Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

A kiegyezés egy nappal azt követően történt, hogy a Szabadság és Igazságosság Pártja, az Együtt Szerbiáért Mozgalom, a Szabad Polgárok Mozgalma és a Demokrata Párt kivonult a párbeszédről, amelyen uniós parlamenti képviselők közvetítettek. A megállapodás kiterjed a médiajelenlétre is, miután a szerb elnök az ellenzéki televíziókhoz hasonlította az állami finanszírozású köztévét. A kérdés ezt követően az, hogy a mostani megállapodás milyen hatással lesz a tavasszal sorra kerülő parlamenti választásokra?

A szerb demokrácia és a bojkott

Tanja Fajon szlovén és Vladimír Bilčík szlovák európai parlamenti képviselő Ivica Dačić szerb házelnökkel közösen jelentette be, hogy az említett négy politikai párt részvétele nélkül folytatódó párbeszéd szombati záróakkordjaként elfogadására kerültek a választás megtartásával kapcsolatos ajánlások.

Ez azt jelenti, hogy átmenetileg növelik a szerbiai választási bizottság létszámát, amelyhez az ellenzék hat képviselőt delegálhat, akiknek helyetteseik lesznek.

Ugyanakkor ideiglenes ellenőrző testület is alakul, amely szavatolja a politikai pluralizmust és a szakmaiságot a médiában. A testület 12 tagját a médiafelügyelet, a másik hat tagját pedig az ellenzék adja.

– Az ellenőrző jelentést tesz a közszolgálati médiára vonatkozó szabályok betartásáról, és tájékoztatja a nyilvánosságot a választási kampány szempontjából fontos médiaeseményekről és egyéb kérdésekről

– mondta a szerb kormányzatot képviselő házelnök a megállapodást követően, és hozzátette, hogy kormányzati részről nagyon konstruktívak voltak, és szinte mindent elfogadtak, amit az uniós parlamenti képviselők kértek.

Vladimír Bilčík az uniós parlamenti képviselők részéről úgy fogalmazott, hogy véleményük szerint olyan intézkedéscsomag került elfogadásra, amelynek érvényt lehet szerezni, és amely szavatolja a bizalom légkörének megteremtését.

– Köszöntettel tartozunk azért, hogy a kormányzó többség kész végrehajtani ezeket az intézkedéseket, függetlenül néhány politikai szereplő véleményétől. Az Európai Parlament és más európai intézmények úgy vélik, hogy az intézmények és a választások bojkottja nem megfelelő módszer arra, hogy előrelépés történjén a szerb demokrácia terén és Szerbia európai útján

– jelentette ki a szlovák képviselő, aki szerint a pártok közötti párbeszéd fontos része az európai perspektíva megteremtésének.

Most már minden rendben van?

Dehogyis. Az uniós közvetítéssel zajló párbeszéd kezdetén Ivica Dačić szerb házelnök azt mondta, hogy a szerbiai ellenzék legszívesebben a kormányzat kihagyásával egyezne meg az Európai Parlament képviselőivel a választási szabályokról, most azonban fordult a kocka, és ennek éppen az ellenkezőjére panaszkodnak a párbeszédről kivonuló pártok.

– Nem hagytak számunkra mozgásteret a záródokumentum kidolgozása során, és nem is konzultáltak velünk, tehát ez a megállapodás nem az ellenzékkel jött létre, ezt kizárólag a kormányzat és az Európai Parlement képviselői kötötték

– jelentette ki Boško Obradović, a jobboldali Dveri (Ajtók) párt vezetője.

Dragan Đilas, a Szabadság és Igazság Pártja részéről kifejtette, hogy a képviselők által felajánlott dokumentumot elfogadhatatlan volt számukra, mert nem kínál konkrét megoldásokat vagy mechanizmusokat.

– A kormányzat csak a látszat kedvéért szervezte meg a pártok közötti párbeszédet, mint ahogy a látszat kedvéért irányítja az országot az Európai Unió felé

– mondta Đilas, aki szerint a párbeszédről kivonuló pártok majd csak ezután döntenek a további lépésekről, amelyekről tájékoztatják az Európai Parlament képviselői csoportját.

A szerbiai ellenzék tehát ismételten megosztott. Lényegében azok a pártok nem hajlandók elfogadni a mostani megállapodást, amelyek bojkottálták a két évvel ezelőtti parlamenti választásokat, a kormányzat pedig most újjal mutogathat, és mutogat is rájuk. Az egyeztetés idején Isztambulban tartózkodó szerb elnök meg is tette, szerinte ugyanis most az Európai Parlament képviselői is láthatták, hogy ki akadályozza a párbeszédet.

– Mondtam, hogy adják oda nekik a köztévét, adjunk oda nekik bármit, amit akarnak. A magántévékkel nem rendelkezhetünk, a Đilas-médiának sem parancsolhatunk. Az én szemszögemből tekintve a köztévé fontos szerepet játszik a társadalmi folyamatokban, és ezért támogatnunk kell, és elnökként erről soha nem fogok mást mondani

– jelentette ki Aleksandar Vučić, aki viszont pártvezetői mivoltában megjegyezte, hogy a köztévé egyre inkább hasonlít az N1-es ellenzéki csatornához, vagyis a Dragan Đilas által ellenőrzött ellenzéki médiához, mint az objektivitáshoz.

Szerbiában tehát történt is elmozdulás, meg nem is, így egyelőre nem beszélhetünk lényegi változásokról, inkább csak erőátcsoportosításról, miután nemcsak az ellenzék, hanem a kormányzat is kiépítette már saját médiabirodalmát – ilyen körülmények között pedig kinek van szüksége a köztévére?