EXODUS ÚJRATÖLTVE: Egy egész ország tűnt el a Balkánról

Utolsó módosítás:

AlbanianArabicBelarusianBosnianBulgarianCatalanChinese (Simplified)CroatianCzechDanishDutchEnglishEstonianFinnishFrenchGeorgianGermanGreekHungarianIndonesianItalianJapaneseKoreanMacedonianPolishRomanianRussianSerbianSlovakSlovenianSpanishSwedishTeluguThaiTurkishUkrainian

Egy nappal a BALK-ban megjelent cikket követően a belgrádi Blic is foglakozott az Európán belüli migrációval, ami erőteljesen érinti az egész régiót. A belgrádi napilap írása szerint a Balkánról 1990 óta 8,6 millió ember vándorolt el, vagyis több ember tűnt el, mint Szerbia lakossága. Aligha tévedtünk azzal a megállapításával, amely szerint “ma már nem az a baj, hogy kevés gyerek születik, hanem az, hogy szinte mindenki elhagyja a közép-európai és a balkáni országokat, aki húsz vagy harminc évvel ezelőtt megszületett.” A Blic cikke alátámasztja és kiegészíti, amit a BALK írt.

A berlini fal szerepe

A belgrádi lap már a cikke elején megállapítja, hogy az utóbbi három évtizedben a jobb élet reményében 8 655 000 ember hagyta el a tíz balkáni országot, amelyek közé sorolja Romániát és Magyarországot is, habár ezek az országok földrajzi értelemben nem tartoznak a Balkánhoz.

A Blic ehhez a számhoz a nemzetközi szervezetek és a nemzeti statisztikai hivatalok adatainak elemzése alapján jutott.

Kiinduló pontként a berlini fal 1989-ben történt ledöntését jelölte meg, hiszen ez az esemény nyitotta meg az utat a keleti munkaerő beáramlása előtt a nyugati országokba, mindenekelőtt Németországba.

Ez a folyamat a mai napig tart.

Az Európai Unió legerősebb tagállamai, mindenekelőtt Németország, a munkaerő iránti éhségét a Nyugat-Balkán térségéből érkező emberek beszippantásával igyekszik enyhíteni.

A balkáni pusztaság

Egészében nézve a balkáni térségben 11 millió emberrel kevesebb él, mint három évtizeddel ezelőtt.

Ez őrületes szám.

A csökkentést azonban nem csak az elvándorlás okozza, hanem más demográfiai jelenségek is, mint például a halálozás vagy a kisebb születési arány.

De az egyértelmű, hogy a Balkán nem kihal, hanem kiürül.

A balkáni térségben csak két olyan állam van, amelynek nem csökkent, hanem növekedett a lélekszáma, mert a többi országból elvándorlók egy része ott telepedett le.

Szerbia: mínusz egymillió

A számos bizonytalansági tényező és az országot sújtó szankciók hatására a kilencvenes években több, mint félmillió ember hagyta el Szerbiát.

A szerbiai statisztikai hivatal szerint abban az időben 202 ezer szerb állampolgár rendelkezett külföldi munkavállalói engedéllyel. A többiek másként oldották meg a kérdést.

Slobodan Milošević volt szerb elnök 2000. október 5-én bekövetkezett bukását követően még többen távoztak, akik nem az ország újjáépítésében látták a jövőt.

Az EBESZ adatai szerint az országot újabb 654 ezer ember hagyta el, ami azt jelenti, hogy

az új szerb állam nem tudta megtartani a saját állampolgárainak egy részét.

A legtöbb szerb, mintegy 200 ezer Németországa, 60 ezer Ausztriába és 29 ezer Szlovéniába emigrált, de jelentős az Egyesült Államokba és Kanadába kivándorolt szerbek száma is.

EZT OLVASTAD?  LEX SPECIALIS: Folyamatban van a svájci frank alapú hitelek átváltása Szerbiában

Magyarország is előkelő helyen szerepel ezen a listán, miután az ország 2004-es csatlakozását követően vonzóvá vált a szerb állampolgárok – nem feltétlenül a szerbek – számára.

A számokat az sem javította, hogy a háborús években mintegy félmillió szerb menekült az anyaországba.

Szerbiának összesen 1 154 000 személlyel csökkent a lakossága az utóbbi három évtizedben.

Horvátország: százezrek mentek el

A horvát sajtóban megjelenő adatok szerint Horvátország a kétezres években 204 ezer embert vesztett, a kilencvenes években pedig mintegy 100 ezer ember keresett menedéket vagy kezdett új életet külföldön

Ez összesen legalább 300 ezer ember.

Ez sokszorosa a háborús veszteségnek, amelyet az ország a kilencvenes években elszenvedett.

A Németországba kivándorolt horvát gazdasági migránsok száma 250 ezer körül van, Ausztriába több mint 100 ezren mentek át.

Horvátországnak jelenleg 623 ezerrel kevesebb lakosa van, mint a kilencvenes évek elején, amihez hozzájárult “a szerbek elmenekülése” is.

Bosznia-Hercegovina: a bosnyákok fele távozott

Az uniós statisztikák alapján a nem uniós országokból származó bevándorlók között

a bosnyákok a hetedik helyen vannak.

Az EU-ban 956 ezer bosnyák él, ebből többségük Németországban, német médiajelentések szerint számuk 373 ezer körül van. Ausztriába körülbelül 150 ezer bosnyák emigrált, de ugyanennyien vannak a tenger túlon, az Egyesült Államokban.

Csak az utóbbi öt évben 173 ezer személy hagyta el Bosznia-Hercegovinát.

Az országban jelenleg egy millióval kevesebb ember él, mint a kilencvenes évek legelején.

A csökkenéshez hozzájárul a háborús vérontás, és a háború által kiváltott elvándorlás is.

Montenegró: ők is külföldre vágynak

Montenegrói demográfusok szerint a függetlenség 2006-os elnyerése óta mintegy 145 ezer ember távozott az országból, és

ez a szám folyamatosan növekszik.

A legtöbben, mintegy 39 ezer ember Szerbiába költözött, 30 ezren az Egyesült Államokba vándoroltak ki, körülbelül ugyanennyien Argentínában keresik a boldogulást. Németországban viszonylag kevesen, körülbelül 7 ezren találtak új hazát maguknak.

Az elvándorlók egy része megőrizte állampolgárságát, így ők még hazai állampolgárként kerülnek bele az otthoni statisztikákba.



Koszovó: mennek ők is

A koszovói belügyminisztérium közlése szerint az országból átlagban évente 35 ezer ember költözik el. Ebbe beleértik a legális és az illegális migrációt.

A távozók száma 2016-ig növekedett, azt követően azonban jelentős visszaesés tapasztalható. A legrosszabb év 2015 volt, amikor 75 ezer koszovói állampolgár hagyta el hazáját.

EZT OLVASTAD?  SZERB TANKCSAPDA: Egy tankkal erősített a belgrádi Crvena Zvezda

Ez a szám mostanra évi 12 ezerre esett vissza.

Az utóbbi időben már a legális migráció – a családegyesítés vagy a házasság – játssza a főszerepet.

A koszovói állampolgárok is általában az Európai Unióba tartanak, de célpontnak számít Svájc, az Egyesült Államok és Kanada is.

Albánia: ami kevésbé látszik

Szerbiához hasonlóan Albániát is mintegy egymillió ember hagyta el,

de ez kevésbé derül ki a statisztikákból a nagyobb természetes népszaporulat miatt.

Albániában a kilencvenes években majdnem 3,3 millió ember élt, legutóbb azonban már 2 millióan sem voltak.

Visszafogott becslések szerint az országból az utóbbi három évtizedben 700 ezer ember költözött el, de migrációs szakértők szerint ez a szám elérheti az egymilliót is.

Albániából a legtöbben Olaszországba és Görögországba mentek, bár Görögországból egy részük visszatért a válság idején.

Macedónia: a harmadik Albánia

Macedónia – akinek úgy tetszik, annak Észak-Macedónia – az egyik ország, ahol a nagy elvándorlás ellenére növekedett a lakosság száma, amely 78 ezerrel nagyobb, mint három évtizeddel ezelőtt.

Pedig az országot mintegy félmillió macedón hagyta el. Hivatalos adatok nincsenek, de becslések szerint a kivándorló macedónok száma 450 ezer és 630 ezer között lehet.

A legtöbb macedón Olaszországba, Svájcba, Németországba és az Egyesült Államokba emigrált. De ennek ellenére növekedett a lakosság száma.

Ez a macedóniai albánok nagyobb szaporulatának, és a koszovói albánok betelepedésének köszönhető.

Vagyis ha a macedónok nem vigyáznak, akkor az albán anyaállam és Koszovó után Macedónia lehet a harmadik Albánia.

Ha a macedón jobboldal szemszögéből tekintünk a kérdésre, akkor Macedónia a népvándorlás egyik szomorú nyertese.

Szlovénia: a másik nyertes

Az interneten hozzáférhető adatok szerint Szlovénia lakossága 60 ezerrel nőtt 1990-hez képest.

Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a többi balkáni országból sokan mennek oda dolgozni, hiszen

Szlovéniát már a volt Jugoszlávia, vagyis az egységes délszláv idején is Kis-Ausztriának nevezték.

A növekedés lehet akár nagyobb is, mert a horvátok, szerbek, bosnyákok és macedónok gyakran dolgoznak feketén Szlovéniában, ezért a statisztikák számára láthatatlanok.

A szlovénok közül kevesen emigrálnak, de akik még is erre adják a fejüket, azok Németországba, Ausztriába, Svájcba, Nagy-Britanniába vagy Olaszországba költöznek ki.

Bulgária: a tövises út

Az Eurostat adatai szerint Bulgráiát az utóbbi években több mint félmillió ember hagyta el.

A migráció azt követően ugrott meg, hogy az ország 2007-ben belépett az Európai Unióba.
Ezt követően körülbelül 337 ezer ember indult szerencsét próbálni Németországba. A második helyen Nagy-Britannia van 69 ezer fővel.

EZT OLVASTAD?  VUKOWAR: A szerb hadsereg emléktáblát emelt Vukovár gyilkosának

Ezek után nem csoda, hogy Bulgáriában 1,7 millió emberrel kevesebb él, mint harminc évvel ezelőtt.

Magyarország és Románia

A belgrádi Blic összefoglalója szerint az elmúlt harminc évben Magyarországot több mint félmillió ember hagyta el. Az utóbbi években a veszteség eléri az évi 65 ezres szintet, 2015-ben 99 ezer ember indult külföldre.

A nemzetközi szervezetek szerint Nagy-Britanniába 250 ezer, Németországba 200 ezer, Ausztriába pedig 80 ezer magyar távozott, de a magyaroktól nem idegen Hollandia, Írország, Spanyolország, Olaszország, Svédország és Franciaország sem.

A statisztikák szerint az utóbbi három évtizedben 729.270 magyar költözött el az országból.

A határok megnyitásának legnagyobb vesztese azonban minden kétséget kizáróan Románia, ahonnan a berlini fal leomlása óta 3,3 millió ember lépett le.

Az ország lakossága 1990-ben még 23,5 millió volt, 2017-ben azonban már csak 19,2 millió.

Ez magyarán azt jelenti, hogy Romániát az utóbbi időben naponta 640 ember hagyja el, óránként pedig 24, vagyis minden második percben távozik valaki.

Van-e egyensúly?

Ez az áttekintés jól érzékelteti, hogy mekkora veszélyt jelent Közép-Európa és a Balkán számára a belső európai migráció, amit nem lehet a születések számának növelésével egyensúlyba hozni.

Magyarországon évente már kevesebb, mint 90 ezer gyerek születik, 2015-ben viszont – mint már láttuk – 99 ezer ember hagyta el az országot.

Egy kivonás után kiderül, hogy a szülések száma legfeljebb csak az elvándorlók számát pótolja,

az elhalálozottak száma a nettó veszteség.

De ki fog itt családot alapítani és gyereket szülni, ha a fiatalok többsége elmegy?

Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!

Oszd meg a BALK-ot!