BÖRTÖNFRÁSZ: Egy brit börtönben éli le maradék éveit Radovan Karadžić

 
Hágából egy nagy-britanniai börtönbe viszik át az egyik fő „boszniai mészárost”, Radovan Karadžićot. A népirtásban és emberiség elleni cselekményekben bűnösnek talált egykori boszniai szerb elnököt életfogytiglani büntetésre ítélte a hágai Nemzetközi Törvényszék, s most a 75 éves rab attól tart, az új lakhelyéül szolgáló börtönben fogva tartott muszlimok bosszút állnak rajta.

Eltűnt apák és fiúk

Kevés annál inkább szívbe markoló élmény ért mint az, amikor Hajra Hajra Ćatićtyal, a Srebrenicai asszonyok nevű civil szervezet alapítójával végigjártam azt az útvonalat, amelyet a boszniai szerb hadsereg elől menekülő srebrenicai férfiak és fiúk voltak kénytelenek megtenni 1995 júliusában. A séta egy egykori gyár- és raktárépületbe vezetett, ahova több ezren menekültek a hírhedt tömeggyilkosságba már belekezdett szerb katonák elől.

A potočari tábor 1996-ban, a hollandok távozása után

---

---

A telep ekkor még a holland ENSZ-békefenntartók kezén volt, s a fegyvertelen bosnyákok arra számítottak, a kéksisakosok megvédik őket. Tévedtek: a hollandok szégyenszemre harc nélkül átadták az épületeket – a katonák tétlensége miatt később a holland kormány is megbukott – a szerbek pedig egytől-egyik legyilkolták rettegő foglyaikat, köztük Hajra Ćatić férjét, és 26 éves fiát is. Férjét néhány használati tárgyáról azonosították a srebrenicai tömegsírok exhumálása után, fia holttestét azonban a mai napig nem találták meg, így hivatalosan még mindig eltűntként tartják őt nyilván.

Karadžić, a tervező

A tömeggyilkosság vagy talán pontosabban a népirtó akció egyik kitervelője, Radovan Karadžić akkori boszniai szerb elnök volt, s már ezért a mintegy nyolcezer emberéletet követelő bűnéért is megérdemelte azt, amit 2016-ban, majd 2019-ben kapott a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéktől (NT): előbb negyven éves, majd életfogytiglani börtönbüntetést, amelynek első időszakát az NT hágai fegyházában töltötte.

Srebrenica 1996-ban, Karadžić arcképe alatt a felirat: Sikerrel jártunk, folytatjuk

Karadžić – és a vele szövetségben lévő boszniai szerb főparancsnok, Ratko Mladić – lelkén azonban nem csak Srebrenica szárad. A boszniai szerb hadsereg és szerb állam egész Kelet- és Észak- Boszniából elűzte a nem szerb lakosságot, azaz a muszlim bosnyákokat és a katolikus horvátokat. A szerbek több koncentrációs tábort is felállítottak, s gyakoriak voltak a gyilkosságok is. Ugyancsak a Karadžić- Mladić párost terheli a legnagyobb felelősség a modern idők leghosszabb európai ostromáért, Szarajevó 1992-1995 közötti kiéheztetéséért. Az egykor a Jugoszlávia egyik gyöngyszemének számító várost rommá lőtték a szerb tűzérek, a toronyházakban megbújó orvlövészek pedig az utcákon közlekedőket terrorizálták. A több mint három évig tartó konfliktus mintegy százezer emberéletet követelt, s 2,2 millió ember kényszerült otthona elhagyására.

A véres költő

A közvetlenül a második világháború vége után, 1945. június 19-én született Karadžić apja a németek, és a kommunista partizánok ellen egyaránt harcoló csetnik mozgalom katonája volt, ám eleinte úgy tűnt, Radovan Karadžić más utat választ: Szarajevóban végzett orvosként, és az egyetem után pszichiáterként helyezkedett el. Közben gyermekverseket is írt, ám pályája 1985-ben megtört, amikor 11 hónapos börtönre ítélték sikkasztás miatt. 1990-ben már megjelent nacionalizmusa, részt vett a Szerb Demokrata Párt létrehozásában, és a polgárháború 1992-es kitörése után Slobodan Milošević szerb, majd jugoszláv államfő szövetségeseként védte Boszniában a szerb érdekeket, már ha a tömeggyilkosságokat annak lehet tekinteni.

Radovan Karadžić – Dragan Dabić

A háborút lezáró 1995-ös daytoni egyezmény életbe lépése után Karadžić egy ideig még Boszniában élt, majd 1997-ben tűnt el a világ szeme elől. Több mint egy évtizedig bujkált – a szerb vezetők alighanem végig tudták hol van – s végül 2008 júliusában Belgrád közelében fogták el. Mint kiderült az illegalitásba vonult, a hosszú hajat növesztett exelnök Dragan Dabić álnéven élt és alternatív medicinával foglalkozott. Karadžić NT-pere 2009-ben kezdődött el, s bár menetközben több vádpontot töröltek, azért maradt elég: népirtás, etnikai tisztogatás, háborús bűncselekmény és emberiség elleni bűncselekmény. 2016-ban negyven évet kapott, fellebbezett és másodfokon az ítéletet életfogytiglanira változtatták.

Radislav Krstić

Börtönfrász

Karadžić igencsak meg lehet ijedve most, hogy Nagy- Britannia bejelentette, hajlandó befogadni egyik börtönébe a háborús bűnös szerb politikust.

Az ijedtségre meg van az oka: egyik tábornokát, Radislav Krstićet – akit az NT ugyancsak hosszú börtönre ítélt – szintén Nagy- Britanniában őrizték, ám 2010-ben egy szélsőséges iszlamista megtámadta őt, és átvágta a torkát. Bár Krstić túlélte a támadást, s most már Lengyelországban ül börtönben, aligha marad meg számára jó emlékként az incidens. Bár a hivatalos közlések szerint Karadžić biztonságban lesz, London vigyáz arra, nehogy kiderüljön, melyik börtönben helyezik majd el a muszlimok szemében gyűlöletes figurának számító egykori boszniai szerb elnököt.

– Mivel a brit börtönökben magas a muszlim rabok aránya, úgy véljük, Karadžić veszélyben lesz, és csak akkor lehet hatékonyan megvédelmezni őt, ha gyakorlatilag állandóan magánzárkában tartják

Ratko Mladić

– magyarázta Karadžić ügyvédje, Peter Robinson.

Szomorú életmű

Bár lehet, hogy Karadžić megbűnhődik a tudtával és támogatásával elkövetett szörnyűségekért, műve sajnos tovább él: Daytonban ugyanis gyakorlatilag megjutalmazták az etnikai tisztogatókat, hiszen az egykor muszlim többségű Srebrenica – több más, muszlimoktól megtisztított településsel együtt – a szerb entitás, a Szerb Köztársaság részévé vált. Bár valamennyi muszlim visszatért a városba, a település élén egy marcona szerb nacionalista polgármester áll, aki a komoly nemzetközi nyomás ellenére sem hajlandó elismerni, hogy Srebrenicában népirtás történt 1995-ben.

Karadžićhoz hasonlóan végül Mladićot is elfogták: a 78 éves tábornokra a vajdasági Lázárföldön (Lazarevo) bukkantak rá 2011-ben. Mladićot még ebben az évben Hágába szállították, és 2017-ben ő is megkapta a maga életfogytig tartó büntetését. Mladić Hágában ül, és egyelőre nem tudni, átszállítják-e más országba az állítólag súlyos beteg főtisztet.
___________________________
Fotók: internet, Varga Szilveszter