Connect with us

Bosznia

ÍTÉLET ÉS VÉGÍTÉLET: Mladić, az igazság és a félig telt pohár

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma


Kattints ide a cikk meghallgatásához

 
Élete végéig börtönben marad Ratko Mladić, a boszniai szerb hadsereg egykori főparancsnoka, ám az 1991-1999-es délszláv háborúkban bűncselekményeket elkövető katonák és politikusok megbüntetése csak részlegesre sikerült. Ráadásul hiába születtek meg a sokszor szigorú ítéletek, a múlttal való őszinte szembenézés mindenhol elmaradt.

Kudarc helyett félsiker

Ratko Mladić, Radovan Karadžić, Milan Martić, Dario Kordić, Vojislav Šešelj, vagy éppen Slobodan Milošević – csak néhány közismert vagy inkább hírhedt név a 161 személy közül, aki ellen vádat emelt az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT). Az 1993-ban létrehozott ENSZ-bíróság derekas munkát végzett, 4650 tanút hallgattak meg a bírák és a testület közel 11 ezer tárgyalási napot tartott.

Az NT annak ellenére elérte, hogy sok főbűnös – elsősorban szerb katona és politikus – Hágába került, hogy eleinte sokan úgy vélték: a törvényszék teljes kudarcra van ítélve, mert a harcokban részt vett, közben függetlenné vált államok, valamint szövetségeseik nem érdekeltek a hazájukban leginkább hősként számon tartott gyilkosok kézre kerítésében és felelősségre vonásában. Például Slobodan Miloševićéban, aki annak köszönhette, hogy még közel egy évtizedig államfőként tevékenykedhetett, hogy ő volt az egyike azoknak a politikusoknak, akik garantálták a boszniai polgárháborút lezáró, 1995-ben aláírt daytoni békeegyezményt. A másik szavatoló,  Franjo Tuđman horvát elnök meg is úszta Hágát, hiszen 1999-ben államfőként halt meg . A kulisszák mögötti alkuknak köszönhetően Tuđmanon kívül mások is elkerülték, hogy az NT elé kelljen állniuk, és akadtak olyanok is – például Ante Gotovina horvát tábornok és nemzeti hős – aki az őket terhelő bizonyítékok ellenére sem kerültek végül börtönbe.

A csalafinta vajda

Említést érdemel a modernkori délszláv történelem egyik legsötétebb figurájának az ügye: Vojislav Šešelj, a soviniszta Szerb Radikális Párt (SRS) vezére, illetve a szerbiai csetnikmozgalom újjáélesztője eleinte önként jelent meg a törvényszék előtt, s éveket töltött fogságban, hogy azután 2014-ben – arra hivatkozva, hogy többszörös áttétes rákbetegségben szenved – visszatérjen Szerbiába. Az NT 2016-ban felmentette a “csetnikvajdát”, ám a fellebbezés után végül tíz évet kapott. Persze, Šešelj nem ment vissza Hágába, a mai napig Szerbiában mérgezi a légkört, aminek már az sem használ sokat, hogy egykori szövetségese, Aleksandar Vučić miniszterelnökként majd államfőként már jóideje kormányozza az országot. A kilencvenes években a Šešelj- Nikolić- Vučić trió sokáig vezette a Szerb Radikális Pártot.

Bár nem volt teljes a siker, annyi eredménye mindenképpen volt az NT-nek, illetve a törvényszék 2017-es bezárását követően a nyomába lépő utódintézményeknek, hogy a különféle katonai konfliktusok résztvevőinek gondolniuk kellett és kell arra, akár ők is egy hasonló bírói testület elé kerülhetnek. Leginkább akkor, ha nem egy nagyhatalom hadseregében szolgálnak,  a mások megbüntetésében élen járó USA például annak ellenére nem csatlakozott a háborús bűncselekményeket világszerte üldöző Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) elfogadó államok közé, hogy kezdetben Washington is támogatta az intézmény létrehozását .

Lelkiismereti kérdések

Míg sok bűnös hosszú börtönt kapott és ez valamennyire megnyugvással töltheti el a tortúrákat túlélő áldozatokat, illetve a meggyilkoltak rokonait, az  NT-ítéletek nem vezettek ahhoz, hogy az érintett jugoszláv extagköztársaságok szembe nézzenek a polgáraik által elkövetett bűnökkel . Horvátországban továbbra is nagy népszerűségnek örvend a második világháború idején a szerbeket irtó usztasákat magasztaló énekes, Marko Perković Thompson, több horvát labdarúgó az usztasák hírhedt köszöntésével, a Za dom spremni jelszóval hergeli az erre a jelek szerint fogékony szurkolókat, s tavaly egy olyan transzparenst feszítettek ki büszkén a horvát szurkolók, ahol útszéli hangnemben megígérték, “magukévá teszik” a szerb nőket és gyermekeket.

Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban (RS) már régen a hivatalos politika szintjére emelkedett a múlt önkényes értelmezése:  a hivatalos belgrádi álláspont szerint az NT egyetlen célja a szerbség megbüntetése volt . Ennek az állításnak logikus következménye az, hogy a szerb vezetők nem hajlandóak elismerni, hogy 1995-ben Srebrenicában népirtó akció volT a mintegy nyolcezer muszlim férfi és fiú meggyilkolása. Mladić egyébként éppen a kelet-boszniai, akkor még muszlim többségű enklávéban véghez vitt tömeggyilkoság miatt ítélték életfogytiglani börtönre.

Kétes tanulmány

A boszniai szerbek most arra az általuk alapított nemzetközi bizottsági tanulmányára mutogatnak, amely szerint 1992-1995 között Srebrenicában 3500 muszlim és kétezer szerb vesztette életét, s a polgárháború éveiben nem volt olyan cselekmény, amelyet népirtásnak lehetne minősíteni. A napokban közzétett jelentést az izraeli Gideon Greif vezetésével állították össze, s Grief hangsúlyozta, semmiféle nyomás sem nehezedett rá a szerbek részéről.

– A legfontosabb az, hogy Srebrenica esetében nem lehet a népirtás szót használni. Egyébként Bosznia esetében a népirtás szó bevetése is csak egyetlen célt szolgál, a szerbek démonizálását


– foglalta össze a szerbek álláspontját Milorad Dodik, a legbefolyásosabb boszniai szerb politikus, aki éppen a boszniai szövetségi állam háromfős elnökségének soros elnökeként fáradozik az állam szétverésén és az RS függetlenné tételén.

A boszniai muszlimok és a külföldi szakértők elutasítják a tanulmány következtetéseit, és azt hangsúlyozzák, a különféle független nemzetközi szervezetek és szakértői csoportok számtalanszor bebizonyították már, hogy Srebrenicában a szerbek célja a más nemzetiséghez tartozók kiirtása volt.

QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút Csehszlovákia is ugyanazzal küszködött, mint a mai Magyarország, nem volt tengere, ezért kellett egy alagút
Horvátország17 perc telt el azóta

Csehszlovák alagutak Magyarország és az Alpok alatt, Budapest-Belgrád ezekhez képest lófütty

A Magyarország alatti alagút terve az 1920-as években merült fel, célja Csehszlovákia tengeri kijáratának biztosítása volt. Bár sosem valósult meg,...

Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította, Potocariban már ácsolják a szégyenfát
Bosznia3 nap telt el azóta

Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet

A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy...

Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében. Elmedin Konaković és Várhelyi Olivér közös nyilatkozatot tett miszerint Magyarország nem támogatja a srebrenicai határozatot az ENSZ Közgyűlésében.
Bosznia1 hét telt el azóta

Várhelyi Olivér és Elmedin Konaković visszavonulót fújt, közös nyilatkozatot tettek közre Srebrenicáról

Közösen megállapították, hogy Várhelyi Olivér korábbi nyilatkozatai teljes tisztelettel adóznak az áldozatok iránt, és semmiképpen sem kérdőjelezték meg az 1995-ös...

Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér Tíz perc múlva tizenegy: Barátok már nem lesznek, Elmedin Dino Konakovic és a Magyarországot képvislő Várhelyi Olivér
Bosznia2 hét telt el azóta

A boszniai külügyminiszter nekiment Várhelyinek, és felmondott egy Magyarországgal kötött szerződést

A boszniai külügyminiszter felmondta a március 6-i Szijjártó-látogatás során bejelentett EU-integráció támogatását célzó bilaterális megállapodást. Az egyezmény lényegében 50 boszniai...

A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják A szerb elnök a kevés Fico a kevés szabad és szabadságszerető európai vezető közé tartozik, ezért Orbánnal együtt napokon belül meglátogatják
Magyarország2 hét telt el azóta

Vučić és Orbán a következő napokban meglátogatja a megsebesült szlovák miniszterelnököt

Az eléggé pongyolán fogalmazó belgrádi kormánypárti lap azt nem tisztázta, hogy Vučić és Orbán közösen keresi-e fel Robert Ficót, de...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Öt nap legjava