BUNYEVÁCOK: Szabadkán hivatalos a bunyevác nyelv, Horvátország tiltakozik

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Néhány hónap múlva a bunyevác lesz a szerb, a magyar és a horvát után a negyedik hivatalos nyelv Szabadkán, miután a helyi képviselő-testület (önkormányzat) megszavazta a városi alapszabály módosítását, és ezáltal elindulhat a folyamat, amelynek köszönhetően hivatalos használatba kerül a bunyevác nyelv. A bunyevácok vezetője történelmi pillanatnak nevezte a döntést, Horvátország viszont tiltakozik. De miért?

A magyarok is támogatták

Mirko Bajić, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének elnöke elérzékenyülve nyilatkozott a szabadkai képviselő-testület ülését követően. Bajić történelmi pillanatnak nevezte a ülést a bunyevác nemzeti közösség számára. Hozzátette, az a legfontosabb, hogy Szabadkán együtt élünk, együtt dolgozunk és kölcsönösen tiszteljük egymást.

– Büszke vagyok arra, hogy jogot szereztünk a nyelvünkre. A város első statútuma, amelyet ki tudja, hányszor módosítunk, bunyevác nyelven íródott. Ez történelmi tény, és ezt mindenki tudja

– mondta a bácskai bunyevácok vezetője.

A probléma nem újkeletű. A Szabadkán megjelent bunyevác újság 1925-ben a címlapján állapította meg, hogy a bunyevácok nem horvátok

Nágel János, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a VMSZ fontosnak tartja a kisebbségek hivatalos nyelvhasználatát, és ezért támogatja, hogy a bunyevác nyelv is hivatalos használatba kerüljön Szabadkán.

Abban vagyunk érdekeltek, hogy a többi nemzeti kisebbségnek is legyen lehetősége, hogy az ő nyelve is hivatalos használatban legyen abban a közegben, ahol jelentős mértékben élnek

– jelentette ki Nágel, aki szerint a helyi magyarok a maguk részéről szintén ezért harcolnak.

Stevan Bakić, Szabadka polgármestere elégedett azzal, hogy elindult a bunyevác nyelv hivatalossá válásának folyamata.

– Az elmúlt húsz évben elkészült a nyelv szakmai és tudományos standardizációja, amit Szerbia is elismert. Ennyi, ahogy mondják, vége a történetnek.

A horvátoknak nem tetszik

A kétórás vita során a tanácstagok többsége támogatta a bunyevác nyelv hivatalossá tételét, kivéve a helyi horvátokat, akik továbbra is azt állítják, hogy a bunyevácok tulajdonképpen horvátok.

– Képtelenség, hogy egy olyan nyelv, amelyben nincs annyi kapacitás, hogy a kommunikáció minden szegmensében jelen legyen, hivatalos nyelvi státuszt kap. Csak annyit mondok, hogy még mindig nincs saját nyelvtana, helyesírása. Hogyan dolgoznak majd azok, akik a dokumentumokat készítik?

– tette fel a kérdést Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke.

A döntés nem tetszik Horvátországnak sem, amely tiltakozó jegyzéket küldött Szerbiának. Gordan Grlić Radman úgy véli, hogy a bunyevác nyelv elismerése nincs összhangban a jószomszédi kapcsolatokkal.

– A bunjevaci nyelvjárás nem nyelv, hiszen a što nyelvjárás íző dialektusához tartozik, vagyis a horvát nyelv egyik nyelvjárása. A magyarországi bunyevácok is a horvát etnikum alcsoportjához tartoznak, akik nyelvüket horvátként azonosítják és használják, a bunyevác tehát egy dialektus

– mondta a horvát külügyminiszter a zágrábi kormány pénteki ülése után, és egyúttal felszólította Szerbiát, hogy vizsgálja felül a döntését, amely szerinte nincs összhangban az uniós normákkal sem. Ebből esetleg az is kiolvasható, hogy a szabadkai döntés miatt Horvátország netalán megakaszthatja az utóbbi időben az Európába kevésbé igyekvő Szerbia csatlakozási folyamatát.

Szerbiát azonban a jelek szerint ez nem érdekli, mivel nem akarja visszavonni, illetve visszavonatni a döntést.

– Ez szabadkai hatáskörbe tartozik, ha pedig vannak kritikát megfogalmazó észrevételek, akkor mindannyiunk felelőssége, hogy párbeszéd útján megkeressük a választ arra a kérdésre, miért ellenzi bárki is ezt, hiszen azok az emberek tudják, hogy milyen nyelvet beszélnek, és milyen nyelven írnak. Ezzel kapcsolatban Szerbia azt mondja, hogy ez az Önök joga, és mi ezt a jogot biztosítjuk, és lehetővé tesszük, hogy ezzel kisebbségként éljenek.

– jelentette ki Gordana Čomić, az emberi és kisebbségi jogok, valamint a társadalmi párbeszéd minisztere.

Kik is a bunyevácok?

Mindezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy kik is a bunyevácok?

A bunyevácok a boszniai horvát területekről (Hercegovinából) három-négy hullámban felköltözött népcsoport, amely a török hódoltság alatt lévő Magyarország elnéptelenedett területeit lakta be.

Nagyjából a Baja- Szabadka- Zombor háromszögben élnek, önálló nyelvet beszélnek, latin írásmódot használnak, és hagyományosan római katolikus vallásúak.

Korábbi források gyakran katolikus rácok néven különböztetették meg őket az ortodox szerbektől, de Szeged környékén előfordult a dalmata, másutt pedig az illír/vlach megnevezés is.

Az illír/vlach elnevezés mindenképpen tévedés, a vlachok egészen más népcsoporthoz tartoznak a Balkánon, leginkább Szerbiában. Vlachoknak, vagy arománoknak azokat a latin eredetű nyelvet beszélő csoportokat szokás nevezni, amelyek a Dunától délre élnek, és amelyekről Románia nemigen visel gondot.

Magyarország nem ismeri el őket

A bunyevácok az Osztrák- Magyar Monarchiában elismert kisebbség voltak, ám a második világháborút követően Magyarország betagolta őket a horvát kisebbségbe.

2006. december 18-án a Magyar Országgyűlés szavazást tartott arról az indítványról, hogy a bunyevácokat ismerjék el önálló nemzeti kisebbségnek Magyarországon. A szavazás alkalmával a képviselők 18 igen, 334 nem, és 7 tartózkodás mellett elutasították az indítványt.

2009 májusában a Magyar Tudományos Akadémia akkori elnöke, Pálinkás József nem tartotta eleve kizártnak a magyarországi bunyevácok önállósodási mozgalmát, mivel „az önálló nemzeti kisebbséggé válás igénye kultúrtörténetileg és bizonyos mértékben nyelvileg is megokolható”.

2010. január 11-én az Országos Választási Bizottság hitelesítette annak a népi kezdeményezésnek az aláírásgyűjtő ívét, mely az önálló nemzetiségként való elismerést szorgalmazza. Az Országos Horvát Önkormányzat ezt megtámadta az Alkotmánybíróságon, de a testület július 14-én elutasította a kifogásokat, és zöld utat adott a kezdeményezésnek.

2011. január 12-én az Országos Választási Bizottság megállapította, hogy van annyi érvényes aláírás, amennyi a kezdeményezéshez szükséges. Az Országgyűlésnek 2011. május 14-ig kellett volna döntenie az ügyben, de ezt csak 2011. május 16-án tette meg, amikor – 2006 után immár másodszor – ismételten elutasította a bunyevác népcsoport hivatalos elismerésére vonatkozó országos népi kezdeményezést (21 igen, 258 nem, 41 tartózkodás).

A bunyevácok ennek ellenére tovább folytatják küzdelmüket elismerésükért. A bunyevác nemzeti kisebbség elismerését támogatók között van a szintén bunyevác származású Obádovics J. Gyula matematikus, aki a legutóbbi kérvény elutasítását nagy felháborodással fogadta.

A magyarországi horvátok a bunyevácok önálló nemzetiségként történő elismerését olyan kísérletnek tartják, amely által – a Szerbiában előállt helyzethez hasonlóan – megpróbálják megosztani a magyarországi horvát kisebbséget.

Elképzelhető viszont, hogy a szabadkai önkormányzat döntése „lázba hozza” a magyarországi bunyevácokat is.

A leghíresebb bunyevác

A leghíresebb bunyevác mindenképpen Stipan Francišković, aki Csáth Géza, Havas Emil és Munk Artúr „A repülő Vucsidol” című regényének főszereplője. A szerzők Franciškovićot Szárits Jánosról, illetve Ivan Sarić bunyevác feltalálóról mintáztak meg.

A repülő Vucsidol valójában Szárits János első repüléséről szól. A befejezetlenül maradt mű egy humoros történet, amely a sci-fi mezsgyéjét is súrolja, feltűnik benne például az angol flotta a palicsi tavon.

Munk Artúr máshol is megemlékezik a bunyevácokról, amikor arról ír, hogy a 1917-ben Károly Ferenc trónörökös (IV. Károly) meglátogatta a fronton harcoló csapatokat:

A trónörökös kérdezte:
– Hová valók ezek a 86-osok?
– Szabadkára, felség.
– Milyen nemzetiségűek?
– Nagyobbrészt magyarok, de vannak köztük bunyevácok.
– Kik azok a bunyevácok?
– Szerb horvát keverék.
________________________
Fotók: Twitter, internet