Connect with us

Macedónia

AMERIKA BÜNTET 2.0: Egy szlovén lap szerint Orbán is érintett lehet

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

orban jansa gruevski
hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

 
A Fehér Ház június 8-án adta ki Joseph Biden amerikai elnök végrehajtási parancsát, amellyel megtiltja a belépést az Egyesült Államokba azok számára, akik destabilizálják a Nyugat-Balkánt. A Fehér Ház szerint az új elnöki döntés további lehetőséget ad az amerikai hatóságoknak azoknak a személyeknek vagy szervezeteknek a megbüntetésére, akik vagy amelyek fenyegetik a békét és a stabilitást a térségben, aláássák a demokratikus folyamatokat, súlyosan megsértik az emberi jogokat vagy korrupt gyakorlatot folytatnak. Ezeknek a személyeknek, illetve cégeknek Washington blokkolhatja az Amerikában található vagyonukhoz történő hozzáférést.

Nevek nincsenek, de sokan találgatnak

A Biden-rendelet neveket nem tartalmaz, viszont felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyekre a parancs vonatkozik.

Ennek alapján kitilthatják Amerikából azokat, akik megszegik a különböző békeszerződéseket, megsértik az emberi jogokat, közvetve vagy közvetlenül korrupciós tevékenységben vesznek részt, továbbá akadályozzák a demokrácia kiterjesztését és az érintett országok integrációját a transzatlanti szervezetekbe.

Az elnöki rendelet szerint ez vonatkozik a Görögország és (Észak-)Macedónia közötti névvitát lezáró 2018-as Prespa-megállapodás megszegésére, valamint a bosznia-hercegovinai háborút lezáró egyezmények és bírósági döntések semmibevételére.

Vagyis a fél Balkánt kitilthatják az Egyesült Államokból, azaz bárkit, aki nem tetszik a washingtoni kormánynak, illetve az Egyesült Államokban kormányzó demokratáknak. És mivel a rendelet senkit sem említ meg név szerint, ezen a téren szabad mozgást biztosít a Biden-adminisztrációnak.

A Balkánon megindultak a találgatások, hogy ki is kerülhet fel az amerikai feketelistára.

Az első non-paper botrány kirobbantásában főszerepet játszó necenzurirano.si szlovén internetes magazin megtalálta az okát annak, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök miért lehet érintett.

Orbán is érintett lehet?

A szlovén internetes portál szerint Orbán Viktor a 2018-as Prespa-megállapodás által hozható összefüggésbe az amerikai rendelettel, miután az Egyesült Államok kiterjesztette a szankciókat azokra is, akik a görög-macedón névvitát lezáró szerződés ellen hangoltak/hangolnak.

A necenzurirano.si tavaly nyilvánosságra hozta annak a politikai-hírszerzési műveletnek a részleteit, aminek alapján az Orbán Viktor köréhez tartozó magyar üzletemberek „sorozatosan vásároltak meg” olyan sajtóorgánumokat, amelyek a megállapodást ellenző VMRO-DPMNE macedón ellenzéki párthoz kötődnek.

A szlovén internetes magazin szerint az erre a műveletre szánt pénz Szlovénián is keresztül ment Schatz Péter vállalkozó révén, aki a szlovén Nova24TV igazgatóbizottságának tagja, és a Nova obzorja médiaház legnagyobb tulajdonosa. AMERIKA BÜNTET 2.0: Egy szlovén lap szerint Orbán is érintett lehet

A necenzurirano.si úgy tudja, hogy három, Fideszhez szorosan kapcsolódó cég 2018 augusztusában – egyik-másik London érintésével – négymillió eurót utalt át Szlovéniába, ahol ebből 1,5 millió euró maradt, a további 2,5 millió eurót tovább küldtek Észak-Macedóniába.

A VMRO-DPMNE-t hosszú évekig Nikola Gruevszki vezette, akit Szlovéniában támogatott a Szlovén Demokrata Párthoz (SDS) közeli média.

A necenzurirano.si emlékeztet arra, hogy Gruevszki – aki ma Budapesten van – rendszeresen találkozott Janez Janšával is.

Honnan jött a pénz?

A transzferek azt bizonyítják, hogy a legmagasabb magyar politikai vezetés részt vesz a Szlovén Demokrata Párthoz közeli média finanszírozásában, és nem csak egyes magyar vállalkozók adják a pénzt, ahogyan ezt a szlovén kormánypárt eddig állította. Megerősítik azt a gyanút is, hogy ez egy olyan művelet, amely során a pénz egy része orosz forrásokból származott

– írja a necenzurirano.si, amely az oroszok érintettségét az alábbiakból véli kiolvasni.

