Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Demográfia

EXODUS 5: Szerbia leállítja az egészségügyi ápolók Németországba küldését

exodus 5

Olvasási idő: 4 perc

Németország nemcsak a migránsválság legfőbb kiváltója, hanem a balkáni és a közép-európai demográfiai változásik egyik okozója is. A német profitéhség és az impotens családmodell oda vezetett, hogy a munkaképes lakosság felszippantásával Németország – más nyugat-európai országokkal együtt – hatalmas demográfiai változásokat provokál a Balkánon és Kelet-Európában.
Horvátországból, Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából évente több mint százezer ember megy ki Németországba. A két térség munkaerőpiacának (f)elhasználását, illetve a Balkán és Közép-Európa kiürítését követően, vagyis inkább azzal párhuzamosan, újabb munkások importjára van szükség, ami végképp és végzetesen megváltoztatja az általunk eddig ismert világ, mindenekelőtt pedig Európa képét.

A jugoszláv példa

A kelet-európai rendszer- és módszerváltást, valamint a kilencvenes években zajlott délszláv háborúk lezárását követően a “szabadság leple alatt” óriási sebességgel kezdődött meg Kelet-Európa és a Balkán “gazdasági, majd demográfiai kizsákmányolása”.

A volt Jugoszlávia liberálisabb vízumpolitikája miatt vagy annak köszönhetően – ez nézőpont kérdése – már a múlt évszázad hatvanas-hetvenes éveiben beindult a munkaerő elszipkázása a Balkánról.

Akkortájt “gastarbeiterek hada” lepte el Németországot.

A vendégmunkások közülük sokan azzal a szándékkal mentek Németországba dolgozni, hogy megszedik magukat, és visszatérnek hazájukba, hogy vállalkozásokat indítva megalapozzák a jövőjüket saját közösségükben.

Ez a gondolat ugyan nem idegen a Közép-Európából most nyugatra távozó fiataloktól sem, de a “jugoszláv példa” miatt erősen ajánlott az óvatosság.

A Balkánon a hetvenes-nyolcvanas években gombaként nőttek ki a földből a “gastarbeiterek” által épített házak, amelyek az utóbbi években bekövetkezett demográfiai változások miatt jórészt üresen vagy kihasználatlanul állnak.

A külföldre távozók által elhagyott házakba most sok esetben migránsok költöznek be, akik szintén Németországba igyekeznek a jelentős szociális juttatások vagy a jobb munkalehetőségek miatt.

Az emberek nem hülyék

A szovjet típusú szocializmus bukását követően előbb Kelet-Európa és a Balkán gazdasági kizsákmányolása kezdődött meg, amit a két térségben az újonnan alakult kormányok adó- és egyéb kedvezményekkel jutalmaztak.

rectangulartrue100.10.02

kis festett kabatok222kis festett kabatok

A nyugati cégek – Magyarországon jellemzően a német nagyvállalatok – gyárakat építettek, és aprópénzért dolgoztatták az embereket. A fizetések némileg nagyobbak voltak, mint a szocializmus idején, de a vágyva vágyott nyugati jóléttel egyáltalán nem kecsegtettek.

Az emberek azonban gyorsan rájöttek, hogy sokkal nagyobb bérekre számíthatnak, ha Nyugatra mennek dolgozni, így a gazdasági kizsákmányolás mellet megkezdődött a térség “demográfiai kizsákmányolása” is.

Ma már egyre többen tartanak a nyugati országokba, mert reményeik szerint odakint jólét várja őket, ami a közép-európai és balkáni állapotokat ismerve akár igaz is lehet.

Nyugat-Európában kimondottan nagy szükség van egészségügyi szakemberekre, ezért olyannyira nyilvánvaló az orvosok és a nővérek elvándorlása, hogy Szerbiában ez már a politikusoknak is feltűnt.

A szerb nővérek

A német sajtóban mostanában megjelent cikkek szerint Szerbia az első olyan ország, amely úgy döntött, hogy nem küld egészségügyi ápolókat, illetve nővéreket németországi munkára.

A német lapok ezzel kapcsolatban emlékeztetnek Aleksandar Vučić szerb elnök tavaly novemberi kijelentésére, amelyet Jens Spahn német egészségügyi miniszterrel folytatott megbeszélést követően tett.


Spahn, aki nagyon tehetséges egészségügyi miniszter, azt mondja: megyek Szerbiába, hogy összeszedjem a nővéreket. – Hát az anyját, nem jössz ide! Megmondtam neki a képébe: Ne gyere ide, bre!

– nyilatkozta Vučić, aki szívesen használ népnyelvi fordulatokat, mint amilyen a “bre” szócska is. Ez körülbelül a magyar “hallod-e?” megfelelője, és mindig a mondandó nyomatékosítását szolgálja.

A német egészségügyi minisztérium közölése szerint Jens Spahn munkásságához sohasem tartozott a szerbiai szakképzett egészségi dolgozók Németországba csalogatása.

Olvasom a szerb elnökkel tartott tárgyalásaimról szóló beszámolókat, amelyeket sohasem így folytattam. Nem vele, és nem ebben a formában

– reagált Jens Spahn a szerb elnök kijelentésére.

De mi az apropó?

A téma azért került ismét előtérbe, mert Szerbia február elején leállította az egészségügyi gondozók Németországba küldését.

Zoran Đorđević szerb munkaügyi, foglalkoztatási, harcosügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó miniszter nemrég “harcos hangnemben” nyilatkozott a kérdésről.

Idén erre nem írunk ki pályázatot, jövőre pedig áttekintjük az ezzel kapcsolatban Németországgal kötött szerződést. Valaki korábban aláírta ezt a szerződést, de többet ilyen nem lesz

– mondta Đorđević, aki szerint a pályázatot azért nem írják ki, mert a szerb kormány csökkenteni szeretné a munkások elvándorlását más országokba, mindenekelőtt a hiányszakmákban.

A 2013-ban kötött államközi szerződés alapján Németország évente 110 szerbiai egészségügyi dolgozót fogad, így az utóbbi hét évben körülbelül nyolcszáz nővér hagyta el a balkáni országot.

A szerbiai egészségügyi dolgozók alapbére Németországban bruttó 2-2,4 ezer euró, és az államközi szerződés alapján ez alá nem mehettek a német munkaadók.

A programban több mint 200 németországi munkaadó vett részt, és a pályázattal kapcsolatos költségeket is ők viselték.

A munkaerő szabad áramlása

Szerbia az Európai Unió tagjelölt országa, ezért tiszteletben kell tartania az európai normákat, egyebek között a munkaerő szabad áramlását is. Legalábbis elvben.

Darko Marinković, szerb munkaszociológus szerint az állami vezetésnek ugyanakkor maradásra kell bírnia az embereket, amiért cserébe kedvezményeket biztosít.

Az állam előállítja a kész terméket, és aztán beleegyezik abba, hogy az nyugatra távozzon. Ez megengedhetetlen. Más országok is szembesültek ezzel a problémával az uniós csatlakozás során, de ezt kvótákkal szabályozták. Ezzel mindkét érintett ország piacát védték. Az egyik nem maradt munkaerő nélkül, a másik tisztességes bért fizetett

– jelentette ki a szerb szociológus.

A szerbiai egészségügyi dolgozók Németországba küldése a szerbiai Nemzeti Munkaügyi Szolgálaton keresztül zajlott, ezért ez a Németországba történő távozás ellenőrzött formája volt.

Mihail Arandarenko, a belgrádi Közgazdasági Egyetem professzora szerint a pályázat megszüntetése téves lépés.

Ez nem fogja csökkenteni az egészségügyi dolgozók Németországba, vagy bármely más országba történő vándorlását. A pályázat által minden az előírások szerint történt, és a munkások védelmet élveztek. Az egyéni szervezésben történő távozásuk sokkal kockázatosabb

– vélte a professzor.

A munkaerő elvándorlását valóban nem akadályozza meg, hogy Szerbia felmondja az államközi megállapodást, Németországban ugyanis nem tartható a jelenlegi életszínvonal a külföldről érkező munkaerő befogadása és letelepítése nélkül, vagyis a fogadókészség továbbra is létezik.

Németországban ez nemzeti prioritás.

Napi hírlevél




Lektor nélkül dolgozunk. Ha helyesírási hibát találsz, akkor jelöld ki a szót az egérrel, majd egyszerre nyomd le a következő két billentyűt: Ctrl+Enter. Köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a BALK-ot!



CSATORNA 2: Nigel Farage sokallja, hogy egy év alatt több, mint 3000 albán gyermek született Nagy-Britanniában
A Daily Mail a múlt hétvégén tovább görgette az albánveszélyt taglaló témáját, amire a Twitteren reagált Nigel Farage a brit ...
Bővebben…
ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLET: Vučić az amerikai tervek "legkomolyabb végrehajtója" a régióban
A Balkán-félszigeten 2019-ben indult geopolitikai folyamatok napjainkra, úgy tűnik, hogy konkrét formát öltenek. Természetesen a Nyílt Balkán (Open Balkan) kezdeményezésről ...
Bővebben…
KORLÁTOZÁSOK KOSZOVÓBAN: 6 órát lesz áram, majd 2 órát nem
Mától ismét áramkorlátozásokat vezetnek be Koszovóban. Tavaly decemberben már voltak hasonló intézkedések. A koszovói áramszolgáltató (KEDS) bejelentése szerint 6 órán ...
Bővebben…
VÁLSÁGOS: Szerbiai gyerekekkel teli busz borult fel Bulgáriában
Leszaladt az autópályáról, és felborult egy szerbiai autóbusz Bulgáriában, Stara Zagora közelében. Az autóbusszal 11 felnőtt és 38 gyermek utazott, ...
Bővebben…
ÚJ ÉBREDÉS SZERBIÁBAN: A szélsőjobb az emberek egzisztenciális félelmeiből profitál
A migránsok európai inváziója, a világjárvány és az ukrajnai háború a szélsőjobbnak kedvez, amely a Facebookról és a Twitterről történt ...
Bővebben…
GYANÚ: Orosz ellenzékit hallgattak le Belgrádban, akit később Moszkvában csuktak le
A szerb belügyminiszter visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint orosz ellenzékieket hallgattak le Belgrádban. Aleksandar Vulin úgy ítéltek meg, hogy ...
Bővebben…
DRÁMAI NÖVEKEDÉS: Szerbia tavaly 1,3 milliárd dollárért rendelt fegyvereket, főleg Oroszországtól
Egy balkáni biztonsági portál szerint Szerbia tavaly 1 milliárd 318 millió dollár értékben szerződött fegyverek és katonai felszerelések beszerzésére. Ez ...
Bővebben…
FONTOS AZ IDŐZÍTÉS: Fegyverrel rontana a belgrádi melegfelvonulásra a bánáti szerb püspök
Nikanor bánáti szerb püspök nyilvános prédikációjában mássága és horvát felmenői miatt szidalmazta Ana Brnabić szerb miniszterelnököt, szüleit mészárosoknak nevezte, és ...
Bővebben…
ELVEK: Szerbiának nem kellenek orosz bázisok, és Vučić nem nyaralna soha a horvát tengerparton
Megint és újfent és ismét háborús témákkal hozakodott elő szerb elnök a Prva televíziónak adott interjújában. Ennek során kijelentette, hogy ...
Bővebben…

Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: