Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Szerbia nem szüntette meg, csak hatályon kívül helyezte a kötelező sorkatonai szolgálatról szóló törvényt 2011-ben. Az akkori döntésnek inkább politikai indítékai volt, de már akkor sejteni lehetett, hogy Szerbia hivatásos hadserege előbb-utóbb nagy gondokkal szembesül, ha az ország nem lép be a NATO-ba. Közben nagyon sok katonai objektumtól megvált a szerb védelmi minisztérium, most Aleksandar Vučić államelnök kaszárnyák építésével lendítene a gazdaságon. Hogy valóban hány hivatásos katona van jelenleg Szerbiában, az hadititoknak számít. Az viszont nem titok, hogy több ezren távoztak a hadseregtől az elmúlt évtizedben, mert egyszerűen nem tudtak megélni a fizetésükből: egy hivatásos katona havi zsoldja néhány éve még nem haladta meg a 300 eurót.

Hozzátartozik a hagyományhoz

A sorkatonai szolgálatnak Szerbiában nagy hagyománya van: az első aktív hadsereg még a 19. század végén alakult. Katonának lenni – békében és háborúban – egyaránt egyfajta hazafiságot, a hazához való tartozást szimbolizálta. A Jugoszláv Néphadsereg tagjának, Tito katonájának lenni, még a kisebbségi létben élők számára is egyfajta természetes kötelezettségnek és megtiszteltetésnek számított, s nem utolsó sorban a hadsereg a férfivá válás szimbóluma is volt. Aki mindezt meg akarta úszni a hatvanas, hetvenes években, az szó szerint kötelességszegőnek számított.

Mindez azonban megváltozott a kilencvenes évek háborúiban, amikor az ország és a hadsereg egységet szétverték, és egy értelmetlen háborúba hívtak mindenkit. Egyre többen menekültek a hadkötelezettség elől.

A háborús éveket követően az új demokratikus kormány 2003-ban számos problémával szembesült. Nagyon sokan a civil szolgálatot választották, amelyeket különböző állami intézményeknél (iskolák, kórházak) töltöttek le. Ez leginkább haszontalan időtöltés volt, valódi eredmények nélkül. Annak idején az volt az elképzelés, hogy a NATO-hoz való fokozatos csatlakozással Szerbiának hivatásos hadserege lesz. A NATO-val való együttműködés reménye azonban szertefoszlott, amikor 2008-ban Koszovó egyoldalúan kikiáltotta a függetlenségét.

A hadsereggel akkortájt senki sem törődött, így az fokozatosan lepusztult, miközben akkori kormányok nem mondtak le arról a stratégiától, ami a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetését jelentette.

Az utóbbi tíz évben a hivatásos katonák nem a képzéssel, a harcra való felkészüléssel foglalkoztak, hanem őrizték az üres kaszárnyákat, mindez pedig kiábránduláshoz vezetett, aminek következményeként a szerbiai hadsereget évente 1.600 hivatásos katona hagyta el, az alacsony fizetések, rossz munkakörülmények és a korrupció miatt. Nemcsak az alacsonyabb beosztásban dolgozók távoztak, így a kötelező sorkatonai szolgálat a hivatásos katonákat biztosan nem pótolja.

Ennek ellenére sokan úgy vélik, hogy a kötelező sorkatonai szolgálat nélkül nem lesz valamirevaló hadserege Szerbiának. A döntés azonban nem könnyű, hiszen a fiatalokat érinti, akik nehezen mondanak le a civil életről a hadseregért cserében, amelynek koránt sincs olyan becsülete, mint korábban. Tito hadseregében „arany életük” volt a katonáknak. Ma viszont infrastruktúra – a hadsereg nagyon sok ingatlanját eladta – és a pénztelenség közepette felmerül a kérdés, hogy minként, mikor és milyen körülmények között vezethetnék be újra a szolgálatot.

Az emberek többségének az a véleménye, hogy ha Szerbia nem teszi kötelezővé a sorkatonai szolgálatot, akkor 2025-re hadsereg nélkül marad.

Az sem mellékes körülmény, hogy egy friss közvéleménykutatás szerint Szerbiában az emberek 70 százaléka támogatja a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, nem is annyira biztonsági szempontok alapján, hanem inkább azért, hogy a fiatalokat „megnevelje a hadsereg”, mert ez egyszerűen hozzátartozik a tradícióhoz.

Honvédelem, mint iskolai tantárgy

A szerb védelmi minisztérium 2016-ban kidolgozott stratégiája szerint a sorkatonaság újbóli bevezetése az első évben 70 milliárd dinárba, vagyis 210 milliárd forintba kerüln. Aleksandar Vučić szerb államfő mostanában „fenntartási költségként” évi 8 milliárd dinár (24 milliárd forint) körüli összeget emlegetett.

A sorkatonai szolgálat bevezetése tehát nagyon sokba kerül, többe, mint amekkora a védelmi minisztérium egészéves költségvetése. Ez azt jelenti, hogy más forrásokból kell majd finanszírozni. A kérdés az, hogy miből?

Az sem világos egyelőre, hogy melyik modellt választaná Szerbia. A kötelező sorkatonai szolgálat csak kiegészítené, megtámogatná a professzionális hadsereget, vagy a kiskatonákkal töltenék fel a hivatásos hadsereget – ami szinte lehetetlen feladat. Az utóbbi hét évben mindössze 11.000 férfi és nő jelentkezett önkéntes katonának, nagy részük csak azért, mert valamiféle átmeneti megélhetést, munkalehetőséget keresett.

Aleksandar Radić katonai elemző a szerb sajtónak elmondta, hogy Szerbia soha nem szüntette meg a kötelező sorkatonai szolgálatot, csupán hatályon kívül helyezte, a visszaállítását pedig már régen eldöntötte a szerbiai vezetés. Hozzátette, hogy ő maga is támogatja a kötelezői sorkatonai szolgálat újbóli bevezetését, szerinte azonban egy ilyen döntés komoly, legalább 5 éves előkészítést igényel.

Hogyan legyek katona?

Két éve indult, hogy a harmadikos és negyedikes középiskolások az osztályfőnöki óra keretében ismerkednek meg a honvédelem alapjaival. Tizenegy témát dolgoznak fel, ezek közé tartozik a „hogyan legyek katona” témaköre, ami egyértelművé teszi a hadseregben jelentkező káderhiányt.

Szakértők szerint ennél sokkal fontosabb lenne arra fektetni a hangsúlyt, hogy a fiatalok hogyan védjék meg magunkat a rendkívüli helyzetekben, mert valahogy mostanában ez lett a valódi kérdés, ezért erre kellene őket felkészíteni.

Egy belgrádi biztonsági szakember szerint az országot nem fenyegeti akkora veszély, ami miatt egy nagyon felkészült, professzionális hadseregre lenne szükség. Persze, kell a professzionális hadsereg, de erre a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetése nem jelent megoldást.

Hozzáértők úgy vélik, hogy ennek a kérdésnek a felvetésével a szerb vezetés más problémáról szeretné elterelni a figyelmet, nevezetesen arról, hogy a katonaság egyszerűen „felszívódik”, az embereket egyáltalán nem érdekli a sereg, semmi sem motiválja őket, hogy csatlakozzanak.

Stefanović komolyan gondolja

Az új védelmi miniszter, Nebojša Stefanović védelmi miniszter azonba a jelek szerint komolyan gondolja, kijelentette ugyanis, hogy amennyiben bevezetik a sorkatonai szolgálatot, akkor az mindenkire egyaránt érvényes lesz, anyagi helyzettől függetlenül.

Stefanović szerint az erős hadsereg biztosítja az ország stabilitását, és egyben garantálja annak fejlődését, amivel jobb jövőt teremtenek az új korosztályoknak. A védelmi miniszter szerint biztos, hogy a sorkatonai szolgálat bevezetése nem jelenti azt, hogy a hivatásos katonákra nincs szükség.

A belügyminiszteri székből a honvédelmi tárcához átült Stefanović egyébként a negyedik miniszter a sorban, aki arról beszél, hogy gondolkodik a kötelező szolgálat bevezetésén. Az ő bejelentése tűnik azonban a legkomolyabbnak.

Vučić elnök – aki korábban maga is volt védelmi miniszter – a sorkatonai szolgálatot nem elsősorban kiadásnak, hanem inkább beruházásnak tartja, ami az állam fejlődésének záloga. A szerb elnök kaszárnyákat építene, vagy újítana fel. Véleménye szerint erre olyan helyeken lenne szükség, ahol ez demográfiai szempontból is indokolt.

A szerb államfő egyébként minden alkalmat kihasznál, hogy dicsérje a katonákat. Kiemelte a járvány idején betöltött szerepüket, miután ők fogadták a külföldről hazatérő szerb állampolgárokat az első karantén időszakban. Tavaly 16 hivatásos katona hunyt el a koronavírus következtében, az idén további hárman haltak meg.

Szerbia semleges, minek a hadsereg?

Svájc is semleges ország, mégis van 21 hétig tartó kötelező katonai szolgálat.

Szerbia azonban nem Svájc, pedig az ország lakosságát sokan próbálták erről meggyőzni ilyen-olyan szempontok alapján. A kötelező sorkatonai szolgálat drága játékszer.

A védelmi miniszter szerint a szolgálat legfeljebb hat hónapig tartana, viszont ez idő alatt szállást, ellátást, napi három étkezést kell biztosítani a katonák számára, és még valamiféle fizetésnek nem nevezhető anyagi juttatásról is szó van.

A szerb sajtóban olyat is lehetett olvasni, hogy a kötelező sorkatonai szolgálat Aleksandar Vučić alatt minden bizonnyal nem szólna másról, mint a közös esti híradó-nézésről, ami a Tito féle hadseregben kötelező program volt.

Ezért a szerb elnök biztosan nem engedné ki a karmai közül a hadsereget. Egyes szakértők szerint a kötelező szolgálat ugyan nem menti meg a sereget, viszont biztos „néző- és szavazóbázist” jelent a jelenlegi kormányzatnak, illetve magának Vučićnak.