A szlovén internetes portál szerint utalt pénzt Szlovénia a magyarországi Belfry mérnöki vállalat is, amely annak ellenére a Nova24TV egyik legnagyobb hirdetője, hogy nem működik Szlovéniában. A társaság legfontosabb partnerei közé tartozik az MVM, amely a paksi atomerőmű tulajdonosa Magyarországon, ahol a Rosatom orosz állami vállalat, két új, 12 milliárd euró értékű blokkot épít 2014 óta.

A necenzurirano.si úgy tudja, hogy Magyarországról a pénz az R-Post-R folyószámlájára érkezett Szlovéniában, amely a Nova obzorja társaságot, a Demokracija magazin és az „SDS-pártújság” kiadóját birtokolja. Legnagyobb tulajdonosa Schatz Péter magyar állampolgár, aki a szlovén Nova24TV igazgatóságának is tagja. Minden tranzakciót az Unicredit Slovenija banknál nyitott számlán keresztül hajtottak végre. A szlovén hírportál szerint Belfry az Egyesült Királyságban lévő számlájáról utalt pénzt Szlovéniába.

Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa, a szlovén hírportál más neveket is említett, de most nem ez a lényeg, hanem inkább a necenzurirano.si megállapítása, amely szerint Orbán legfontosabb embereinek bevonása a Janšá közeli média finanszírozásába újabb bizonyíték arra, hogy a szlovén és a magyar miniszterelnök mennyire szoros politikai kapcsolatokat ápol.

A szlovén hírportál felteszi a kérdést, hogy miért kellett a szlovéniai és nagy-britanniai kitérő az észak-macedóniai művelet finanszírozásához. Ennek több oka lehet. Amellett, hogy pénzzel (Magyarországról) finanszírozzák az SDS, azaz a Janša pártjának politikai- és médiatevékenységét, eltitkolhatják az Észak-Macedóniába küldött pénz eredetét.

A necenzurirano.si annak idején azt írta, hogy a magyar miniszterelnök soha nem rejtette véka alá, hogy kihez húz a szíve Szkopjéban, amit később tettekkel is bizonyított.

Abban az időben, amikor a Szlovén Demokrata Párthoz kötődő magyar vállalkozók bevásárolták magukat az észak-Macedóniai médiába, Orbán nyilvánosan dicsérte a „VMRO-DPMNE bölcs és bátor vezetőit”, akik nem hajolnak meg a külföldi erők nyomása előtt

– jegyezte meg a necenzurirano.si, amely szerint Janez Janša akkori kormányalakításával a magyar miniszterelnök szoros szövetségest kapott Szlovéniában, amelyet nemcsak politikailag, de pénzügyileg is ellenőriz.

Tehát kinek az érdekében kormányoz Janez Janša?

– tette fel a költői kérdést a szlovén internetes portál, amely szerint Biden most csapást mér a balkáni határok lerombolásán ügyködőkre, és ennek érintenie kell a szlovén kormányt is.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Szerbia

A szerbiai albánok Washingtonban lobbiznak saját közösségük létrehozásáért

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Washingtoni találkozó
A Presevo-völgy küldöttsége találkozott Ritchie Torres amerikai képviselővel, az amerikai képviselőház albán kérdésekkel foglalkozó csoportjának társelnökével. Erről a képen szintén látható Shaip Kamberi számolt be. (Forrás: Facebook, Shaip Kamberi)
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Újabb fordulat Szerbia és Koszovó viszonyában: a Szerbiához tartozó Preševo-völgyben élő albánok Washingtonban követelik a szerbiai albánok közösségének létrehozását, amivel egyértelműen a koszovói szerb önkormányzatok létrehozására vonatkozó elképzelésekre reagálnak. Szerbia déli részén, a macedón-szerb-koszovói hármashatár térségében három község van, amelyben a lakosság többsége albán nemzetiségű. Az ott élő albánok már korábban szerettek volna bekapcsolódni az Egyesült Államok által diktált, és az Európai Unió által kivitelezett rendezési folyamatba, miután az előző évtizedben kudarcot vallottak a területcserére vonatkozó elképzelések.

Washingtonhoz fordulnak

A szerbiai albánok nem Brüsszelbe, hanem egyenesen Washingtonba mentek, hogy harcoljanak a maguk igazáért, és egyúttal támogassák Koszovó ügyét is Szerbiával szemben.

A medveđai, bujanovaci és preševoi albánok küldöttsége munkalátogatáson tartózkodik az Egyesült Államokban, ahol Shaip Kamberi, albán származású szerbiai parlamenti képviselő vezetésével felkeresik a szenátusát, hogy elpanaszolják, milyen diszkriminációnak vannak kitéve Szerbiában.

Kamberi kijelentette, hogy követelik a Preševo-völgyben élő albánok közösségének létrehozását, ezzel a koszovói szerbek által támasztott igényekre válaszolnak a maguk módján.

Amit a szerbek kérnek Koszovóban, azt nekünk, szerbiai albánoknak is meg kell kapnunk. Ha a koszovói Szerb Községek Közösségét kérik, akkor mi kérjük a Szerbiában élő albánok közösségének létrehozását

– jelentette ki Kamberi, aki szerint erre annál is inkább igényt tarthatnak, mert a Preševo-völgyben több albán él, mint amennyi szerb van Koszovóban.

A szerbiai albán politikus ennél is továbbment a reciprocitás elvének szellemében.

Ha a koszovói szerbek a Koszovótól történő elszakadásra törekednek, akkor mi kérjük az egyesülést Koszovóval az 1992. március 1-én és 2-ánt tartott népszavazás értelmében

– mondta Washingtonban Kamberi, aki szerint már megkezdték a találkozókat az amerikai illetékesekkel.

Ezeknek a találkozóknak az előkészítésében részt vett Joni Ernst republikánus és Gary Peters demokrata szenátor, ők az amerikai szenátus albán ügyekkel foglalkozó választmányának társelnökei.

A szerbek nem tartják be az egyezményeket

Kamberi egyébként azzal vádolta meg a belgrádi vezetést, hogy nem tartja be azokat kötelezettségeit, amelyeket a Preševo-völgyben élő albánokkal kötött három szerződésben vállalt magára, amit szintén beleng a „reciprocitás szelleme”.

Ahelyett, hogy megoldanák a jogos igényeinkkel kapcsolatban felmerülő problémáit, a különböző helyi tényezők évek óta akadályoznak minden egészséges kezdeményezést és erőfeszítést, ezért szükségünk van a belső koordinációra
A völgy küldöttsége Washingtonban

A völgy küldöttsége Washingtonban, Ritchie Torres amerikai képviselő irodája és egy amerikai zászló előtt (Forrás: Facebook, Shaip Kamberi)

– indokolta meg a Facebookon Kamberi, hogy miért kérik a Szerbiában élő albánok közösségének létrehozását.

A szerbiai albán politikus fontosnak tartja a szoros együttműködést a koszovói kormánnyal is, valamint politikájuk összehangolását a „nemzetközi barátaikkal”, nehogy feledésbe merüljenek a Preševo-völgyi albánok követelései.

Kamberi egyúttal köszönetet mondott a pristinai kormánynak, amiért lehetővé tette az általa vezetett küldöttség számára, hogy zsinórban immár harmadszor látogasson el az Egyesült Államokba.

Az albánok másutt is mozgolódnak

A Koszovóval szemben támasztott szerb követelések hatására Észak-Macedóniában is mozgolódni kezdtek egyes albán pártok.

Az Alternativa nevet viselő ottani albán politikai szervezet felkérte az albán származású községi (önkormányzati) vezetőket, hogy kezdeményezzék az észak-macedóniai Albán Községek Közösségének megalakítását, annak az elvnek az alapján, amelyet Szerbia szeretne érvényesíteni Koszovóval szemben.

Erre a felvetésre reagált Dimitar Kovacsevszki macedón miniszterelnök is, aki szerint a koszovói folyamatokat semmiképpen sem lehet Észak-Macedóniára kivetíteni, miután az önkormányzatok közötti együttműködésnek Észak-Macedóniában nincsenek törvényes akadályai.

Minden önkormányzat bármilyen formában együttműködhet bármelyik önkormányzattal, ha megtalálják a közös témát. Úgy gondoljuk, hogy ez a kérés komolytalan, politikai hangulatkeltést szolgál, és így végső soron elfogadhatatlan is

– közölte Kovacsevszki szociáldemokrata uniójának egyik illetékese.

Az Alternativa kezdeményezése elfogadhatatlan a legnagyobb macedón párt, a VMRO DPMNE vezetője, Hrisztian Mickoszki számára is, aki úgy ítélte meg, hogy az ilyen elképzelések csak ronthatják az etnikumok közötti kapcsolatokat.

Az Alternativa javaslatát a macedóniai albán pártok egyike-másika szintén elutasítja, az észak-macedóniai Albán Szövetség (Aleanca për Shqiptarët, AS) szerint is komolytalan és napi politikai célokat szolgál a kezdeményezés, indoklásuk szerint ugyanis az albánok Észak-Macedóniában tömbben, összefüggő területen, és nem enklávékban élnek.

