Horvátország
BELSŐ ÜGYEK: Horvát-szerb kiegyezés

Kevés szó esik a még mindig folyamatban lévő horvátországi belső horvát-szerb kiegyezésről. Ennek oka egyrészt nyilván az, hogy Horvátországban a horvát-szerb viszony, amit csak kevesen merészelnek bolygatni, másrészt pedig ez, bármennyire érdekes is, egyszerűen elveszik a koronajárvány, a földrengések és az állandó botrányok által kiváltott kakofóniában. Akárhogy is, a Plenković-kormány második megbízatási idejét éppen ezzel kezdte. Jelképesen békejobbot nyújtott a horvátországi szerbeknek, mivelhogy egy šibeniki szerb származású politikust, Boris Miloševićet nevezte ki a kormány egyik alelnökévé.
Megegyezéses kiegyezés
Tavaly nyáron, közvetlenül a választások után kezdetét vette a jól megtervezett, szimbólumértékű nyilvános szereplések sorozata, amelynek folyamán a magas rangú horvát tisztségviselők megjelentek a szerb kisebbséget ért atrocitások színhelyén szervezett megemlékezéseken, a szerbek pedig a horvátok ellen elkövetett háborús bűnök helyszínén rótták le kegyeletüket az áldozatok emlékének.
A kulmináció a Vihar hadművelet évfordulójáról való megemlékezésen következett be, amikor Kninben megjelentek a horvátországi szerb kisebbség képviselői, először a háború után.

Vihar hadművelet: meneküló szerb asszonyok (Fotó: Varga Szilveszter)
Az előbb említett Miloševićnek azonban nincs könnyű dolga: a horvát szélsőjobb ugyanis csetniket lát benne, sok szerb pedig árulót, hiszen egyazon sorban áll Ante Gotovina tábornokkal. (Lásd a fenti képet!)
A vesztesek
A horvátországi szerb kisebbség egyértelműen a háború vesztesei közé tartozik, a háború előtti több mint félmillióról (az összlakosság kb. 12 százaléka) számuk a 2001-es népszámlálás adatai szerint 186.633-ra csökkent.
Ennek oka látványos, megszervezett „elmenekítésük” az ún. Szerb Krajina összeomlás után, amikor traktorok, egyéb gépjárművek sokasága vonult az autópályán Szerbia felé.
A fogyás megközelítőleg 67%-os, ám a valós helyzetet csak a következő népszámlálás fogja megmutatni. A népszámlálást az idén tavasszal kellett volna megejteni, de a koronajárvány és a földrengések miatt elnapolták.
A szerb kisebbség helyzetét csak rontja, hogy közülük sokan Horvátország legszegényebb, egyre inkább elnéptelenedő vidékein laknak. Ezenfelül még elöregedő lakosságról is van szó, a horvátországi szerbek átlagéletkora 52 év, szemben a 41 éves országos átlaggal.
A minden szempontból hátrányos helyzetben lévő szerb kisebbség ezen felül időszakosan a jobboldalról érkező támadások, uszítás célpontját is képezi, és ez nem tesz jót az européer országimázsnak, amit a Plenković-kormány igyekszik felmutatni, illetve ápolni.
Ökumenizmusban az erő
A szépen induló, bátor kezdeményezésnek természetesen voltak, vannak és nyilván lesznek is ellenzői, főként az ország keleti részén, ám amint ezt a Közép- Horvátországot sújtó katasztrofális földrengés is megmutatta, Horvátország lakossága nem feltétlenül ellenséges a szerbekkel szemben.
A természeti katasztrófa nyomán érkező segély, segítség nem váltott etnikai feszültséget a károsultak között, sőt még a helyszínre siető szélsőséges nacionalista megnyilvánulásaikról ismert szurkolócsoportok sem firtatták, hogy most szerb-e vagy horvát a segítségre szoruló személy. Amikor pedig elkezdtek ellenségesen viselkedni, annak lett következménye .
A „viszony felmelegedését” még inkább erősítette az ökumenizmus: a horvát katolikus egyház bejelentette, hogy ugyanúgy helyreállítja a földrengésben károsult pravoszláv (szerb) templomokat is, ahogyan a katolikusokat.
Harminc éves száműzetés
Beszámolónk végén megemlítjük még, hogy a (közszolgálati) horvát televízió első műsorán a népszerű Kod nas doma (Nálunk otthon) magazinműsorban harminc éves száműzetés után megjelent Stevo Karapandža mesterszakács.
A szerb nemzetiségű Karapandža a nyolcvanas évek végén a volt Jugoszlávia kedvelt tv-szakácsa volt, Oliver Mlakar legendás hírű horvát tv-vezető társaságában, a Vegeta által szponzorált műsorban készített ínyencségeket az akkoriban még testvériségben-egységben élő soknemzetiségű nézőseregnek.
Mostanra azonban több okból is megcsappant a nézősereg!

Horvátország
Sztrájkügyben a bíróság a kormány ellen döntött, új multiplex mozi nyílt Koszovóban

Hétfőn Horvátországban azzal kezdődött a nap, hogy tíz óra tájban a zágrábi Megyei Bíróság bejelentette a döntését, amely lehetővé teszi a köztisztviselők és közalkalmazottak sztrájkját az igazságszolgáltatásban. Tehát az összes bírósági tisztviselő, gyorsíró, sofőr, takarítónő és más alkalmazott, aki ma reggel 7 órakor kezdte meg a sztrájkot, immár legálisan folytathatja a megmozdulást. Ezzel a bíróság lényegében a kormány ellen döntött, mert a kabinet a sztrájk betiltását követelte.
Szabad sztrájkolni
Történelmi nap ez a szakszervezetek, különösen a „nem reprezentatívak” számára, mert a bíróság kimondta, hogy törvényes a munkavállalók sztrájkja a bíróságokon és az ügyészségeken.
– Délelőtt 10 órakor ott voltunk a megyei bíróságon a sztrájkot jogszerűnek nyilvánító ítélethirdetésen, 10 óra 5 perckor pedig meghívást kaptunk Ivan Malenica igazságügyi minisztertől, hogy ma fél háromkor menjünk be tárgyalni. Nos, ez a megmozdulás legalább arra jó volt, hogy létrejöjjön a találkozó
– mondta Iva Sušković, az Állami és Helyi Alkalmazottak Szakszervezetének (SDLS) elnöke a zágrábi városi polgári bíróság előtt röviddel déli 12 óra előtt tartott tüntetésen.
Salamoni döntés
A kormány „tartalék főhadiszállásán”, a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban Andrej Plenković miniszterelnök fél tízkor találkozott a közszolgálati szakszervezetek képviselőivel.
A találkozón a miniszterelnök mellett részt vett Oleg Butković miniszterelnök-helyettes és tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, Marko Primorac pénzügyminiszter, Ivan Malenica igazságügyi és közigazgatási miniszter, Davor Filipović gazdasági és fenntartható fejlődési miniszter, Marin Piletić a munkaügyi kérdésekért és a nyugdíjrendszerért, valamint a család- és szociálpolitikáért felelős miniszter, Vili Beroš egészségügyi miniszter, valamint Radovan Fuchs tudományos és oktatási miniszter.

Andrej Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)
Nem sokkal 11 óra után véget ért a találkozó, amelyet követően Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője állt ki a sajtó munkatársai elé.
– A párbeszéd keretében arra jutottunk, hogy a következő napokban egyetértési megállapodást kötünk, amely megelőlegezi a kormány döntését az állami alkalmazottak és a köztisztviselők ideiglenes illetménykiegészítésének kifizetéséről
– jelentették be a találkozót követően tartott sajtótájékoztatón.
– Ezt a köz- és állami alkalmazottak fizetéséről szóló új törvény kidolgozásával összefüggésében kell érteni
– nyilatkozta Plenković miniszterelnök, hozzátéve, hogy a törvénynek január 1-jéig hatályba kell lépnie, és hozzátette, hogy két különböző rendeletet fogadnak el, egyet az állami tisztviselők, és egyet a köztisztviselők vonatkozásában.
Plenković szerint a közös döntések 219 000 alkalmazott bérét érintik, és bejelentette, hogy a legalacsonyabb bérek 100 euróval emelkednek.
Azok, akiknek valamivel magasabb fizetésük van, 80 vagy 60 euró növekedéssel számolhatnak. Ugyanakkor a kormányfő azt is közölte, hogy a nyaralási pótlék mindenki számára azonos lesz, azaz 300 euró.
Új mozi Koszovóban
Amíg Európa döntő többsége egy újabb háború kirobbanásával ijesztgeti magát Szerbia és Koszovó között, a német-horvát Blitz Cinestar, amely a régió legnagyobb filmszínházhálózatát működteti, bejelentette, hogy június 2-án, pénteken megnyitotta eddigi legnagyobb, 15 moziteremmel büszkélkedő megaplexét Koszovó fővárosában, Prištinában.

Fő a kényelem, a pristinai megamozi egyik terme a tizenötből (Forrás: Cineuropa)
A megamozi Európa azon részének legnagyobb bevásárlóközpontjában, a Prishtina Mallban működik, fittyet hányva mindenféle vérgőzös jóslatnak.

Kapcsolódó cikk
A HÁBORÚ JELEI: Az oroszok tovább nyomatják a tézist, hogy háború lesz Koszovó és Szerbia között
A prištinai CineStar Megaplex a legnagyobb, legmodernebb, és egyben a legszebb mozi Koszovóban.
A Wall-to-wall Harkness vásznakat, a Barco 4K RGB lézerprojektorokat, a Real D Ultimate 3D-t, a JBL hangszórókat és a Crown audioerősítőket magában foglaló technológia mellett a prištinai CineStar belső berendezése, a zágrábi Franić & Šekoranja tervezőiroda munkáját dicséri.
A zágrábi tervezőiroda más, díjnyertes CineStar mozik belső berendezéséért is felelős, köztük a 2018-as Európa legjobb új építésű mozijának díjával büszkelkedő CineStar Split belső berendezése is az ő terveik után készült.
Körülbelül ennyit a háborúról, ami körül szakértők sora aggodalmaskodik Belfasttól České Budějovicéig.
Addig amíg nem zárják be a Ferizaj (szerbül Uroševac) melletti Camp Bondsteelt, illetve az amerikaiak nem vonulnak ki Koszovóból, nyugodtan lehet fagyizni és moziba járni, főleg most, hogy már van hova a CineStar jóvoltából.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt