VAKCINA-SZÖVETSÉG: A Balkánról (is) érkezhet az orosz vakcina

A cikk meghallgatása

Belgrádba érkeztek a Szputnyik V vakcinát kifejlesztő moszkvai Gamaleja Intézet, illetve a koronavírus elleni oltást forgalmazó Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) képviselői. A háromnapos tárgyalássorozaton valószínűleg megállapodás születik arról, hogy milyen feltételekkel kezdődhet meg az orosz vakcina szerbiai gyártása. Az oltóanyagból exportra is juthat.

Gyártás a célegyenesben

Szerb tervek szerint az Oroszországban még tavaly augusztusban – száznál kevesebb ember beoltása után – engedélyezett Szputnyik V-t a több mint nyolcvan évvel ezelőtt alapított szerbiai oltóanyaggyárban, a belgrádi Torlakban gyártanák. Az év végén kezdődő első szakaszban az oltóanyag Oroszországból érkezne és Belgrádban csak a fiolák töltésével és csomagolásával foglalkoznának, s a második szakaszban kapcsolódna be a szerb üzem a vakcina gyártásába is. Egy szerb immonológus, Radmilo Petrović szerint a Torlaknak komoly gyakorlata van a különféle influenza-oltások gyártásában, s ezek felépítése és működési elve hasonlít a Szputnyik V esetében alkalmazott technológiára.

– A Torlakban vannak használaton kívüli hatalmas csarnokok, amelyekben korábban polio-vakcinát gyártottak. Berendezések is vannak, egyedül az kérdéses, hogy mennyi szakember van a cégnél, és közülük hány embernek kell Moszkvába utaznia, hogy részt vegyen az oktatáson

– mondta Petrović.

Megszólalt Nenad Popović, a technológiai fejlesztéséért felelős szerb miniszter is, aki hangsúlyozta:

– Nagy jelentősége van annak, hogy már a legmagasabb szinten folynak az orosz-szerb egyeztetések a szerbiai gyártásról. A legfontosabb most az emberek egészségének a megóvása, de hosszabb távon megvizsgáljuk azt is, hogy Szerbiából szállítsanak vakcinát a Balkán többi országába, illetve Európa délkeleti térségeibe.

Csütörtökön pedig már arról beszéltek Szerbiában, hogy a világ valamennyi országában képesek lesznek Szputnyik V-t exportálni.

Előbb Oroszországot oltják át

Miközben folynak a tárgyalások a szerbiai gyártásról, Belgrádban államtitkári szinten bejelentették, hamarosan újabb 250 ezer adag Szputnyik V érkezik az országba. Ugyanakkor – legalábbis moszkvai források szerint – addig nem várhatóak ennél nagyobb szállítmányok, amíg Oroszországban nem érik el a hetven százalékos átoltottsági szintet. Ez legkorábban nyár elejére várható, de a realista becslések szerint legfeljebb őszre sikerül elérni a megfelelő immunizálási szintet. Oroszországban – ahol 145 millióan élnek – eddig 2,2 millió ember kapta meg az első adagot, s már 1,7 milliónál tart azok száma, akiket a védettséghez szükséges második adaggal is beoltottak.

Míg az EU-tag Szlovénia és Horvátország egyelőre Magyarországgal ellentétben nem rendelt a Szputnyik V-ből – az uniós tagországok többsége meg kívánja várni a forgalmazással az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyását – úgy tűnik, a tagjelölt Montenegróban lesznek, akik az orosz oltóanyagból kapnak majd. Annak ellenére nem rendelt még Horvátország az orosz oltóanyagból, hogy a zágrábi orosz nagykövetség állítása szerint a horvátok tömegesen kérdezik a képviseletet, mikor érkezik Szputnyik V az országba.

Ígérgetés és ajándék

A hatszázezer lakosú adriai volt jugoszláv tagköztársaságba ugyanis egyelőre az ígérgetések ellenére sem érkezett amerikai vagy német oltóanyag, s most az egyik orosz milliárdos, a Montenegróban üzleti érdekeltségekkel is rendelkező Oleg Gyeripaszka bejelentette, meg akarja ajándékozni az ország polgárait a Szputnyik V vakcinával. Gyeripaszka – aki korábban 340 ezer euróval járult hozzá egy Kotorvárosban megnyitott tesztelőközpont finanszírozásához, százezer adag vakcinát küldene Montenegróba. Egyelőre nem tudni, mit mond majd a podgoricai kormány, a Szabad Európa Rádió értesülései szerint a kormányzat elutasította az ajánlatot, ám később ezt cáfolták, igaz, azt sem erősítették meg, hogy az ország kérne az orosz oltóanyagból. Montenegróba kínai vakcina is érkezhet, egy görög üzletember – ugyancsak komoly montenegrói érdekeltségekkel – Petrosz Sztatisz 50 ezer adag kínai vakcinát foglalt le, s ebből tízezret ajándékként adna át az országnak.

Politika és oltóanyag

A Szputnyik V-t egyébként február 5-én Boszniában – pontosabban a szerb entitásban, a Szerb Köztársaságban (RS) – is bejegyezték, így megkezdődhet a vakcina használata.  Az országba azonban egyelőre még nem érkezett nagy mennyiségű orosz oltóanyag, helyi források szerint legkorbban márciusban kezdődhet el az immunizálás. Bosznia példája is mutatja, hogy az orosz vakcina használata politikai kérdés is: míg a Szerb Köztársaságban – amely egyébként is szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával – szívesen fogadnák az orosz vakcinát, míg a Boszniai Föderációban – ahol a bosnyákok és a horvátok vannak többségben – inkább az EU felé fordulnak, és megvárják a nyugati oltóanyagokat.

Világszerte egyébként több mint ötven ország rendelt eddig orosz vakcinát, az érdeklődők már 1,2 milliárd adagot kötöttek le. Az is valószínű, hogy az oroszok nem csak Szerbiában akarnak gyártatni Szputnyik V-t, Indiával is folynak a tárgyalások és Magyarország is szóba került lehetséges partnerként.