POLITICKI.BA: Magyarország Bosznia lerohanására készül, hogy Oroszország és Szerbia kedvében járjon

Olvasási idő: 4 perc

Magyarország miért épít katonai struktúrákat a NATO-paktumon kívül? – ezzel a címmel jelentetett meg újabb “botránycikket” a Balkán szlovén felosztásáról szóló írást követően a politicki.ba című szarajevói internetes magazin. Az újabb cikk felvezető bekezdésében az olvasható, hogy ez vajon Orbán Viktor nagy tervének és a volt Jugoszlávia területén történő terjeszkedési aspirációinak a része? Ez az ő nagy “back up”-ja egy jövőbeni közös tevékenység érdekében a NATO-tól és az európai politikától függetlenül? A “közös” szóra lesz magyarázat az alábbiakban.

Ismét meg nem nevezett források

A bosnyák magazin újabb írásában azzal dicsekedett el, hogy a Janez Janša „non-paper” memorandumáról szóló cikket követően sok üzenetet kapott az aggódó emberektől, és nemcsak a régióból.

Így érkezett az alábbi szöveg a postaládájukba, amelyet teljes terjedelmében közölnek, szerkesztői beavatkozások nélkül, kivéve a szöveg tördelését.

A szerzők névtelenséghez kötötték a cikk közzétételét. A politicki.ba állítása szerint nevük és beosztásuk a szerkesztőség számára ismert.

Ennyi felvezetést követően következik a cikk.

Következik a cikk

A Magyar Köztársaság kezdeményezésére az elmúlt két évben két új katonai multinacionális parancsnokságot hoztak létre az ország területén, nevezetesen: a Közép-​európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokságot (Multinational Division Command for Central Europe) Székesfehérváron és a Regionális Különleges Műveleti Komponens-parancsnokságot (Regional Special Operations Component Command R-SOCC) a közép-magyarországi Szolnokon.

A Közép-​európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokságot hivatalosan a “megfelelő memorandummal” hozták létre, amelyet Damir Krstičević horvát és Benkő Tibor magyar védelmi miniszter 2020 márciusában írt alá, akik egyidejűleg kifejezték szándékukat, hogy a parancsnokságot az euro-atlanti struktúra részévé tegyék, amely ezáltal láthatóvá válna Európának azon a részén.

A Regionális Különleges Műveleti Komponens-parancsnokság megalakítását 2019-ben Magyarország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia és Horvátország kezdeményezte, az alakulat speciális alkotóelemei az említett országok területén helyezkednek el, és szükség esetén összefognak, együttesen cselekszenek és egységes erőként vetik be őket. A tervek szerint idén kezdik meg működésüket, és 2024-ben érik el a teljes operatív állapotot.

A Közép-​európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság létrehozásának nyilvánosan meghirdetett politikai és stratégiai célja a közép-európai régió biztonságának javítása. A hadosztály taktikai szinten van, és békeidőben a kapacitások fejlesztése, az interoperabilitás kiépítése, a képzés kibővítése, hadgyakorlatok végrehajtása és a válságkezelés lenne a feladata a béke és a stabilitás fenntartása érdekében, vezető erőként az operatív műveletek irányításában a régióban, ahol konfliktus esetén egyidejű integrációt hajtana végre a szövetséges erőkkel.



2020 augusztusa óta a hadosztály parancsnoka Denis Tretinjak horvát tábornok, akit a horvát fegyveres erők delegáltak.

Másrészt a különleges műveleti parancsnokság feladata a nem hagyományos biztonsági fenyegetések kezelése, a különleges erők kiképzése, beleértve a NATO különleges erőit is, a NATO, valamint az EU és az ENSZ által vezetett békefenntartó missziók telepítése válaszul a biztonsági kihívásokra, többek között a hibrid fenyegetésekre és terrorizmusra.

Felületes áttekintés alapján, az alapvető katonai-szakmai és politikai szempontoktól vezérelve, valamint a nyilvánosan kinyilvánított szándékok alapján arra lehet következtetni, hogy ez rendkívül proaktív megközelítés az euroatlanti befolyás egyenletes elosztására Európa minden részén, azaz az euroatlanti atlanti képességek és kapacitások egyenlő képviseletére Kelet- és Közép-Európában.

Tekintettel azonban az uralkodó (kormányzó) erők populista, soviniszta és konzervatív politikájának megnyilvánulására a fenti országokban, valamint a demokratikus, euro-atlanti, uniós és ENSZ-értékek, normák és elvek elutasítására és elhanyagolására, továbbá az orosz és a kínai érdekek pártfogolására, eltérés mutatkozik egyrészt a megvalósult katonai tervek, másrészt a politikák között, amelyeket Magyarországon, Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban és bizonyos mértékig Szlovákiában gyakorolnak.

Ha a Közép-​európai Többnemzeti Hadosztály-parancsnoksága belátható időn belül teljes mértében nem válik multinacionálissá euro-atlanti értelemben, és nem kapja meg az állandó NATO-struktúra státuszát – ez a döntés még függőben van – akkor a Regionális Különleges Műveleti Komponens-parancsnoksággal együtt súlyos vírus lesz, ami lassan tönkreteszi a NATO egészséges szövetét, elsősorban Oroszország és Kína rosszindulatú, pénzügyi, energetikai és információs befolyása miatt a fent említett országokban.

Ebben az esetben ezeknek az országoknak a további katonai szövetsége a NATO és az EU struktúráival párhuzamosan új geopolitikai és geostratégiai dimenziót kap.

Ezért logikus a kérdés, hogy mindez vajon része-e Orbán Viktor nagy tervének és a volt Jugoszlávia területén történő terjeszkedési aspirációinak? Vajon ez az ő nagy “back up”-ja egy jövőbeni közös tevékenység érdekében a NATO-tól és az európai politikától függetlenül?



Vajon ezek a katonai erők “holnap” keresnek-e lehetőséget a Bosznia-Hercegovinában történő cselekvésre, hogy a válságkezelés, valamint a béke és a biztonság régiós fenntartásának leple alatt megmentse a destruktív államellenes elemeket, amelyeknek vannak szimpatizánsai az említett országok jobboldali vezetésében, amivel végül bebetonoznák Bosznia-Hercegovina felosztását.

Ezért külön és mélyrehatóan elemezni kell a Szlovéniából érkező “furcsa szeleket”, mivel Szlovénia, mint láttuk, aktív résztvevője a magyar katonai kezdeményezéseknek.

Éppen ezek a szlovéniai szelek és más “jóindulatú” országok szelei fújják az elmúlt napokban szét a veszélyes “non-paper” memorandumokat Bosznia-Hercegovina szerte.

Ha az említett országok adott pillanatban azt a politikai döntést hozzák, hogy beavatkoznak Bosznia-Hercegovinában, akkor közös katonai erőik készen állnak a cselekvésre. És akkor vége a szuverén és oszthatatlan Bosznia-Hercegovinának, az EU és a NATO tagjának, és ez az, ami mindenekelőtt Oroszországnak és „keleti szomszédunknak” (Szerbiának) felel meg leginkább, amelynek máris gyümölcsöző stratégiai együttműködése van Magyarországgal.

A cikk vége

Itt fejeződik be a politicki.ba legújabb cikke, ami valami olyasmit feltételez, hogy Magyarország szövetségeseivel, amelyek a történelem során területileg mind az Osztrák-Monarchiához tartoztak, közösen rohanják le Bosznia-Hercegovinát, hogy ezzel Oroszországnak és Szerbiának a kedvében járjanak.

A cikket közzé tevő bosnyák magazin nem teszi lehetővé az olvasói hozzászólásokat a cikk alatt.
__________________
Forrás: internet


Napi hírlevél, ne maradj le róla!



magyar POLITICKI.BA: Magyarország Bosznia lerohanására készül, hogy Oroszország és Szerbia kedvében járjon balkanac nagy
2021

Kövess bennünket a Facebookon!