Connect with us

Albánia

HÁTTÉRBEN A FIATALOK: Választásokat tartanak Albániában, változás azonban aligha várható

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

alban unios zaszlok
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc


Albánia ma járul az urnához, hogy megválassza az új parlamenti képviselőket. Egyes vélemények szerint az utóbbi 25 év legnagyobb súllyal bíró választása a mai. A Szocialista Párt harmadik ciklusra törekszik, míg az ellenzék, amelyet a Demokrata Párt, a Szocialista Mozgalom az Integrációért és több más kisebb párt alkot, az elkövetkező négy évre szeretné átvenni az ország irányítását.

Lesz-e Nagy-Albánia?

Az egyik legfontosabb külpolitikai kérdés (non-paper ide vagy oda), hogy a következő tiranai vezetés elmozdul-e a Nagy-Albánia megteremtése felé, ami egyelőre a Koszovóval való egyesülést jelenti, és nem az albánok által lakott összes területek egyesülését!

A másik fontos kérdés, hogy miként módosul az ország külpolitikája a szövetségesek keresése terén, az uniós csatlakozás késése vagy elmaradása esetén tovább közeledik-e Albánia Törökországhoz és az arab világhoz?

Belpolitikai téren a látens korrupció és a fehérgalléros visszaszorítása a tét, bár mindez eléggé pártok feletti jelenségnek tűnik.

Felmerül az is, hogy mi lesz a bérekkel, a nyugdíjakkal, az állam uniós szintre történő felzárkóztatásával, az igen nehéz társadalmi-gazdasági helyzettel, a munkanélküliséggel, a fiatalok elvándorlásával, az igazságszolgáltatásba vetett bizalommal? Ezek a kérdések azonban nemcsak Albániát jellemzik, a Balkánon máshol is kitapinthatók.

Egy kis választási matek

Az albániai jogszabályok szerint a választások előtt öt nappal már nem lehet közzétenni felméréseket a várható eredményekről.

A legutóbbi közvéleménykutatások szerint az Edi Rama által vezetett Szocialista Párt szerzi meg a szavazatok többségét, várhatóan 48-52%-ot, amivel meglehet akár a 73 mandátum is a 140 férőhelyes parlamentben, és ezzel biztosított a harmadik ciklus.

Az ellenzéki Demokrata Párt és szövetségesei, vagyis Lulzim Basha és a korábbi ex-elnök Sari Berisha a szavazatok 39-43%-ra számíthat, ami 58 mandátumra lehet elegendő.

A Szocialista Mozgalom az Integrációért, vagyis Ilir Meta köztársasági elnök ellenzéki pártja a 2017-es választásokhoz képest zsugorodik, így várhatóan 3,5-7,5%-ot kap, és ez körülbelül 10 mandátumot jelenthet számukra. A kis pártok közül valószínűleg egyik sem éri el a parlamenti jelenlétet biztosító 2%-os küszöböt.

Megjegyzendő még, hogy a Demokrata Párt az ellenzékben töltött 8 év után törekszik a hatalomra, vezetve a „Változás Szövetsége” elnevezésű, 12 párt által kötött összefogást Edi Rama pártja ellen.

Milyen volt a kampány?

Természetesen mindenki puffogtatta a saját közhelyeit a jövőbe vezető egyenes úttal kapcsolatban.

A Covid-19 járvány miatt hiányoztak a választók megszokott, széles körű összejövetelei, ami némi innovációt hozott.

A kampányban nagy szerep jutott az információs és kommunikációs technológiáknak, széles körben használták a médiát és a szociális médiát, a verseny jó része tehát a televíziós képernyőkön és a virtuális térben zajlott.

Ennek köszönhetően, illetve jobban szólva e miatt, a kampány és a diskurzus során nem a politikai koncepciók, hanem a politikai ellenfelek konfrontálódtak, így a kampány a személyeskedés szintjén maradt.

Régi káderek

Az USA véleménye, és ebben több szakértő is egyetért, hogy Albániának szüksége van a politikai elitek körforgására.

Albánia most elérkezett oda, amikor az ország és a társadalom demokratikus fejlődésében „minőségi ugrásra lenne szükség”, ami nem könnyű feladat, mert a szavazók nagyon fiatalok, körülbelül harmincévesek, de nem így a képviselőjelöltek.

A hivatalos adatok szerint az albán fiatalok a szavazóbázis egyharmadát teszik ki, ám jelenlétük a választási jelöltlistákon nem felel meg ennek az aránynak.

A fiatalok képviselete a három fő politikai párt, illetve pártszövetség jelöltjeinek listáján csaknem 50%-kal csökkent az előző választásokhoz képest.

Az ellenzéki Demokrata Párt listáján mindössze 3,2% a fiatalok aránya, míg a legtöbb fiatal a köztársasági elnök által vezetett Szocialista Mozgalom az Integrációért elnevezésű pártban van, ők 22,2%-ban bíznák az ország vezetését a fiatalokra. A kormányzó Szocialista Párt lényegében nem szerepeltet fiatal képviselőjelölteket a listáján.

Albániában a fiatalság szerepvállalásának ilyen mértékű csökkenése szinte lehetetlenné teszi az új politikai elitek kialakulását, nem úgy mint Koszovóban, ahol pár hónappal ezelőtt éppen a fiatalok nyerték a választásokat.

Persze, Albániában is nagy szükség lenne új politikai erőre és energiára, ha változást akar az ország. Ez itt és most nem várható!

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html




Albánia

Csökkentenék az albániai állampolgárok illegális bevándorlását Nagy-Britanniában

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Albániai migránsok
Albán-brit mosolyparádé Londonban, ahol Rishi Sunak bit miniszterelnök fogadta albán kollégáját, Edi Ramát (Forrás: brit kormány)
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Az illegális albániai bevándorlók miatt hetekig tartó szóváltás folyt Edi Rama albán és Rishi Sunak brit miniszterelnök között, akik végül megállapodtak abban, hogy együttműködnek a probléma megoldásán. Erre Edi Rama most befejeződött két napos londoni látogatása alkalmával került sor. Becslések szerint az év eleje óta több mint 11 000 albán kelt át a La Manche-csatornán, amely elválasztja Franciaországot az Egyesült Királyságtól.

Néhány romlott alma

A kérdés feszültté tette az Egyesült Királyság és Albánia viszonyát; miközben Sunakra különösen nagy nyomást gyakorol a brit bulvársajtó, és ennek következtében sokan követelik tőle, hogy tegyen többet az illegális migráció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem fokozása érdekében.

Albán kollégája, Edi Rama ugyanakkor bírálta egyes brit politikusok riasztó és gyakran lázító retorikáját. A BBC-nek nyilatkozva Rama megvádolta Suella Braverman brit belügyminisztert, hogy „gyalázatos” megjegyzéseket tett az albánokra, amivel mélypontra taszította a két ország közötti kapcsolatokat.

Braverman tavaly novemberben „sok albánt” azzal vádolt meg, hogy „visszaélnek Nagy-Britannia modern rabszolgatörvényeivel”, és „inváziónak” minősítette az albánok rekordokat döntő tavalyi bevándorlási hullámát.

Rama azt mondta, hogy a Braverman és más miniszterek által használt nyelvezet azt a benyomást keltette, hogy minden albán bűnöző, és hozzátette, hogy „néhány romlott alma”” nem határozza meg egy nemzet jellemét.

A higgadt modoráról ismert Sunak figyelmen kívül hagyta az albán kötekedési szándékot, és azokra a területekre összpontosított, amelyekben egyetértenek, a Twitteren pedig közzétett egy képet, amelyen Ramával együtt „mosolyparádét tartanak”, kiemelve, hogy közösen sürgetik a két ország közötti kapcsolatok kiszélesítését és elmélyítését.

Együttműködés az albán migráció visszaszorítására

Az albán miniszterelnök és kollégája ennek szellemében ígéretet tett arra, hogy az általuk képviselt két ország a továbbiakban együttműködik a Nagy-Britanniába irányuló albán migráció kérdésében.

A brit kormány közleménye szerint a két vezető üdvözölte az eddigi előrehaladást, december óta ugyanis körülbelül 800 illegális migráns tért vissza Albániába, és elégedetten nyilatkozott a szervezett bűnözés elleni fellépésről, valamint arról az új brit iránymutatásról, amely Albániát „biztonságos országnak” minősítette.

Ezzel párhuzamosan egy most kötött albán-brit megállapodás értelmében hazaküldik az Egyesült Királyságban fogvatartott összes albán bűnözőt, ha ennek nincsenek jogi akadályai.

Kiutasításra csak azok „jogosultak”, akiket legalább 12 hónapos börtönbüntetésre ítéltek, ugyanakkor megjegyzendő, hogy az albánok tízszer nagyobb valószínűséggel kapnak szabadságvesztést a szigetországban, mint egy brit átlagember.

A brit kormány bejelentette, hogy a jövő hónap végéig közös munkacsoportot alakítanak, amely felméri az albániai börtönkapacitásokat annak érdekében, hogy mindenkit „hazapateroljanak”, akit csak lehet.

Tavaly év végén Angliában és Walesben 1336 albán volt börtönben, ők alkotják a legnagyobb külföldi börtönpopulációt Nagy-Britanniában.

Megállítanák a csónakázást a csatornán

A brit kormány már a parlament elé terjesztette a „„Stop the Boats”” törvényjavaslatot az illegális migráció visszaszorítására, amely sok esetben az albánokat is érinti, akik kishajókkal és csónakokkal kelnek át a csatornán.

Az új törvényjavaslat megkönnyítené a brit hatóságok számára az illegálisan érkező személyek őrizetbe vételét és kitoloncolását.

Albániai állampolgárok

A brit miniszterelnök ezzel a kreatív megoldással utalt a franciákkal kötött megállapodásra (Forrás: Facebook, Rishi Sunak)

A migráció megállítása érdekében a brit miniszterelnök március első felében Párizsba utazott, és találkozott Emmanuel Macron francia államfővel, akivel megállapodott, hogy közösen lépnek fel a csatornán keresztük Nagy-Britannia felé tartó, és bevándorlási céllal történő hajókázásokkal szemben.

Sunak a találkozót követően úgy fogalmazott, hogy sikerült egy nagy lépést tenniük előre abban, hogy „francia szövetségeseikkel és barátaikkal” együttműködjenek ebben a kérdésben.

Az Egyesült Királyság belügyminisztériuma közben közölte, hogy a „Stop the Boats” kampányt szabályozó jogi dokumentum tartalmaz egy új kitételt, amely alapján felgyorsítják az albánokkal, illetve az albán állampolgárokkal kapcsolatos ügyek feldolgozását.

A tárca szóvivője ugyanakkor elmondta, hogy a brit kormány nagyra értékeli az Egyesült Királyságban élő albán közösséget, és továbbra is üdvözli azt a sok albánt, akik legálisan utaznak az Egyesült Királyságba, és jelentősen hozzájárulnak a brit társadalom felvirágoztatásához.

A brit belügyminisztérium megjegyezte, hogy Albánia biztonságos ország, ezzel szemben azt tapasztalják, hogy sok albán állampolgár az életét kockáztatja azzal, hogy veszélyes és szükségtelen illegális utazásokat tesz az Egyesült Királyságba, ami jelentős terhet jelent a brit menekültügyi rendszerre.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi




Az olvasás folytatása

Koszovó

Mi érezhető Prizren levegőjében az albán kormányfő és a szerb külügyminiszter szerint?

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Mi érezhető Prizren levegőjében?
Más-mást érez egy albán és egy szerb Prizren levegőjében (Forrás: Facebook)
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 1 perc

Ivica Dačić szerb külügyminiszter kimondottan dühösen reagált Edi Rama albán miniszterelnöknek internetes megnyilvánulására, miszerint „Prizren kevegőjében érezhető az albán történelem”. Rama ezt a Facebookon állapította meg, miután a hétvégén a feleségével és a fiával felkereste a koszovói várost.

Vajon milyen Prizren levegője?

Dačić a belgrádi Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva azt kérdezte, hogy „meddig engedhető meg az albán politikusoknak a történelemhamisítás”.

A szerb külügyminiszter nyilván azért lett dühös, mert ő maga is prizreni születésű, így a kijelentés szíven találta.

Dačić a Tanjugnak azt mondta, hogy Rama elfelejti, figyelmen kívül hagyja vagy szándékosan elhallgatja, hogy Prizren Szerbia fővárosa volt Dušan és Uroš szerb fejedelmek idejében, a 14. században, és emiatt Prizrent évszázadokon át császári városnak, vagy szerb Konstantinápolynak is nevezték.

Prizrenben 24 évvel ezelőtt több mint 10 000 szerb élt, ma pedig alig vannak húszan

– jegyezte meg a szerb külügyminiszter, aki szerint „ma Prizrenben csak a szerb nép elleni etnikai tisztogatás és népirtás, valamint Nagy-Albánia gondolata érezhető a levegőben”.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: