Bulgária
GÁZHÁBORÚ: A bolgár miniszterelnök a nagyhatalmak szorításában

A múlt szerdán, azaz január 8-án Isztambulban Recep Tayyip Erdoğan török, Vlagyimir Putyin orosz és Alekszandar Vučić szerb államfők, illetve Bojko Boriszov bolgár kormányfő szimbolikusan megnyitották a Török Áramlat gázvezeték második leágazásának csapját. A Délkelet- Európát, köztük Magyarországot is gázzal ellátó vezeték hiányzó bolgár szakaszának megépítésével kapcsolatban azonban az Egyesült Államoknak is lesz egy-két szava, amely egyre nagyobb figyelmet fordít a Balkán védelmi és energetikai kérdéseire.
Az amerikai aggodalmak
Az isztambuli ünnepélyes átadást követően David Hale külügyi államtitkár, az amerikai külpolitika harmadik számú vezetője nyilatkozott a bolgár BNR rádiónak.
– Az Egyesült Államok ellenzi a Török Áramlat második vezetékének megépítését, amely Bulgárián keresztül a délkelet-európai térségbe történő gázszállításokat szolgálja, mert úgy tekint rá, mint Oroszország egy geostratégiai projektjére. Tisztában vagyunk azzal, hogy az energiabiztonság nagyon fontos Európa számára, és megértjük, hogy amikor szövetségeseinknek biztonságos hozzáférése van az energiához, erősebb és megbízhatóbb szövetségesek. A probléma az, hogy Moszkvának más nézetei vannak, az energiaforrásait politikai eszközként használja, hogy befolyást szerezzen és megossza Európát. Az Északi Áramlat 2 és a Török Áramlat második leágazása problémát jelentenek, mivel nem biztosítják Európa energiadiverzifikációját. Destabilizálják Ukrajnát, mert a csővezetékek elkerülik az országot. Mi úgy gondoljuk, hogy Oroszország újabb eszközre tesz szert, amivel maga alá gyűrheti Európát, és instabilitást okozhat.
Két szék között
A nemzetközi sajtó nem tett említést arról, hogy az isztambuli ünnepélyes átadás délelőttjén Bojko Boriszov bolgár kormányfő még Szófiában megnyitotta az első USA- Bulgária stratégiai találkozót, amelyen közösen ütemtervet dolgozták ki a 2020-2030 közötti időszakra vonatkozóan, amely magában foglalja az együttműködés lehetőségét az energetika, a biztonság és védelem, az 5G technológiák és a vízummentesség terén.
Az első, USA és Bulgária közötti stratégiai párbeszéd megtartásáról Bojko Boriszov és Donald Trump még egy múlt évi novemberi találkozón állapodtak meg.
David Hale külügyi államtitkár az iráni válságra hivatkozva mondta le részvételét a szófiai találkozón, vagy csak nem akarta blamálni magát, hogy a bolgár fővárosból asszisztáljon ahhoz, ahogy Erdoğan, Putyin, Vučić és Boriszov elfordítják Isztambulban a Török Áramlat gázcsapját.
Az isztambuli megnyitó után Boriszov az orosz televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Bulgária mint jószomszéd vett részt az ünnepélyes avatón.
– Bulgária saját gázelosztó hálózatot, a Balkán gázhubot épít ki Szerbia, Törökország, Görögország és Románia irányába. Bármennyi földgáz, illetve folyékony gáz érkezik Oroszországból és Azerbajdzsánból, mi azt a saját hálózatainkon keresztül tovább tudjuk szállítani.
A bolgár kormányfő igyekszik eleget tenni Moszkvának és Washingtonnak is, illetve az amerikaiak felé igyekszik legitimálni a Török Áramlatot, amelyet szándékosan Balkán Áramlatként emleget.
Az orosz aggodalmak
Az ünnepélyes átadás napjának délelőttjén Szófiában az amerikai védelmi minisztérium magasrangú képviselői előtt Boriszov kijelentette, hogy Bulgária megvásárolja a görögországi Alexandroupolis közelében lévő LNG-terminál részvényeinek 20% -át, így annyi részvénnyel fog rendelkezni, mint Görögország.
Délután a négyes találkozón Boriszov már Putyint győzködte, hogy a gázvezeték építése a bolgár-török határtól a bolgár-szerb határig a terveknek megfelelően jól halad.
Vlagyimir Putyin orosz államfő még december elején nyilvánosan bírálta Bulgáriát, amely szerinte szándékosan akadályozza saját területén a Török Áramlat gázvezeték Európa felé tartó vezetékének az építését.
Putyin aggodalma nem alaptalan. Még jól emlékszik arra az időre, amikor 2014-ben McCain amerikai szenátor kísérőivel együtt ellátogatott Szófiába és néhány órányi győzködés után az akkor regnáló baloldali Oresarszki kormány bejelentette, hogy Bulgária szünetelteti a Déli Áramlat építését.
Putyin 2014 decemberében jelentette be a törökországi látogatása során, hogy leállítja a Déli Áramlat építését, amely a Fekete-tengeren és Bulgárián át szállította volna Közép- Európába az orosz gázt.
Állítólag az orosz államfő még azt is mondta, hogy elege van a bolgárokból.
A feltételes mód
A Déli Áramlatot kiváltó Török Áramlat megépítéséről 2015-ben született megállapodás Törökország és Oroszország között, de a kormányközi szerződést csak 2016 októberében írták alá.
Az Ukrajnát elkerülő gázvezeték egyik csöve kizárólag Törökországot, míg a másik Törökországon és Bulgárián keresztül Délkelet- és Közép- Európa országait, köztük Magyarországot látja majd el orosz földgázzal.
Szerbia még tavaly karácsonykor befejezte az országon áthaladó 403 kilométeres szakasz építését. A tervek szerint Bulgária és Magyarország az idei év végéig fejezi be a gázvezetéképítést a saját szakaszán.
Az elmúlt év elején nagy dilemmája volt Putyinéknak, hogy a Török Áramlat második vezetéke Bulgária vagy Görögország felé vegye az irányt. Görögország jelezte igényét, hogy az eredetileg azerbajdzsáni gáz szállítására tervezett Transz- Adriai Csővezeték orosz gázt is fogadjon és továbbítson Dél- Európa felé, de Putyin végül is Erdoğan rábeszélésére Bulgáriát választotta.
A Török Áramlatnál kiküszöbölték a Déli Áramlat negatívumait.
Az uniós versenyszabály szerint az infrastruktúra tulajdonosa és a földgáz szállítója nem lehet ugyanaz a társaság, ezért a projektbe most számos helyi vállalkozást vontak be.
A gázvezeték elkészülése után 2021-től hazánkba mintegy évi 9,8 milliárd köbméter orosz gáz érkezhet.
Egyelőre maradjunk a feltételes módnál.

English
This is already too much even for dumplings: The sixth election may come within two years in Bulgaria

President Rumen Radev has entrusted Mariya Gabriel, a representative of the GERB party which performed the best in the Bulgarian parliamentary elections on April 2nd, with the task of forming a government. The other parliamentary parties are not impressed with the candidate, and it is becoming increasingly likely that the country will hold its sixth legislative election within two years.
One question remains
Why? Recent elections have shown that no single party could secure a sufficient majority to form a functional coalition government.
In the past two years, two different solutions emerged. One involved several parties with divergent ideologies coming together, only to find out a few months later that a forced marriage cannot work, even if divorce means losing power.
This was the case for the pro-European, EU-supporting Prime Minister Kiril Petkov, whose party, „Continuing the Change,” barely lasted six months in the prime minister’s seat.
The second, much simpler scenario was that forming a government became impossible altogether, saving the effort of submitting a vote of no confidence before calling for new elections.
Currently, the second solution seems to be taking shape. President Rumen Radev, who has been the only stable figure in Bulgarian political life since January 2017, has entrusted Mariya Gabriel, a prominent representative of the GERB party, responsible for innovation and research at the European Commission, with the task of forming the government.
Gabriel spoke about her intention to create an expert government with a single goal: improving the quality of life for citizens.
However, the opposition and likely a large portion of the population are not thrilled about GERB forming a government. The real leader of the party, Boyko Borissov, who previously worked on improving the quality of life for citizens as Prime Minister, was only focused on benefiting himself and his close allies—known as corruption—which eventually led to his downfall amidst escalating bribery scandals.
Politics – the art of the impossible?
Borissov probably has a strong desire to become Prime Minister again, but he knows that in the current parliamentary composition, where his party barely received more than a quarter of the votes, he has no chance.
That’s why he has proposed the formation of various ‘expert’ governments or unity governments several times, but the opposition has not yielded thus far.
Petkov and the leaders of the second-strongest parliamentary party firmly ruled out any cooperation with Borissov’s GERB, and it seems that even smaller factions believe that joining forces with GERB would only harm their future prospects.
The problem is that while other parliamentary parties could avoid GERB, these alliances have proven to be short-lived in the past. Additionally, the nationalist and partly pro-Russian factions have gained strength, which the ‘Continuing the Change’ party is also unwilling to cooperate with.

Related article
Gabriel now has one week to find partners and ministerial candidates, and if she fails, Petkov’s party may attempt to form a government.
The only glimmer of optimism may lie in the fact that almost everyone is aware that even twenty more elections could be held, but given the current power dynamics, it is highly unlikely that any outcome would allow for the formation of a genuine and lasting parliamentary majority.
This might encourage the players in the political arena to set aside their personal and political differences and try to move the country forward.
Indications of this can be seen in the past few days, as statements about insurmountable differences between GERB and ‘Continuing the Change’ have become quieter. Public opinion pollsters are already gauging the level of societal support for such a coalition.
It’s not significant: only 29 percent of respondents would support the collaboration between the two parties, while 56 percent would oppose it. However, it is true that among voters, this is still the most popular coalition, with even fewer supporting the other possibilities.
Self-destructive
Some color has been injected into the political arena by Ivan Geshev, the Chief Prosecutor and a former ally of Borissov, who has come alive and is determined to complete his seven-year term that began in 2019.
A few days ago, Geshev became the target of an assassination attempt: a car bomb exploded near his vehicle, and the Chief Prosecutor accused Borissov and the political mafia that rules the country of carrying out the attack.
Geshev spoke of how his family members were almost victims, which is hardly believable since it was revealed that his wife and children were not even present at the scene.
Geshev’s car was not damaged by the alleged explosion, and an increasing number of people believe that the Chief Prosecutor staged the „assassination attempt” to gain some cheap popularity.
If the attack, if it even happened, backfired. More and more people are demanding the Chief Prosecutor’s resignation, as he has tarnished his office with the „story” about the attack. For now, Geshev is unwilling to step down and publicly tore apart a previously signed resignation statement.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt