NEM BELÜGY?! Amikor a non-paperből paper lesz, avagy Horvátország miként érte el a bosznia-hercegovinai választási törvény módosítását

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

 
A mostanában kirobbant több non-paper botrány, amit továbbra is ismeretlen kilétű politikai ügyeskedők szabadítottak rá a Balkánra és a gyanútlan kontinensre, a közvélemény figyelmét a csendes diplomácia egyik szokásos eszközére, az ún. non-paperre irányította. Mint ezt időközben mindenkinek alkalma volt megtanulni, aki egy kicsit is érdeklődik a téma iránt, ez a nem-papír, lényegében olyan diplomáciai átirat, amely hivatalosan „nem létezik”, azaz senkit sem kötelez semmire! Szóval, egyfajta nem hivatalos kommunikációs háttércsatorna, amelyen keresztül a felek érzékeny, vagy éppen újszerű témákat és megközelítéseket osztanak meg ily módon, miután nem biztosak a fogadtatásban.

A horvát non-paper

A horvát külügyminisztérium non-paperjének létezésére a határrajzolgatást taglaló „szlovén iromány” körüli zajongás alkalmával derült fény, amikor a horvát külügyminisztérium megerősítette, hogy létezik horvát non-paper, de ennek tartalma kizárólag a bosznia-hercegovinai választási törvény módosítását sürgeti, és a bosznia-hercegovinai horvát entitás helyzetének javítását, illetve jogainak védelmét tűzte ki célul a másik két bosznia-hercegovinai etnikummal szemben.

Ezt az Európa Bizottság is elfogadta, és a mai brüsszeli külügyminiszteri ülés egyik fő napirendi pontja volt.

A horvát álláspontot teljes egészében beépítették abba a 14 pontot tartalmazó javaslatba, amelyet az Európai Külügyi Szolgálat készített elő.

Mint ezt Goran Grlić Radman horvát külügyminiszter a horvát médiumoknak nyilatkozva elmondta, Horvátország úgy találja, hogy a három államalkotó nemzet koncepciója nincs ellentétben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által eddig hozott ítéletekkel.

– Kulcsfontosságúnak tartjuk mindennemű diszkrimináció megszűntetését a választási folyamat során, és ezt, véleményünk szerint, a választási törvény módosításával lehet elérni

– mondta a horvát külügyminiszter.

Mint erről már nemegyszer tudósítottunk, Horvátország azt nehezményezi, hogy Bosznia- Hercegovinában a horvát nemzeti csoport hátrányos helyzetben van azáltal, hogy  az elnökség horvát nemzetiségű tagját gyakorlatilag a bosnyákok/muzulmánok választják meg , és ezzel megfosztják a horvátokat az egyenrangú képviselettől.

Željko Komšić, jelenlegi horvát elnökségi tag lélekben ugyan horvát, de politikailag inkább az Izetbegović-féle bosnyák vonulat szövetségese, vagy éppen kiszolgálója.

A horvát, azaz most már az EU javaslat értelmében, a bosznia-hercegovinai választási törvényt idén, vagyis még a következő választási esztendő előtt módosítani kellene.

Szarajevóra nagy nyomás nehezedik

Ezzel a Nyugat- Balkán kérdése ismét az európai külpolitika fontos pontjává vált, és ezt Budapest minden bizonnyal csak üdvözölni tudja, mert a hazai politikusok szerint Magyarországnak leginkább a térség stabilitása és gyorsütemű felzárkóztatása, illetve EU-s csatlakozása felel meg.

Brüsszel határozottabb fellépését nyilván elősegítette az Egyesült Államok diplomáciai visszatérése a térségbe,  aminek lehet örülni, vagy nem örülni, de mindenképpen számolni kell vele .

Miután a Biden-féle adminisztráció a NATO szerepének megszilárdítását tűzte ki célul a régióban, Washington ebben Brüsszel támogatására számít, annál is inkább, hiszen a Nyugat- Balkán elvben európai ügynek tekinthető.

Szarajevóra máris nagy nyomás nehezedik, az Európai Külügyi Szolgálat által előkészített dokumentumban többek között ugyanis az szerepel, hogy „harminc évvel Jugoszlávia szétesése után, a kontinens egységesítése politikai szükségletté vált az EU számára.”

A horvát külügy ugyanakkor azt szeretné, hogy a politikai eszközök mellett az Európai Unió gazdasági segélyekkel, gazdaságerősítő projektekkel is támogassa a bosznia-hercegovinai reformokat, melyek nélkülözhetetlenek az ország csatlakozása szempontjából.

Akárhogy is vesszük, a horvát non-paper elfogadásával Horvátország kis országként „nagy külpolitikai tollat” tűzhet a kalapjába, amire Szarajevóból, és akár Belgrádból sem számíthat üdvözlő táviratokra.