Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Felrázta a boszniai szerb politikai elitet az USA szarajevói nagykövetségének azon közleménye, amely szerint a holnapi napon két stratégiai bombázó gyakorlatozik a bosznia-hercegovinai légtérben. A kilencvenes években a Jugoszláv Néphadsereg ellen is bevetett típus megjelenését az USA külügyi vezetése vélhetően erődemonstrációnak szánja a nyugat-balkáni térségben egyre fokozódó feszültség csökkentésére. Kérdés azonban, hogy a B-1B bombázók megjelenése nem lesz-e olaj a (soha nem) szunnyadó parázsra.

Amerikai erődemonstráció

A szarajevói lakosok körében futótűzként terjedt a helyi média egyes felületein megjelent hír, hogy a holnapi napon, azaz május 30-án az amerikai légierő két B-1B Lancer típusú stratégiai nehézbombázója hajt végre alacsony átrepülést a boszniai főváros és más települések légterében.

Az USA szarajevói nagykövetségének közleménye alapján az átrepülés egy gyakorlat keretében valósul meg, amelyben az amerikai légierő és a boszniai hadsereg működik közre.

A gyakorlat célja egyes manőverek végrehajtásán túl, hogy demonstrálják a két ország hadereje közti tartós és stabil együttműködést.

A nyíltan vállalt politikai célzat pedig az, hogy az USA ez úton is kifejezze: „továbbra is kiáll Bosznia-Hercegovina szuverenitása, területi integritása és multietnikai karaktere mellett.”

James Hecker tábornok, az amerikailégierő európai és afrikai egységeinek parancsnoka elmondta, hogy a közös gyakorlattal az amerikai fél és a boszniai haderő együttesen kíván hozzájárulni a nyugat-balkáni térség békéjének és biztonságának megőrzéséhez.

A végrehajtandó manőverek kapcsán annyi vált ismertté, hogy az USA Bosznia-Hercegovinában állomásozó speciális alakulata működik majd együtt a boszniai szárazföldi erőkkel.

Ennek a légi támogatásában vesz részt a két stratégiai bombázóból álló kötelék. Az amerikai gépek a brit királyi légierő Fairfordban lévő bázisáról érkeznek. A gyakorlat pedig Tuzla környékén kerül végrehajtásra, azonban a két gép lényegében egész Bosznia-Hercegovina felett köröz majd, így indokolt volt felhívni a lakosság figyelmét az alacsonyan szálló monstrumokra.

Nem is egy, hanem kettő jön belőle (Forrás: Twitter)

Az egyenként 23 tonnányi bombateher hordozására alkalmas gépek berepülése amiatt került a boszniai közbeszéd középpontjába, mert az Egyesült Államok szarajevói nagykövetsége a fentieken túl azt is jelezte: a gyakorlat azt szolgálja, hogy „az USA képes legyen kellően rövid idő alatt beavatkozni a régióban, amennyiben az a béke és biztonság fenntartása miatt indokolt lenne.”

A gépek kapcsán pedig jelezték, hogy „azok nagy mennyiségben képesek bármely ellenséggel szemben bevetni precíziós és más hagyományos robbanófejeket.”

Az amerikai külügy bekeményít

A géppár átrepülésével kapcsolatban irdatlan mennyiségű elmélet született a boszniai közírók tollából. A legtöbben egyetértenek abban, hogy a gyakorlat mindenképpen erődemonstráció az USA részéről, amivel azt akarja az amerikai külügyi vezetés artikulálni a régió vezetői felé, hogy

• lehet irdatlan sok kínai hitelt felvenni, ahogy azt tette a korábbi években Montenegró,
• lehet hintapolitikát színlelni, mint Aleksandar Vučić szerbiai elnök,
• lehet Moszkvába utazni, mint a múlt héten Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke,
• lehet rendőri akciókkal nemzetiségi összetűzést provokálni, mint pár napja Albin Kurti koszovói miniszterelnök,

az USA azonban az egyetlen nagyhatalom jelenleg, amely a hagyományos diplomáciai és gazdasági eszközökön túl, katonai erővel is meg tud jelenni a nyugat-balkáni régióban.

Az amerikai vezetés pedig ezt meg is teszi, ha kell.



Kapcsolódó cikk

Dodik szerint Putyin nem a háború barátja, a szerbeknek ad templomot és konzulátust

A katonai gyakorlat vélhetően amiatt kerül Bosznia-Hercegovinában megtartásra, mert a NATO-hoz való csatlakozás kérdése komolyan megosztja ugyan a társadalmat, a hadsereg azonban már megkezdte a felkészülési folyamatot, így be lehetett vonni egy közös gyakorlatba.

Bármilyen katonapolitikai indok is áll a most megrendezett gyakorlat mögött, annyi biztosan kijelenthető, hogy az USA szarajevói nagykövetsége nem véletlenül kürtölte világgá a legnépszerűbb boszniai internetes hírportálok által a közös gyakorlatot.

Ennek pedig az állhat a hátterében, hogy az elhúzódó ukrajnai háború miatt a washingtoni külügy egyre inkább elvárná a nyugat-balkáni szövetségesektől, hogy egységesen álljanak ki az amerikai külpolitikai álláspont mellett, és haladjanak az USA és az EU által kijelölt úton.

Ezzel szemben a valóság az, hogy Koszovóban a helyzet egyre feszültebb, a boszniai politikai viszonyokban is egyfajta látszat egyetértés uralkodik a felszínen a januárban megalakult koalíciós kormány munkája kapcsán, a felszín alatt azonban a napi politikai döntések folyamatos gyanakvás mellett születnek meg.

De a parázsló balkáni konfliktusok mellett nem felejthetjük el, hogy folyamatosan napirenden van a görög-török szembenállás a török részről egyre nyilvánvalóbb területi igényekkel, és ezen a mostani törökországi választások nem változtattak.

A balkáni sort bezárva Bulgária, Észak-Macedónia, valamint Montenegró politikai stabilitása és gazdasági helyzete sem egy „geopolitikai matyóhímzés”.

Mindez vélhetően elégségesnek bizonyult ahhoz, hogy az amerikai vezetés, látva a balkáni arcvonalban az elmúlt 25 évben leharcolódott diplomatáinak a tehetetlenségét, arra vetemedett, hogy stratégiai bombázók átrepülésével kommunikálja a politikai realitást a kereteket folyamatosan feszegetni próbáló helyi vezetőknek.

Összecsaptak a szerbek a gyakorlat miatt

A boszniai szerb politikai kurzus tagjai közül a szebb napokat megért, ellenzéki Demokratikus Fejlődés Platformjának (Platform Demokratskog Progresa, PDP) alelnöke, Igor Crnadak kísérelte meg politikai haszonszerzésre felhasználni a gépek érkezését.

Crnadak a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) koalíciós partnerének számító Egyesült Szerbség (Ujedinjena Srpska, US) elnökébe, Nenad Stevandićba szállt először bele, aki a boszniai szerb törvényhozás házelnöke.

Crnadak a házelnökhöz intézett kérdései között szerepelt ugyanis, hogy miért nem tudott a boszniai szerb vezetés az amerikai légierő tervezett manővereiről?



RÖGTÖN INDULNAK: A B-1B a fairfordi reptéren (Forrás: Twitter)

Stevandić sajátosan válaszolt Crnadak kérdésére, amikor megjegyezte, hogy a két amerikai gép átrepülésének ténye már korábban is ismert volt számára, és amiatt jön két repülő, hogy „az egyik ráijesszen a szerbekre, a másik meg megörvedeztesse őket”.

Az amerikai légierő megjelenése kapcsán kifejtett elmés választ Crnadak a magyarral leginkább a „felszínes fecsegés” fogalmára lefordítható boszniai szleng „tuc-muc” jelzővel illette, majd indulatosan kifejtette, hogy a boszniai államelnökségnek kellett engedélyezni egy ilyen gyakorlatot, ergo a szerb államelnökségi tag pozícióját betöltő Željka Cvijanović is megszavazta azt.

A kérdéses gépek kapcsán pedig Crnadak kijelentette, hogy ezek ahhoz a típushoz tartoznak, amellyel a NATO a volt Jugoszláviát, illetve annak főleg szerb részét bombázta a kilencvenes években.

Crnadak Cvijanović szerepének kidomborításával közvetetten arra akarta felhívni a boszniai szerb szavazók figyelmét, hogy a szerb elnökségi tag annak ellenére kellett, hogy megszavazza a NATO gyakorlatot, hogy az őt a tagjai között tudó SNSD élesen ellenzi Bosznia-Hercegovina NATO csatlakozását.

Végül Crnadak azzal a felvetéssel akarta Stevandićot is belerángatni a boszniai szerbeket komolyan megmozgató témába, hogy talán ő maga is hozzájárult a legutóbbi moszkvai útja során az amerikai bombázók boszniai átrepüléséhez.

Az eset kapcsán érdemes felidézni, hogy a nyíltan oroszpárti politikát folytató Stevandić idén február 22-én utazott a boszniai szerb törvényhozás vezetőjeként hivatalos látogatásra Oroszországba, ahol az állami Duma vezetőivel tárgyalt.

Crnadakot és a boszniai szerb ellenzék vezetőit amiatt érdekli kiemelten a moszkvai út, mert az ott történtekről Stevandić csak röviden és homályosan nyilatkozott.

A Crnadak által kora délután adott interjú „nagyot ment” a helyi médiában, így az SNSD válaszára sem kellett sokat várni.

Željka Cvijanović a Crnadak által tett kijelentést, miszerint megszavazta a gépek berepülését, hazugságnak minősítette, majd közölte, hogy az ügyben nem a boszniai Államelnökség döntött, és ő maga nem is tudott arról, hogy ilyen gyakorlatra kerül sor.

Crnadakot pedig felszólította a vádaskodása kapcsán, hogy legközelebb tájékozódjon alaposabban, mielőtt valótlan kijelentéseket tesz.

Végül jelezte, hogy ő maga az államelnökség tagjaként, illetve más pozícióban sem adna engedélyt egy NATO-hadgyakorlat megtartására.

Főleg azok után, hogy a főnök, Milorad Dodik boszniai szerb elnök a belgrádi nagygyűlésen Oroszország éltetésével zárta a beszédét.