Kamberi Washingtonban

Egy észak-macedóniai albán párt támogatja a szerbiai magyarokat és bosnyákokat

Az észak-macedóniai párt ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a koszovói szerbek, akárcsak a szerbiai albánok kisebbségeknek számítanak, ezért a kisebbségi normáknak kölcsönösen érvényesülniük kell, és ezt a maguk részéről teljes mértékben támogatják is, amivel kizárják a szerbek által prioritásként kezelt „egyirányú forgalmat”, amit a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozása jelentene.

A párt a Facebookon közzétett közleményében azt is megjegyezte, hogy véleményük szerint a szerbiai magyaroknak és a szerbiai bosnyákoknak szintén ennek megfelelő jogokkal kellene rendelkezniük.

Ezek a fejlemények mindenképpen arra utalnak, hogy a Balkánon a „túlhevített politizálás” rejt magában némi veszélyeket, és egyre inkább kirajzolódik, hogy hova vezet a belgrádi kormány követelése a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozásával kapcsolatban, a Pristinával szemben támasztott elvárások ugyanis bumerángként üthetnek vissza, csak előbb kapnak egy gellert Észak-Macedóniában.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Energiaválság

CSOMAG: Az EU 500 millió eurós energiatámogatási csomagot jelentett be a Nyugat-Balkán számára

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

ursula vjosa gigapixel standard scale
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Az Európai Bizottság elnöke az észak-macedóniai miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón 500 millió eurós segélyt jelentetett be a nyugat-balkáni energiainfrastruktúra fejlesztésére. Ursula von der Leyen szerdán (október 26-án) kereste fel Észak-Macedóniát, majd csütörtökön Pristinában, Koszovó fővárosában az ottani vezetőkkel tárgyalt.

A bizottsági elnök látogatása nem lepte meg a szkopjei vezetést, Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa ugyanis már a múlt héten tájékoztatta az észak-macedón vezetést von der Leyen tervezett látogatásáról.

Várhelyi a Berlini folyamat külügyminiszteri találkozóján Berlinben azt is elárulta Bujar Osmani észak-macedóniai külügyminiszternek, hogy a bizottsági elnök energiatámogatási csomagot fog kibontani Szkopjéban.

Ez így is történt, Ursula von der Leyen ugyanis Észak-Macedóniába érkezve bejelentette: a balkáni ország 80 millió eurós azonnali költségvetési támogatást kap, hogy kezelni tudja a magas energiaárak hatását.

De persze, lesz még több is. Az egész régió 500 millió eurós támogatást kap az energiakonnektorokba, az energiahatékonyságba és természetesen a megújuló energiába történő beruházásokra

– mondta von der Leyen, aki külön hangsúlyozta az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenség megteremtésének fontosságát.

Hírügynökségi jelentések szerint a támogatás egy része közös gázvásárláson keresztül valósul majd meg a világpiacon.

Az EB-elnök idén immár másodszor kereste fel Észak-Macedónia fővárosát, ahol Dimitar Kovacsevszki miniszterelnök vendége volt.

Az ukrajnai háború által ekőidézett energia- és gazdasági válság egyesítette Európát. Csak összefogva tudjuk kezelni az energia- és élelemiszerhiányt

– jelentette ki Kovacsevszki.

Az euractiv.com véleménye szerint a hír valószínűleg örvendetes megkönnyebbülés lesz a Nyugat-Balkán számos országában, köztük Észak-Macedóniában is, ahol a hazai villamosenergia-termelés az ország éves szükségletének csak kétharmadát elégíti ki.

Ursula von der Leyen csütörtökön (október 27-én) Koszovóba látogatott, amelynek 75 millió eurót kínált fel ugyanarra a célra, amelyre egy nappal korábban Észa-Macedónia a 80 millió eurót kapta.

Energiatámogatási csomagunkkal az EU 75 millió eurót biztosít Koszovónak a lakosság és a vállalkozások védelme érdekében

– írta a Twitteren a brüsszeli bizottság vezetője, aki hangsúlyozta, hogy ezekkel a befektetésekkel az „energiajövőt” teremtik meg.

Ursula von der Leyen Pristinában megbeszélést folytatott Vjosa Osmani államfővel és Albin Kurti miniszterelnökkel, az utóbbival a vízumliberalizációs kérdésekről is tárgyaltak.

Tudom, milyen fontos a vízumliberalizáció Koszovó számára. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy Koszovó minden elvárást teljesített

– írta szintén a Twitteren a bizottsági elnök, aki jelezte, hogy a tárgyalások ebben a kérdésben újrakezdődtek, és a bizottság minden eszközzel támogatni fogja a vízummentességre vonatkozó pristinai kérést.

Az Európai Bizottság vezetője a következő napokban Albániát Montenegrót és Szerbiát is felkeresi, minden bizonnyal azért, hogy ott is átadja az említett országokat külön-külön megillető energiacsomagot.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: