Connect with us

Balkán

MÚLT ÉS JELEN: A diadalmas visszatérés – avagy Törökország és a Nyugat-Balkán

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!


Miután több évszázadig tartó dominancia után az Ottomán birodalom kiszorult a Balkánról, az örökébe lépett szekuláris Törökország hosszú időre eltűnt a térségből. A visszatérés Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök, majd államfő hatalomra kerülésével kezdődött el, s Ahmet Davutoğlu külügyminisztersége idején, egy évtizeddel ezelőtt vált stratégiai céllá.

Történelmi furcsaság

Szultánnak járó üdvözléssel fogadták 2017 végén a Szerbia és Montenegró határán lévő, jórészt muszlimok lakta Szandzsákban Recep Tayyip Erdoğan török államfőt, s ez egyáltalán nem zavarta a magát véresszájú nacionalistából európéerré átfestő szerb elnököt, Alekszandar Vučićot. Annyira nem, hogy miközben elismerte, ő fele olyan meleg fogadtatásan sem részesült volna, mint ankarai kollégája, közölte, Szerbia már jóbarátként tekint Törökországra.

Az egykori ellenfelek – Szerbia több évszázadig szenvedett az ottomán megszállás alatt – annyira egymásra találtak, hogy Vučić és Erdoğan több egyezményt is aláírt: török befektetők építhetik majd meg a Szarajevó- Belgrád autópályát, Törökország beszállt a szerbiai energetikai piacra, a szabadkereskedelmi egyezmény újraírásával pedig Belgrád még inkább megnyitotta piacát a török áruk elől. A tervek szerint hosszabb távon Törökország ötmilliárd dollárt szándékozik befektetni Szerbiában és részt kíván venni több mint tíz erőmű építésében.

A NEMZET KAKADUJA
Ivica Dačić, volt szerb külügyminiszter nem csak Putyinnak, hanem Erdoğannak is énekelt.


Szandzsák – ahol a szerbiai részen a lakosság kétharmadát teszik ki a muszlimok – az egyik legjobb példája annak, hogy a vallási és kulturális hagyományokat, valamint a Balkánon maradt törökök közvetítő szerepét kihasználva miként tér vissza Törökország a térségbe. Szandzsákban török közvetítéssel békültek meg az egymással hosszú ideig versengő muszlim politikai pártok, a befektetésekkel és a segélyekkel foglalkozó Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA), valamint a vallási ügyekben illetékes török hivatal, a Diyanet komoly szerepet játszik a térségben, s kiugróan magas a kereskedelem értéke Szandzsák és Törökország között.

A szandzsáki török jelenlét – miközben a hivatalos szerbiai politika egyelőre nem kifogásolja azt – ugyanakkor megosztja a helyi lakosságot. A szandzsáki szerbek gyanúval tekintenek az egykori megszálló hatalom örököse által nyújtott segítségre – sokan neo-ottomanizmussal vádolják Erdoğant – és még a muszlimok sem teljesen egységesek, hiszen Erdoğan egyre inkább önkényuralmi eszközökkel irányítja hazáját.

Kultúra, történelem és etnikum

Hasonló folyamatok játszódnak le a Törökország számára fontos többi balkáni államban, Boszniában, Koszovóban, Albániában Bulgáriában és Észak- Macedóniában is. Több ország, egyebek mellett Albánia és Észak- Macedónia is, meghívta a Diyanetet, hogy nyisson helyi képviseleteket, és vegyen részt a vallási oktatásban, illetve a vallási intézmények működtetésében. A Diyanet az egyik legfontosabb szervezet a balkáni muszlimok körében, ez a hivatal osztja a legtöbb ösztöndíjat és segélyt és így a helyi muszlim közösségek megmaradásának egyik zálogává vált.
Törökország “boszniai embere” Bakir Izetbegović, Alija Izetbegović egykori államfő fia, akinek pártja a Demokratikus Akció (SDA) az Erdoğan -féle AKP-től kap tanácsokat, illetve pénzügyi támogatást. Albániában Edi Rama miniszterelnök ápol igazán szoros kapcsolatot Erdoğannal, az egykori bohém művészt, majd Tirana polgármesterét még Erdoğan lányának esküvőjére is meghívták.

Törökország e mellett komoly befektető Boszniában, Albániában – itt a törökök már 3 milliárd dollárt hoztak – és Koszovóban is, s ahogy a török gazdaság gondjai miatt visszaesnek a török állam által támogatott beruházások, a magántőke aktívabbá vált. Ennek egyik fő oka az, hogy a hazai nehézségek miatt csökken a profit, így a vállalkozók külföldön próbálnak meg nagyobb hasznot elérni.

Fokozódik a katonai együttműködés jelentősége is. Szerbia például olyan felfegyverzett drónok vásárlását tervezi, amelyek jelentős segítségével Törökország kaukázusi szövetségese, Azerbajdzsán a múlt év végén egyértelmű győzelmet aratott régi ellenfele, Örményország fölött.

– Törökország a soft-power diplomáciával jelent meg újra a Balkánon. De a döntéshozók tudatában vannak annak, hogy a mecsetek építése és helyreállítása nem elégséges a valódi politikai befolyás megszerzéséhez. A katonai együttműködés, s a Törökországtól való függés az igazán fontos eszköz

– vélekedett Sencer Gözübenli török elemző. Hasonlóan gondolja Adnan Huskić szarajevói politológus is, aki szerint mára egyértelművé vált, hogy Törökország a Kaukázus mellett a Balkánon is regionális hatalmi tényezővé kíván válni.

MÚLT ÉS JELEN: A diadalmas visszatérés – avagy Törökország és a Nyugat- Balkán

Célkeresztben a gülenisták

A befolyás növelésével Erdoğan egyik célja az, hogy tovább mérsékelje a 2016-os törökországi puccsot állítólag megszervező török hitszónok, Fetullah Gülen nemzetközi támogatottságát.

A célt el is érte, 2018-ban például Koszovó úgy adott ki Törökországnak öt török állampolgárt, hogy arról nem tudott Ramush Haradinaj akkori kormányfő, mivel Ankara képviselői közvetlenül Hashim Thaçi államfővel állapodtak meg a koszovói és török titkosszolgálat közös akciójának a részleteiről.

A Balkánon közben bezárták a Gülem tanait hirdető vallási iskolákat, s Vučić is hangsúlyozta, Belgrád nem fog együttműködni egyetlen gülenistával sem.

Erdoğan Gülen-fóbiája már akkora, hogy emiatt megromlott Ankara is Szkopje viszonya. Míg korábban Törökország egyértelműen támogatta a volt jugoszláv tagköztársaság nyugati integrációját – már csak azért is, mert azt Ankara egyik fő ellenfele Görögország blokkolta 25 éven keresztül – Ankara kis híján megvétózta a macedón NATO-tagságot, mert a Magyarországra szökött Nikola Gruevszki vezette pártot, a VMRO- DPMNE-t legyőző új miniszterelnök, Zoran Zaev nem volt hajlandó kiadni Törökországnak 15 állítólagos gülenistát. A törökök végül két hónapos késéssel, de jóváhagyták Szkopje NATO-csatlakozását.
_______________________
Fotók forrása: internet

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava