Bulgária
HAZAMENNEK: Az 5. „nagy népi felkelés” is sikertelen maradt – így már nem is folytatódik

Szófiában péntek este tartották meg az „5. nagy népi felkelést”, amelynek résztvevői továbbra is sikertelenül követelték a Bojko Boriszov vezette jobbközép koalíciós kormány és Ivan Gesev főügyész lemondását, valamint rendkívüli választások kiírását. A megmozdulás legnagyobb sikere talán az volt, hogy felhívta Európa figyelmét a bulgáriai helyzetre, a jelek szerint azonban Magyarországot és Lengyelországot követően Brüsszel (és Berlin) nem kíván újabb frontot nyitni.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Alcímek
- 1 A kudarcok
- 2 A sikerek A honlap értékelése szerint a tüntetők azért néhány komoly sikert is elértek, amelyek közé sorolta a kormány „alapos átalakítását”, amelynek keretében a miniszterelnök a tüntetések második hete után lecserélte a pénzügyminisztert, a belügyminisztert, a gazdasági minisztert és az idegenforgalmi minisztert. Az utcákon protestálók fellépésének eredményei közé sorolták, hogy leváltották a Nemzeti Őrző Szolgálat (Националната служба за охрана – НСО) vezetőjét, mert emberei egy Fekete-tengeri ingatlan partjáról a tengerbe taszigálták Hriszto Ivanovot, a parlamenti képviselettel nem rendelkező Igen, Bulgária (Да, България) párt elnökét, megszüntették az ingatlan tulajdonosainak az állami védelmét, és mindenki számára használhatóvá tették azon a partszakaszon a tengerhez való kijutást. Egyébként ez az ügy indította el a szófiai tiltakozások sorozatát, miután a köztársasági elnök is megszólalt az ügyben, a főügyész viszont átkutattata az államelnök két tanácsadójának az irodáját, és rövid időre őrizetbe is vetette az elnöki munkatársakat. A novinite.bg kiemelte, hogy a sok erőfeszítés és a kitartás végül ráirányította az Európai Unió figyelmét a bulgáriai problémákra. Az Európai Parlament határozata figyelmeztetően felemelte ujját Bulgáriával kapcsolatban a demokrácia helyzetének rosszabbodása miatt, és támogatta a tiltakozásokat. Az értékelés szerint ez történelmi áttörés, mert jelzés arra, hogy megroggyant ennek az irányítási rendszernek a támogatottsága nemcsak Bulgáriában, hanem külföldön is. Mit gondol, aki Orbánról írt könyvet?
A kudarcok
A bolgár fővárosban a péntek volt a 100. napja a korrupció és a maffiaszervezetek ellen, a kormány lemondatásáért indított folyamatos tiltakozássorozatnak, amelynek szervezői bejelentették, hogy ebben a formában ez volt az utolsó a nagy tüntetések sorában.
A szakadó eső ellenére ismét megbénították a forgalmat Szófia központjában a tiltakozók, akik között ezúttal mintegy tucatnyi vidéki város képviselői is ott voltak.
A „nagy népi felkelés” (Велико народно въстание) elnevezés bolgárul alliterál a Nagy nemzetgyűlés (Велико народно събрание) névvel. Ez arra utalhat, hogy a tüntetők ezt szánják válaszul a kormányzatnak arra a tervére, hogy elérje a különleges felhatalmazású, alkotmányozó Nagy nemzetgyűlés összehívását, és ennek érdekében írjanak ki választásokat.

A novinite.bg honlap összefoglaló értékelése szerint a 100 napja tartó tüntetések alatt a kormány és a főügyész meg sem hallotta a tiltakozók lemondást követelő hangját, a válságellenes intézkedések meghozatalára hivatkozva maradtak a helyükön, azt hangsúlyozva, hogy a koronavírus okozta helyzetben stabil kormányra és parlamentre van szüksége az országnak.
Válságellenes intézkedések megvitatása helyett azonban a parlament először szabadságra ment, majd olyan sürgős törvénykezési változtatásokkal foglalkozott, mint az önkéntes katonai szolgálat kérdésköre, vagy a választási kódex soron levő foltozgatása.
A novinite.bg szerint a hatalom ilyen jellegű viselkedése mellett a napok múlásával egyre világosabbá vált, hogy a tüntetések hatására nem fog lemondani a Bojko Boriszov vezette kormány és Ivan Gesev főügyész sem.
A sikerek
A honlap értékelése szerint a tüntetők azért néhány komoly sikert is elértek, amelyek közé sorolta a kormány „alapos átalakítását”, amelynek keretében a miniszterelnök a tüntetések második hete után lecserélte a pénzügyminisztert, a belügyminisztert, a gazdasági minisztert és az idegenforgalmi minisztert.
Az utcákon protestálók fellépésének eredményei közé sorolták, hogy leváltották a Nemzeti Őrző Szolgálat (Националната служба за охрана – НСО) vezetőjét, mert emberei egy Fekete-tengeri ingatlan partjáról a tengerbe taszigálták Hriszto Ivanovot, a parlamenti képviselettel nem rendelkező Igen, Bulgária (Да, България) párt elnökét, megszüntették az ingatlan tulajdonosainak az állami védelmét, és mindenki számára használhatóvá tették azon a partszakaszon a tengerhez való kijutást.
Egyébként ez az ügy indította el a szófiai tiltakozások sorozatát, miután a köztársasági elnök is megszólalt az ügyben, a főügyész viszont átkutattata az államelnök két tanácsadójának az irodáját, és rövid időre őrizetbe is vetette az elnöki munkatársakat.
A novinite.bg kiemelte, hogy a sok erőfeszítés és a kitartás végül ráirányította az Európai Unió figyelmét a bulgáriai problémákra.
Az Európai Parlament határozata figyelmeztetően felemelte ujját Bulgáriával kapcsolatban a demokrácia helyzetének rosszabbodása miatt, és támogatta a tiltakozásokat.
Az értékelés szerint ez történelmi áttörés, mert jelzés arra, hogy megroggyant ennek az irányítási rendszernek a támogatottsága nemcsak Bulgáriában, hanem külföldön is.
Mit gondol, aki Orbánról írt könyvet?
Egészen másképp vélekedett erről Georgi Markov volt alkotmánybíró, a Bojko Boriszov vezette Polgárok Bulgária Európa Fejlődéséért (GERB) kormánypárt parlamenti képviselője, aki a közelmúltban jelentette meg a magyar miniszterelnökről írott könyvét Magyarországon az Orbán-jelenség címmel.
https://www.facebook.com/deputatmarkov/posts/3518634084855628
A honatya az Európai Parlament Bulgáriáról szóló határozatának elfogadása után a Facebook nyilvánossága előtt gratulált Boriszov miniszterelnöknek, amiért olyan pártoktól kapott támogatást, mint a „a nagy Helmut Kohl, Merkel, Strauss, Valéry Giscard d’Estaing, José María Aznar, Berlusconi, Orbán és Micotakisz pártjai.
– Nem lesznek idő előtti választások!
– szögezte le a kormánypárti képviselő.
A novinite.bg elemzése szerint a 100 napos tüntetéssorozat legnagyobb eredménye, hogy megváltozott a környezet a 2013-as tüntetésekhez viszonyítva, mert ma már a politikusok nem tudják olyan könnyedén meglovagolni a polgári elégedetlenséget.
A tiltakozók ugyanis emelték az elvárások szintjét azokkal kapcsolatban is, akik majd a következő választásokon Bojko Boriszov helyére szeretnének kerülni.
A tüntetők ma már nemcsak a kormánnyal és a főügyésszel szemben kritikusak, hanem mindenkivel szemben, aki a jelenlegi irányítási modell reprodukálására törekszik.
Így szálltak síkra a tiltakozók például az állami televízió vezetőjének, a parlament elnökének és helyetteseinek, vagy a szófiai főpolgármesternek és a kormány tagjainak a lemondásáért is.
Hozzászólások a Facebook segítségével

- Szerbia7 nap telt el azóta
Rettegés egy baljós, ismeretlen erőtől: a hangágyú-eset
- B A Balkanac7 nap telt el azóta
Élet és karambol: Szajkó István emlékére
- Szerbia5 nap telt el azóta
Fico: Az EU zsarolja Szerbiát és elárulta a demokráciát
- Szerbia7 nap telt el azóta
Megkezdődtek az előállítások és letartóztatások Szerbiában