Demográfia
EXODUS 5: Szerbia leállítja az egészségügyi ápolók Németországba küldését
Németország nemcsak a migránsválság legfőbb kiváltója, hanem a balkáni és a közép-európai demográfiai változásik egyik okozója is. A német profitéhség és az impotens családmodell oda vezetett, hogy a munkaképes lakosság felszippantásával Németország – más nyugat-európai országokkal együtt – hatalmas demográfiai változásokat provokál a Balkánon és Kelet-Európában.
Horvátországból, Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából évente több mint százezer ember megy ki Németországba. A két térség munkaerőpiacának (f)elhasználását, illetve a Balkán és Közép-Európa kiürítését követően, vagyis inkább azzal párhuzamosan, újabb munkások importjára van szükség, ami végképp és végzetesen megváltoztatja az általunk eddig ismert világ, mindenekelőtt pedig Európa képét.
A jugoszláv példa
A kelet-európai rendszer- és módszerváltást, valamint a kilencvenes években zajlott délszláv háborúk lezárását követően a „szabadság leple alatt” óriási sebességgel kezdődött meg Kelet-Európa és a Balkán „gazdasági, majd demográfiai kizsákmányolása”.
A volt Jugoszlávia liberálisabb vízumpolitikája miatt vagy annak köszönhetően – ez nézőpont kérdése – már a múlt évszázad hatvanas-hetvenes éveiben beindult a munkaerő elszipkázása a Balkánról.
Akkortájt „gastarbeiterek hada” lepte el Németországot.
A vendégmunkások közülük sokan azzal a szándékkal mentek Németországba dolgozni, hogy megszedik magukat, és visszatérnek hazájukba, hogy vállalkozásokat indítva megalapozzák a jövőjüket saját közösségükben.
Ez a gondolat ugyan nem idegen a Közép-Európából most nyugatra távozó fiataloktól sem, de a „jugoszláv példa” miatt erősen ajánlott az óvatosság.
A Balkánon a hetvenes-nyolcvanas években gombaként nőttek ki a földből a „gastarbeiterek” által épített házak, amelyek az utóbbi években bekövetkezett demográfiai változások miatt jórészt üresen vagy kihasználatlanul állnak.
A külföldre távozók által elhagyott házakba most sok esetben migránsok költöznek be, akik szintén Németországba igyekeznek a jelentős szociális juttatások vagy a jobb munkalehetőségek miatt.
Az emberek nem hülyék
A szovjet típusú szocializmus bukását követően előbb Kelet-Európa és a Balkán gazdasági kizsákmányolása kezdődött meg, amit a két térségben az újonnan alakult kormányok adó- és egyéb kedvezményekkel jutalmaztak.
A nyugati cégek – Magyarországon jellemzően a német nagyvállalatok – gyárakat építettek, és aprópénzért dolgoztatták az embereket. A fizetések némileg nagyobbak voltak, mint a szocializmus idején, de a vágyva vágyott nyugati jóléttel egyáltalán nem kecsegtettek.
Az emberek azonban gyorsan rájöttek, hogy sokkal nagyobb bérekre számíthatnak, ha Nyugatra mennek dolgozni, így a gazdasági kizsákmányolás mellet megkezdődött a térség „demográfiai kizsákmányolása” is.
Ma már egyre többen tartanak a nyugati országokba, mert reményeik szerint odakint jólét várja őket, ami a közép-európai és balkáni állapotokat ismerve akár igaz is lehet.
Nyugat-Európában kimondottan nagy szükség van egészségügyi szakemberekre, ezért olyannyira nyilvánvaló az orvosok és a nővérek elvándorlása, hogy Szerbiában ez már a politikusoknak is feltűnt.
A szerb nővérek
A német sajtóban mostanában megjelent cikkek szerint Szerbia az első olyan ország, amely úgy döntött, hogy nem küld egészségügyi ápolókat, illetve nővéreket németországi munkára.
A német lapok ezzel kapcsolatban emlékeztetnek Aleksandar Vučić szerb elnök tavaly novemberi kijelentésére, amelyet Jens Spahn német egészségügyi miniszterrel folytatott megbeszélést követően tett.
– nyilatkozta Vučić, aki szívesen használ népnyelvi fordulatokat, mint amilyen a „bre” szócska is. Ez körülbelül a magyar „hallod-e?” megfelelője, és mindig a mondandó nyomatékosítását szolgálja.
A német egészségügyi minisztérium közölése szerint Jens Spahn munkásságához sohasem tartozott a szerbiai szakképzett egészségi dolgozók Németországba csalogatása.
– reagált Jens Spahn a szerb elnök kijelentésére.
De mi az apropó?
A téma azért került ismét előtérbe, mert Szerbia február elején leállította az egészségügyi gondozók Németországba küldését.
Zoran Đorđević szerb munkaügyi, foglalkoztatási, harcosügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó miniszter nemrég „harcos hangnemben” nyilatkozott a kérdésről.
– mondta Đorđević, aki szerint a pályázatot azért nem írják ki, mert a szerb kormány csökkenteni szeretné a munkások elvándorlását más országokba, mindenekelőtt a hiányszakmákban.
A 2013-ban kötött államközi szerződés alapján Németország évente 110 szerbiai egészségügyi dolgozót fogad, így az utóbbi hét évben körülbelül nyolcszáz nővér hagyta el a balkáni országot.
A szerbiai egészségügyi dolgozók alapbére Németországban bruttó 2-2,4 ezer euró, és az államközi szerződés alapján ez alá nem mehettek a német munkaadók.
A programban több mint 200 németországi munkaadó vett részt, és a pályázattal kapcsolatos költségeket is ők viselték.
A munkaerő szabad áramlása
Szerbia az Európai Unió tagjelölt országa, ezért tiszteletben kell tartania az európai normákat, egyebek között a munkaerő szabad áramlását is. Legalábbis elvben.
Darko Marinković, szerb munkaszociológus szerint az állami vezetésnek ugyanakkor maradásra kell bírnia az embereket, amiért cserébe kedvezményeket biztosít.
– jelentette ki a szerb szociológus.
A szerbiai egészségügyi dolgozók Németországba küldése a szerbiai Nemzeti Munkaügyi Szolgálaton keresztül zajlott, ezért ez a Németországba történő távozás ellenőrzött formája volt.
Mihail Arandarenko, a belgrádi Közgazdasági Egyetem professzora szerint a pályázat megszüntetése téves lépés.
– vélte a professzor.
A munkaerő elvándorlását valóban nem akadályozza meg, hogy Szerbia felmondja az államközi megállapodást, Németországban ugyanis nem tartható a jelenlegi életszínvonal a külföldről érkező munkaerő befogadása és letelepítése nélkül, vagyis a fogadókészség továbbra is létezik.
Németországban ez nemzeti prioritás.
A szerb parlament várhatóan ma fogadja el az új kormányt, amelyben hárommal több minisztérium lesz, mint az előző kabinetben. Ezek közül az egyik a családiügyi tárca, amelyet a Szerbiai Hazafias Szövetségnek (SPAS) osztottak le, vezetésével pedig egy kiszolgált újságírót bíznak meg. Boško Obradović, az erősen jobboldali Dveri vezetője azzal vádolta meg a Szerb Haladó Pártot, hogy plagizált, Szerbiában ugyanis a Dveri az a párt, amely mindig is a családokat helyezte előtérbe. De indokolt-e a családügyi minisztérium bevezetése?
Alighanem indokolt
A szerbiai Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS) közzétette a január–szeptember közötti időszakra vonatkozó adatait, amelyek szerint kedvezőtlen tendenciák tapasztalhatók a halálozások számában, különösen az elmúlt négy hónapban.
Az adatok szerint június és szeptember között a halálozások száma több mint 13 százalékkal volt magasabb, mint 2019 azonos időszakában.
A statisztikusok szerint 22 214 ember született élve és 35 201 halt meg idén az említett időszakban Szerbiában.
– jelentette ki Goran Penev szerb demográfus a belgrádi Beta hírügynökségnek nyilatkozva.
Danas je RZS (Republički zavod za statistiku) objavio zvanične podatke o umrlima za septembar i sa 8.123 umrlih to je već četvrti mesec u nizu sa najvećom smrtnošću u ovoj deceniji! To je inače mesec kada se najmanje umire, u proseku ispod 7.500, a do sada je rekord bio 7.665
1/9 pic.twitter.com/uAKeH2ush4
Mi várható?
Penev becslései szerint, ha az első kilenc hónapban megfigyelhető tendenciák folytatódnak az év végéig, akkor 2020-ban új „fekete” rekordok születnek.
– mondta a szerb demográfus.
Penev hangsúlyozta, hogy nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek „előzetes adatok”, ami azt jelenti, hogy a 2021 közepén várható végső adatok még kedvezőtlenebbek lehetnek, különösen a COVID-19 járvány miatt kialakult jelenlegi helyzetre való tekintettel.
Demográfia
FORDÍTOTT EXODUS: Térnek haza a horvátok, és külföldi munkásokat is alkalmaznak Horvátországban
A horvát szábor (parlament) szeptember elején meghozta az új külföldiekről szóló törvényt, amely minden korlátozást megszüntetett a külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatban, vagyis eltörölte az úgynevezett kvótákat. Ez így önmagában véve még nem lenne túl izgalmas, az új törvény azonban jelentős fordulatot hozott. Térnek haza a horvátok, és érkezik Horvátországba a külföldi munkaerő is, természetesen „nem illegális” migránsok formájában, hanem ellenőrzött módon.
Megváltozott perspektívák
A 2008-as gazdasági világválság és az egyre jobban megnyíló európai munkaerő-piac Középkelet Európában valóságos exodust indított meg, a fejlett ipari országok mágnesként vonzották és vonzzák még ma is a magasabb fizetés, rendezettebb életkörülmények reményében ezrével kirajzó kivándorlókat.
Erről az éven sorák már mindent megírtak, viszont csak kevesen neszelték meg, hogy ez a trend 2019-2020-ban fordulni látszik.
Horvátország esetében a kivándorlás különösen 2016 és 2019 között öltött aggasztó méreteket, a kontinentális országrészek jócskán kiürültek, különösen Szlavónia és Lika.
Szlavóniába az emberek már 2019-ben azonban már kezdtek visszaszállingózni, köztük meglepő módon kiskorú gyermekekkel kivándorló családok is.
2020-ban – ehhez nyilván a COVID-járvány is hozzájárult – tovább csökkent a kivándorlók, illetve növekedett a hazatérők száma.
Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy Horvátország-szerte már 2019-ben nagy munkaerőhiány lépett fel, különösen az építőiparban és az idegenforgalmi ágazatokban, de ez ugyanakkor igaz ez a szolgáltatásokra, kisiparra nézve is.
A magánszektorban ennek következményeként növekedni kezdtek a fizetések.
Ha ehhez hozzátesszük, hogy a keleti országrészekben az ingatlanárak – főként a kivándorlás, a belső migráció és az alacsony népszaporulat következményeként – változatlanul alacsonyak, ezért az a helyzet alakult ki, hogy egyszerűen nem érdemes kivándorolni.
Itthon mégis más minden
Konkrét példákon szemléltetve, a Vinkovce (Vinkovci) közelében lévő Gradistye (Gradište) faluból származó Josip Parašilovac 2019-ben mondott fel abban a halász- és vadászboltban, ahol eladóként dolgozott, hogy Németországban próbáljon szerencsét.
Bár az eredeti elképzelés az volt, hogy felesége és két kisfia majd idővel követik, a projekt nyolc hónap után úgy végződött, hogy Josip hazatért.
Tavaly, szinte közvetlenül visszatérése után, beszélgettem vele, és elmondta, hogy neki egyszerűen nem érte meg a németországi kaland, mert hiába kereste meg horvátországi fizetésének több mint a dupláját, a 700 helyett 2000 eurót, az nem lett volna elég a család eltartásához.
Josip hasonlón, egyik közeli ismerősöm, az andriasevcei (Andrijaševci) Anamarija Smolčić úgy határozott, hogy nem megy többet Németországba spárgát szedni.
A harmincas éveiben járó asszony időközben kapott munkát a vinkovcei Spačva faipari vállalatnál.
De nemcsak a rurális közösségek egykori lakói térnek vissza.
Fordított exodus
A zágrábi születésű Antonio Vukorepa 16 éves korában költözött New Yorkba, ahol két évig tanult, majd Svájcban, a Cesar Ritz Intézetben szerzett szállodaipari diplomát.
Pályafutását, a dubai Jumeirah világhírű luxusszállóban kezdte, hogy az ott szerzet tapasztalatait Horvátországban kamatoztassa, ahová 28 éves korában tért vissza, és azonnal saját vállalkozásba kezdett.
Vladimir Perković életútja ennél kevésbé kalandos, miután megszerezte a diplomát a zágrábi Természettudományi és Matematikai Karon, pár évig Ausztriában dolgozott, hogy tavaly hazatérjen és Zágrábban saját céget alapítson Subpixel néven.
A cég a gépi látás és szoftverfejlesztés terén tevékenykedik, igen sikeresen.
Jön a külföldi munkaerő is
A horvátországi munkaerőhiány azonban nemcsak a horvátokat vonzza haza, hanem messzi tájakról is érkezik a munkaerő, például Népálból vagy a Fülöp-szigetekről.
Az Eszék közeli Petrócban (Petrijevci) működő Ravlić Húsipari vállalatnál már tavaly óta nepáli hentesek dolgoznak.
Az eszéki Glas Slavonije híradása szerint a nepáli vendégmunkások és a munkaadók egyaránt rendkívül elégedettek.
A 24 éves Thal Bahadur Gharti Chhetri örül, hogy Horvátországban szépen fogadták őket, és kiváló munkakörülmények között dolgozhat.
A huszonhárom éves Prakash Bk legalább 3, de akár 5 évig is Horvátországban szándékozik maradni.
A 25 éves Careuel Calinisan tíz évvel idősebb bátyjával, Christopherrel a nyáron érkezett Horvátországba a Fülöp-szigetekről, ahol a zatoni kagylófarmon dolgozik.
Horvátországban, nepáli sorstársaihoz hasonlóan, kiválóan érzi magát.
A röstelkedő lakatos esete
A gazdaság munkaerő-problémáin túl, az átlagpolgár is érzi a munkaerő-hiány következményeit.
Országszerte egyre nehezebb mesterhez jutni, nincs elég vízvezeték-szerelő, kőműves, szobafestő vagy klímaszerelő.
A mesteremberek valósággal fuldokolnak a munkában, de nem tudnak maguk mellé munkást felvenni aranyárban sem, mert munkás egyszerűen nincs.
A zágrábi Mario Fegeš klímaberendezés-szerelő már letett arról, hogy bárkit is alkalmazzon.
Mindezt án magam is tapasztalatom, és meg tudom erősíteni.
Még a nyárelőn tárgyaltam Pečnik úrral, a cérnai két lakatos egyikével, kapu és kerítésjavítás ügyében.
Abban maradtunk, hogy ez szeptember elején megcsinálja, de nem történt semmi.
Nem várhattam többet, vissza kellett térnem Zágrábba, a röstelkedő lakatos pedig megígérte, hogy tavasszal én leszek az első.
Ezek után már bizonyára érthető, hogy miért törölte el a horvát parlament a külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatos kvótákat.
- Mohammed Tetouani Horgosi Királysága, és annak művészeti élete
- Papagájt koboztak el a szerb vámosok Horgosnál, olyan drága, mint a kokain
- Hogy lesz ebből gyorsvasút, amikor a színesfém tolvajok szétlopják a vezetéket?
- Sok áldozat, hatalmas nemzetközi összefogás Törökországban
- Magyarországot is megemlítette egy interjúban az orosz nagykövet
- Már fegyvert is gyárthat a belgrádi Pink Televízió tulajdonosa
- Egy szerb zsoldos az első sorokból hallgatta Putyin évértékelő beszédét
- Szerbia rohamosan fegyverkezik, most öngyilkos drónokat vásárol
- Mohammed Tetouani Horgosi Királysága, és annak művészeti élete
- 500 MÉTER: Kritikus nap lesz az ukrajnai háború évfordulója Belgrádban (is)
- KIKÖTŐBIZNISZ: Tavaly 10 százalékkal növekedett a forgalom a horvát kikötőkben
- A horvát pénzverde eddig 405 millió euróérmét állított elő
- Horvát államkötvény, majd fél tonna kábítószer és egyéb nyalánkságok
- A fociedző halála: a horvát kormány gyásznapot rendelt el
- Anyám, én egy virág vagyok: fiumei banda képviseli Horvátországot idén az Eurovízión
Már fegyvert is gyárthat a belgrádi Pink Televízió tulajdonosa
Egy szerb zsoldos az első sorokból hallgatta Putyin évértékelő beszédét
Szerbia rohamosan fegyverkezik, most öngyilkos drónokat vásárol
Mohammed Tetouani Horgosi Királysága, és annak művészeti élete
KIKÖTŐBIZNISZ: Tavaly 10 százalékkal növekedett a forgalom a horvát kikötőkben
Hodorkovszkij nem zárja ki, hogy Oroszország a volt Jugoszlávia sorsára jut
500 MÉTER: Kritikus nap lesz az ukrajnai háború évfordulója Belgrádban (is)
Miért van szakálluk az ortodox papoknak?
A horvát pénzverde eddig 405 millió euróérmét állított elő
Mégis lesz szerb-koszovói találkozó a legmagasabb szinten Brüsszelben
Papagájt koboztak el a szerb vámosok Horgosnál, olyan drága, mint a kokain
Miért van szakálluk az ortodox papoknak?
Mohammed Tetouani Horgosi Királysága, és annak művészeti élete
Hogy lesz ebből gyorsvasút, amikor a színesfém tolvajok szétlopják a vezetéket?
Zárt kapuk mögött játszik a Sheriff és a Partizan, hogy ne legyen államcsíny!
Ó, de szép is volt! Oh, de yeah is volt! – Szabadka á la Fortepan
WAGNEROZÁS: Oroszország kétszínű politikát folytat a belgrádi vezetéssel szemben
Mi érezhető Prizren levegőjében az albán kormányfő és a szerb külügyminiszter szerint?
Tolkacs nagykövet szerint Orbánnak emlékeznie kell 56-ra, vagy emlékeztetni kell rá
Anyám, én egy virág vagyok: fiumei banda képviseli Horvátországot idén az Eurovízión
-
Szerbia4 nap telt el azótaPapagájt koboztak el a szerb vámosok Horgosnál, olyan drága, mint a kokain
-
Egyház3 nap telt el azótaMiért van szakálluk az ortodox papoknak?
-
Migráció2 nap telt el azótaMohammed Tetouani Horgosi Királysága, és annak művészeti élete
-
B A Balkanac6 nap telt el azótaÓ, de szép is volt! Oh, de yeah is volt! – Szabadka á la Fortepan
