonai rendőr van fegyverben, és most minden katonai forrás a tálibok kezére került, mindent, amit az amerikaiak hátrahagytak, azt most megkaparintották, beleértve a tankokat, a teherautókat és a repülőket is, amelyekből 170 van. Ezeket az afgán hadsereg az amerikaiaktól és az európaiaktól kapta, a repülőket és a helikoptereket is.

Ez azt jelenti, hogy a táliboknak van légierejük, csak hogy pilóták nélkül a légierő nem működik. A puska használatára bárki megtanítható, viszont a repülőgépek vezetésére nem, főleg nem két nap alatt.

Mohed:

Toborozzák a pilótákat, akik az előző kormánynál szolgáltak. Megpróbálják besorozni őket, mivel pilótákat nem tudnak képezni, és most meg akarják venni őket, hogy nekik dolgozzanak. Az egyik barátom apja éppen pilóta, és most Kabulban van, a tálibok pedig közölték, hogy ismét alkalmaznák a volt pilótákat, de hát kérdés, hogy mennek-e, mert senki sem akar velük együttműködni, azt meg, hogy mennyit fizetnének nekik, még nem tudni, mert nincs kormány, és nincs működő rendszer

– mondta Mohed, aki a beszélgetés során többször is megemlítette, hogy az ország konszolidációjához, a lakosság ellátásához és az emberi jogok ilyen-olyan betartásához kormányzásra, és működő kormányra van szükség. Hogy ez milyen formában valósulhat meg, az egyelőre nem világos, mert – miután a tálibok most jöttek ki a hegyek közül – kormányozni biztosan nem tudnak. Viszont a káosz az amerikaiak kivonulását követően már a táliboknak sem jó, a káosz – vagyis a rendszer hiánya – egészen másoknak kedvez, akik a táliboknál is rosszabbak, azokat pedig a Kalifátus tömöríti.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3

Afganisztán

VÉDELMI PÉNZ: Az Európai Uniónak ki kell fizetnie minden beígért támogatást Törökországnak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

szijjarto es a tobbiek
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Az Európai Uniónak mielőbb ki kellene fizetnie minden beígért támogatást Törökországnak az ott tartózkodó bevándorlók ellátásához, mivel Ankarának kiemelt szerepe van a kontinens védelmében. Ezt Szijjártó Péter jelentette ki a Törökország-V4 (visegrádi négyek) külügyminiszteri találkozója után.

Szijjártó…

A külgazdasági és külügyminiszter az ülést követő közös sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy Európa példátlan módon egyszerre három irányból is migrációs nyomás alatt áll, ami az előrejelzések szerint a jövőben csak tovább erősödik. Ennek oka részben az afganisztáni helyzet, ugyanis a nemzetközi beavatkozás kudarca nyomán 23 millió embernek került veszélybe az élelmiszerellátása a dél-ázsiai országban, a belső menekültek száma pedig elérte a négymilliót

Szijjártó kiemelte, hogy az újabb hullámok megelőzése érdekében két dolog szükséges: a bevándorlást ösztönző nyilatkozatok vagy tervek megakadályozása, illetve szoros partnerség a migrációs útvonalakon fekvő országokkal. Utóbbi tekintetben pedig Törökország kulcsfontosságú, kiemelt szerepe van Európa védelmében.

Magyarország déli határának megvédése Törökországban és Törökországgal kezdődik

– fogalmazott a tárcavezető, aki ezért szorgalmazta, hogy az EU végre kifizesse annak a hatmilliárd eurónak az egészét, amelyet korábban megígért Ankarának, különös tekintettel arra, hogy a török kormány eddig mintegy 40 milliárd dollárt költött az országban tartózkodó migránsok ellátására.

Szijjártó szerint az EU-nak emellett támogatnia kellene a török határvédelmi intézkedéseket, így elejét véve a migrációs nyomás további fokozódásának.

Aláhúzta továbbá: a kormány élesen ellenzi, hogy az Európai Unió megkösse az úgynevezett poszt-cotonou-i megállapodást 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal, ugyanis az egyezmény “az ENSZ globális migrációs paktumának a kistestvére”.

Az EU-nak nem arról kellene megállapodnia Afrikával, hogy a helyiek hogyan jöjjenek a kontinensre, hanem arról, hogy miként maradhatnak a lakóhelyükön

– mondta Szijjártó Péter, aki végezetül megemlítette, hogy Törökország ötven rendőrt küldött Magyarország déli határára.

…és a többiek

Mevlüt Cavusoglu, a török diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy 2014 óta országa látja el a legtöbb menekültet a világon, ezért különösen fontosnak tartják az afganisztáni helyzet rendezését. Ennek érdekében a nemzetközi közösségnek szerinte fokozatosan fel kellene vennie a kapcsolatot az új tálib vezetéssel.

Jan Lipavsky új cseh külügyminiszter fontos és hagyományos együttműködési formátumnak nevezte a V4-csoportot. Valamint rámutatott, hogy Ankara kulcsszerepet játszik a migráció kérdésében, az illegális bevándorlás elleni küzdelemben.

Lengyel kollégája, Zbigniew Rau egyebek mellett az EU -balkáni bővítési folyamatának felgyorsítását sürgette, illetve a visegrádi államok és Törökország közötti gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket méltatta.

Hasonlóan nyilatkozott Törökország szerepéről Ingrid Brocková szlovák külügyi államtitkár is. Majd kiemelte: meg kell akadályozni, hogy Afganisztán ismét terrortámadások és migrációs hullámok kiindulópontja legyen. Emellett pedig nyugtalanítónak nevezte a növekvő nyugat-balkáni feszültséget.

i.trackmytarget
Az olvasás folytatása

Afganisztán

AFGÁN ÖKLÖZŐK: Haza nem mennének, Szerbiában nem maradnának, ezért befogadó országot keresnek, lehetőleg Nyugaton

Közzététel:

a megjelenés dátuma

aiba
orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Félnek a táliboktól, ezért nem mennek haza a belgrádi világbajnokságon résztvevő afgán ökölvívó válogatott tagjai, akik a versenyen nem hazájukat, hanem önmagukat képviselték. A ma már hontalan ökölvívó legények ugyanakkor nem kimondottan szorgalmazták, hogy Szerbiában maradjanak, elvégre ha egyszer már “emigrálásra adták a fejüket”, akkor inkább “szerencsésebb és gazdagabb befogadó országot” keresnek maguknak. Ez nem egyedi eset, mert korábban három afrikai bokszoló, és két szintén afrikai birkózó használta ki a belgrádi sportversenyek által kínálkozó alkalmat, hogy lelépjen, ők azóta inkognitóban utaznak.

Kilenc bokszoló országot keres

A belgrádi Prva TV a napokban számolt be arról, hogy a nemrég befejeződött ökölvívó világbajnokságot követően még mindig a szerb fővárosban tartózkodik az afgán ökölvívó válogatott, edzőstől, bokszolóstól, mindenestül, mert a táliboktól tartva nem mernek visszatérni hazájukba.

A tudósítás szerint kilenc afgán bokszoló, egy edző és egy kísérő maradt Szerbiában, vagyis előre kitervelt, csoportos szökést követtek el, aminek epilógusa egyelőre nem ismert. A visszatéressel kapcsolatos aggodalmaik nem mondhatók indokolatlanoknak, mert a tálib rezsim megtiltotta számukra, hogy készüljenek a világbajnokságra, vagy hogy részt vegyenek rajta.

Miattuk nincs jövőnk, és nem valósíthatjuk meg a céljainkat, és azért hagytuk el Afganisztánt, hogy oda menjünk, ahol bokszolhatunk és dolgozhatunk

– mondta az egyik öklöző, aki az arcát ugyan vállalta, de a nevét nem.

Afganisztánból emberek tízezrei menekültek el az augusztusi tálib halomátvételt követően, miután az amerikai és egyéb nyugati erők kivonultak az ázsiai országból.

Nyugati vízumra várnak

Az afganisztáni ökölvívó szövetség főtitkára, ha egyáltalán létezik még ez a szövetség, a belgrádi Prvának úgy nyilatkozott, hogy a csapat tagjainak esélyük sincs arra, hogy folytassák a karrierjüket a hazájukban.

Önök is tudják, hogy a helyzet Afganisztánban igencsak súlyos. A tálibok azt sem engedélyezték nekünk, hogy edzéseket tartsunk

– mondta egy már valószínűleg nem létező szervezet főtitkára, akinek a nevét szintén nem adta meg a belgrádi .

AFGÁN ÖKLÖZŐK: Haza nem mennének, Szerbiában nem maradnának, ezért befogadó országot keresnek, lehetőleg Nyugaton

A befogadó országot kereső afgán válogatott (Screenshot: Prva)

Az edző szerint Afganisztánban egy földalatti “edzőtermet” találtak, és ott készültek a világversenyre, vagyis szó szerint földalatti válogatottba mentek át, mielőtt iráni vízumot szereztek, hogy végül Iránból jussanak el Szerbiába.

Esetében a hazatérés különösen megfontolandó – apját ugyanis – aki az afganisztáni ökölvívó válogatott elnöke volt – két évvel ezelőtt ismeretlen támadók ölték meg, alapos a gyanú, hogy a gyilkosság mögött a tálibokat kell keresni.

A Nemzetközi Amatőr Ökölvívó Szövetség (International Boxing Association) alig egy hónappal a belgrádi világverseny előtt vezette be a “team fair chance” fogalmát, amelynek köszönhetően a “hontalan afganisztáni öklözők” részt vehettek a küzdelmekben, bár nem sok sikerrel.

Egy küzdelem azonban még vár rájuk, befogadó országot kell ugyanis találniuk, és ezzel kapcsolatban már több nagykövetséget megkerestek Belgrádban – de mint a Prva TV megjegyezte – Szerbiától nem kértek menedéket. Nem tudni, hogy most milyen sikerrel járnak ebben a migránsokkal teli világban.

Nem csak “hontalan bokszolók” migránskodnak

A belgrádi Blic napilap honlapján november közepén arról számolt be, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság ökölvívó szövetségének közlése szerint három bátor harcosuk eltűnt.

Mivel nekik nevük is van, és bejelentett sportolóként érkeztek Belgrádba, a szerb rendőrség a nyomukba eredt, legalább is ezt közölte az említett ország szövetsége.

Az nem világos, hogy rájuk mi vár, ha ezek után netalán hazatérnek, ne feledjük, hogy a demokratikus Kongóban még nem is olyan régen állítólag embert is ettek.

Egy nappal később a marokkói birkózó szövetség elnöke a Facebookon közölte, hogy rögtön a belgrádi leszállást követően nyoma veszett a válogatott két tagjának, akik a 23 év alatti birkózók világbajnokságán léptek volna szőnyegre, amelyet szintén a szerb fővárosban tartottak november első hetében, a fiatal marokkói birkózók azonban ehelyett a lelépést választották.

A Blicnek nyilatkozó szerb szakértők szerint az ilyen esetek nem ritkák a sportban, az elkövetkező időkben pedig még gyakoribbak lesznek, mert Afrikából és Ázsiából egyre több ember menekül a szegénység és a háborúk elől, ami alól a sportolók sem számítanak kivételnek.

Miután bokszolók és birkózók illantak el a belgrádi versenyekről, ezért nem árt vigyázni a magyar határon, mert a migránsok között lehetnek, akik esetleg az “átlagosnál gyorsabban földre viszik” azt, aki megpróbálja útjukat állni.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Afganisztán

BIZTONSÁGI FENYEGETÉS? Az Egyesült Államok titokban 30 afgánt különített el a koszovói Bondsteel bázison

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

afghans Kosovo 05
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

A New York Post arról ír, hogy az hadsereg körülbelül 30 afgánt különített el, akiket korábban Afganisztánból evakuált. Az amerikai konzervatív napilap/hírportál beszámolója szerint az elkülönített afgánokat családtagjaikkal együtt a Bondsteel támaszpontra szállították.

“Technikai értelemben” nem rabok

Az Egyesült Államok több mint ötvenezer afgánt fogad be azok közül, akik Afganisztán amerikai és NATO-megszállása/felszabadítása alatt együttműködtek a külföldi erőkkel. Néhány ezer afgán a Balkán érintésével juthat el Amerikába, egy részüket az amerikaiak Koszovóban “tárolják”, erre egy évig kaptak lehetőséget a pristinai kormánytól.

A New York Post hírügynökségi és segélyszervezeti forrásokra hivatkozva most arról számolt be, hogy amerikaiak az utóbbi hat hétben “több mint két tucat”, vagyis körülbelül 30 áttelepítésre váró afgánt különített el, őket mintegy 170 családtagjával együtt a Ferizaj (szerbül: Uroševac) közelében lévő amerikai támaszpontra vitték.

Egy meg nem nevezett amerikai tisztviselő/tisztségviselő szerint a szóban forgó afgánokat a biztonsági ellenőrzések során választották külön, és titokban szállították a Bondsteel támaszpontra.

A bázisra áttelepített afgánok jelenlegi száma nem ismert, mivel a biztonsági problémák megoldódását követően egyesek távoznak, miközben új emberek is érkeznek.

A magát megnevezni nem kívánó amerikai informátor szerint a Bondsteelre szállított menekültek “technikai értelemben” nem számítanak fogolynak, de a koszovói kormány által megfogalmazott elvárásokkal összhangban nem hagyhatják el szabadon a bázist.

Nem küldik őket vissza Afganisztánba

Az elkülönített személyeket az Egyesült Államok evakuálta Afganisztánból, de átszállításuk során az egyik ellenőrzőponton biztonsági aggodalmak merültek fel velük kapcsolatban. A megjelölt problémák egy része a hiányzó dokumentumokkal kapcsolatos.

A BALK nem sokkal az afganisztáni hatalomátvételt követően beszélt afganisztáni menekültekkel Szerbiában, akik elmondták, hogy a kabuli nagykövetség elhagyásakor az alkalmazottak a dokumentumok egy részét elégették, hogy azok ne kerüljenek a tálibok kezébe. Az amerikaiaknak jelentős dokumentációjuk volt Kabulban, ennek jelentős részét azonban kénytelenek voltak “feltüzelni”.

A New York Post beszámolójában megjegyezte, hogy az utóbbi hetekben sok republikánus törvényhozó vetett fel kérdéseket az Egyesült Államok átvilágítási rendszerével kapcsolatban, jelezve aggodalmait az országba belépő “potenciális biztonsági fenyegetésekkel” kapcsolatban, Emily Horne, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője azonban védelmébe vette a rendszert.

Maga a tény, hogy a terrorelhárítással, hírszerzéssel vagy bűnüldözéssel foglalkozó szakembereink további átvilágításra jelöltek meg egyes embereket, azt jelzi, hogy a rendszerünk működik

– nyilatkozta az esettel kapcsolatban Horne, aki ezáltal elismerte, hogy valóban merültek fel biztonsági problémák egyes emberekkel szemben.

A Bondsteel bázisra szállított személyekről nyilatkozó amerikai hírforrás azt mondta, hogy az oda küldött menekültek esetében „további jelentős megfontolásra” kell számítani, mielőtt beléphetnek az Egyesült Államokba.

Az amerikai konzervatív lap/hírportál arról ír, hogy az elkülönített személyek egy részét a velük kapcsolatban elvégzett elemzést követően “az Egyesült Államokba való továbbutazásra alkalmasnak” minősítették, míg mások átvilágítása még folyamatban van. A tisztviselő nem árulta el, hány Koszovóba szállított afgánt engedtek be eddig az Egyesült Államokba.

A rendelkezésre álló információk szerint az elkülönített személyek közül senkit sem küldtek/küldenek vissza Afganisztánba. Aki nem kap belépési engedélyt az Egyesült Államokba, annak a sorsa „individuális” alapon dől el, ami magyarán szólva azt jelenti, hogy egyeseket más országokba telepíthetnek át.

Bondsteel, a zárt tábor

A katonai kérdésekben erőteljesen Oroszországhoz kötődő Szerbia közvetlen szomszédságába telepített Bondsteel zárva van a kívülállók előtt, beleértve a humanitárius szervezetek ügyvédeit is.

A magát az emberi jogok szószólójának tekintő Amnesty International egyik munkatársa éppen a hozzáférés hiányát sérelmezte.

Nincs valós hozzáférés a táborhoz. Nincs nyilvános vagy független vizsgálat arról, hogy mi történik ott benn

– jelentette ki Jelena Sesar, az Amnesty International egyik kutatója az AP hírügynökségnek.

Nyilvánvalóan aggódunk amiatt, hogy mi történik ezekkel az emberekkel, különösen azokkal, akik nem mennek át a biztonsági átvilágításon? Letartóztatják őket? Hozzáférhetnek-e bármilyen jogi segítséghez? És mi a terv velük? Fennáll-e a veszély, hogy végül visszakerülnek Afganisztánba?

– tette fel kérdéseit Sesar a Koszovóban elkülönített afganisztániakkal kapcsolatban.

Augusztus közepe óta több mint 66 000 afgán érkezett az Egyesült Államokba, közülük körülbelül 55 000 embert katonai támaszpontokon helyeztek el az ország ország különböző pontjain, ahol továbbra is folyik az átvilágításuk. Az amerikai belbiztonsági minisztérium szerint körülbelül 5000 Afganisztánból evakuált személy maradt a Közel-Keleten és európai tranzitpontokon.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Kontaktlencse akció »

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: