ENNÉL MÁR NINCS LEJJEBB: Az ellenzék “home office”-ban, és kik azok, akiket már a galambok sem szarnak le?

Utolsó módosítás:

Több ismerősömtől is kaptam a napokban üzenetet, hogy terjesszem, bömböltessem vagy más módon népszerűsítsem Đorđe Balašević három évvel ezelőtt született dalát. Balašević a kilencvenes évek nagy politikai dalszerzője, aki nélkül talán soha nem bukott volna meg a milosevicsi rendszer. A rendszer akkor ugyan megbukott, egyes szereplői azonban ma is vezető pozíciókat töltenek be. A 2017-ben született “Dno dna”, vagyis a Már nincs lejjebb, vagy más fordításban a Legalja című dalt ma ugyanúgy nem játsszák a szerbiai rádióadók, mint a kilencvenes években az annak idején született szerzeményeket. Lehet, hogy valaki fél valamitől?

A szerb Cseh Tamás

Ha a magyar porondon valakihez hasonlítani szeretném Đorđe Balaševićet, akkor talán Cseh Tamás állna hozzá legközelebb.

A dalszövegek Cseh Tamás és Đorđe Balašević esetében is elérik a szépirodalmi szintet.

A szerb énekes-szerző azonban sokkal konkrétabb, mint Cseh Tamás volt, és sokkal kegyetlenebbül célozza meg a közszereplőket.

Balašević ugyan soha nem nevez meg senkit, az utalásokból azonban politikusok garmada ismerhet magára, ha akar, illetve akkor is, ha nem akar.

Ki ismerte fel magát a csavargóban, a farm bűzében, a megidézett majmokban vagy a zászlókat lobogtató fogatlanokban?

– teszi fel a kérdést Balašević, aki szerint nem is tudni, mi a szomorúbb:

Az, hogy valaki azonnal magára ismert a majom kifejezésben, vagy pedig az, hogy valaki más remeg a félelemtől, nehogy a felismert majom betiltsa a műsorát.

BALKankét: Ön szerint szükség van objektív tájékoztatásra?


Ellenzéki “home office”

A koronajárvány miatt az ellenzék “home office”-ba kényszerült Szerbiában, és lehet, hogy nem csak ott.

Még az ellenzéki televíziók képernyőit is a kormánypárti politikusok uralják, elemzők szerint így nem lesz nehéz választásokat nyerni.

Szerbiában a koronavírus után a következő “nagy csapást” a parlamenti választások jelentik, amelyek kimenetele eddig sem volt kétséges, mára viszont akár mérget is lehet rá venni.

A szerb ellenzék már a járvány kitörése előtt “home office”-ba vonult a parlamenti ülések, majd a választások bojkottjával.

Az ellenzéki vezetők ugyan fel-fel tűnnek a parlament lépcsőin, üzeneteik azonban “home office” szinten maradnak, hiszen a Twitteren, vagy jó esetben a YouTube-n terjesztik a nézeteiket.

Dragan Đilas a Szabadság és Igazság Pártjának (Stranka slobode i pravde) elnöke április 11-én fordult legutóbb a néphez, és arra figyelmeztette honfitársait, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök mentális problémákkal küzd.

A videót mintegy 250 ezer ember látta, de annak is fele kormánytisztviselő, akinek hivatalból kellet végignézne az ellenzéki vezető nem túl épületes megnyilvánulását.

A maradék látogató összes szavazata egyetlen egy parlamenti hely megszerzéséhez sem lenne elegendő, ha a szerb ellenzék netalán mégis indulna a választásokon.

Akiket már a galambok sem szarnak le

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a kormánykörökben nem az ellenzéktől reszketnek, hanem inkább egy daltól, amelyet lassan 5,5 milliószor töltöttek le a YouTube-ról.

Ez nagyon nagy szám egy olyan országban, amelynek hétmillió lakosa sincs.

Ha Đorđe Balašević valami csoda folytán indulna a parlamenti választásokon, akkor egyedül verné kenterbe az összes kormánypártot.

Nagy vihart ver fel a Nincs lejjebb című dal, és most nem is tudom, hogy én szégyelljem-e magam, amiért sorra jelentkeznek a rádióadók szerkesztői, és mentegetőznek, hogy nem merik adásba adni a dalt, mert egy kicsit erős

– mondta a szerb dalszerző, aki szerint az utóbbi 25 évben semmi sem változott, az emberek csak a félelmet kiváltó politikus személyét cserélték le, és már rég lemondtak arról, hogy kimondják, amit gondolnak, lassan pedig arról is, hogy egyáltalán gondolkodjanak.

Ha negyed évszázadon keresztül valaki el sem mozdul ugyanarról a helyről, akkor az inkább szobor, mint ember, akit már a galambok sem szarnak le.



Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!