Connect with us

Magyarország

GÁZHÁBORÚ: Lassan Szerbia felől is jöhetne az orosz gáz, ha az amerikaiak nem fúrják meg a Török Áramlatot

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

torok aramlat duna
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

Befejeződött a Török Áramlat gázvezeték szerbiai szakaszának, az úgynevezett “Nemzeti Főgázvezetéknek” a lefektetése. Dušan Bajatović, a Szerbiai Gázművek (Srbijagas) igazgatója a szerbiai közszolgálati (állami) televíziónak elmondta, hogy Szerbiában 403 kilométer hosszan fektettek le csöveket. A Török Áramlat Európába irányuló második szakasza évente 15,75 milliárd köbméter gázt szállít majd. Ebből 3,5 milliárd köbméter Bulgáriát, 2,5 milliárd Szerbiát, 6 milliárd pedig Magyarországot illeti meg. Mindezen felül 3,75 milliárd köbméter gázt Szlovákiába és Ausztriába szállítanak majd. Hacsak az amerikaiak nem fúrják meg a beruházást, mint ahogy azt néhány héttel ezelőtt az Északi Áramlat 2 vezetékkel már megtették.

Szenet találtak

A csővezeték egy új, alternatív szállítási útvonal az egész Balkán számára, amely gázt szállít Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül Európába.

Dušan Bajatović, a Srbijagas igazgatója szerint Kelet- Európa “ki van éhezve a gázvezetékre, amelyet politikailag nem szabad megakadályozni”.

-Átfúrtunk a Duna, a Tisza, a Morava, és az összes csatorna alatt, és a csővezeték össze van kötve. Arra számítunk, hogy hamarosan befejezzük a munkát a mérőállomásokon is

– mondta Bajatović.

Az amerikaiak meggyőződése, hogy Európának az energia terén (is) az Egyesült Államokra kell támaszkodnia.
A Török Áramlat Szendrőnél (Smederevo) halad át a Duna alatt, majdnem másfél kilométer hosszan.

– A legnagyobb és legjelentősebb földalatti szakasz a Duna alatt halad át 1,402 kilométer hosszan. Problémák jelentkeztek a talaj összetétele miatt, mert szénrétegekbe ütköztünk. Ennek ellenére 32 nap alatt sikerült befejeznünk a munkát

– jelentette ki november végén Jevgenyij Ulrich, a kivitelező orosz cég műszaki vezetője.

Leágazási pontok

A Török Áramlat gázvezetéknek három leágazási pontja lesz Szerbiában Paraćinnál, Belgrádnál és Nagybecskerek közelében.

Bajatović szerint még hátra maradt a törzsudvarnoki (Banatski Dvor) kilépő állomás megépítése, amely az ottani gáztározóhoz vezető elágazás lesz.

A Szerbiai Gázművek igazgatója felhívta a figyelmet arra is, hogy az 550 millió köbméter gáz tárolására alkalmas törzsudvarnoki gáztározó kapacitásának bővítése mellett tervben van egy új, egymilliárd köbméter gáz tárolására alkalmas tározó kiépítése is Szerbittabénál (Srpski Itebej).

– A teljes bulgáriai csővezetéknek és annak, amit a magyaroknak kell megcsinálniuk, 2020 végére be kell fejeződnie. Ha a bolgárok felgyorsítják a munkálatokat, akkor tarthatók lesznek a határidők

– jegyezte meg Bajatović, aki nem véletlenül utalt a bolgárokra.

A gázháború

Az amerikaik az utóbbi időben LNG-terminálokat igyekeznek a kelet-európai országokra erőltetni, és nagy erőkkel támogatják a Kolinda Grabar- Kitarović horvát elnöknek tulajdonított Három Tenger kezdeményezést.

Ennek az a célja, hogy egy “gázfolyosót” hozzanak létre, és kiszorítsák Oroszországot Kelet- Európából és a Balkánról, amihez korábban kitalálták az energiaforrások diverzifikálására vonatkozó politikai szólamot.

Rick Perry, amerikai energetikai miniszter a Három Tenger Kezdeményezés ljubljanai ülésén a nyáron azzal riogatott, hogy az érintett országok “vagy használják az LNG-technológiát, vagy kialszanak a fények”.

Az amerikai miniszternek meggyőződése, hogy Európának az energia terén (is) Amerikára kell támaszkodnia. De nemcsak ő gondolja így.

harom tenger

A Három Tenger országai elszigetelik Oroszországot Európától

December 20-án Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amelyben az USA szankcionálja azokat a nemzetközi cégeket, amelyek részt vesznek a “német-orosz koprodukcióban” készülő Északi Áramlat 2 projektben.

Aligha kétséges, hogy az amerikaiak kísérletet tesznek a Török Áramlat balkáni leágazásának aláaknázására is, mint ahogy az Európai Uniót, illetve a brüsszeli vezetést felhasználva korábban már meghiúsították a Déli Áramlat megépítését Bulgáriában.

– A Déli Áramlat a Németországot orosz földgázzal Ukrajna megkerülésével ellátó Északi Áramlat “testvére”, megépítése a magyarok érdekét szolgálja, hiszen az ukrajnai helyzetből fakadó kockázatok kiiktatásával biztos földgázellátást jelent, és a forrásokat ugyan nem, de legalább a szállítási útvonalat diverzifikálja.

– mondta még 2014-ben a magyar miniszterelnök.

Fennáll a veszélye annak, hogy Szerbia befejezi a gázvezeték megépítését a maga területén, ám nem lesz mire rácsatlakozni.
Az USA akkor erős diplomácia nyomást gyakorolt Magyarországra és Orbán Viktor kormányára, mert az amerikaiak szerint Magyarország közös vállalkozása az oroszokkal megkerüli az EU és az USA által bevezetett szankciókat Oroszország ellen.

Miután az amerikaiak a december 20-i aláírással kinyírták a nagyobbik testvérnek tekinthető Északi Áramlat 2 gázvezetéket, jöhet a kisebbik testvér, a Török Áramlat – miután már a Déli Áramlatot korábban kicsinálták.

Gázvezeték a semmibe

Ezek után kijelenthető: semmi garancia nincs arra, hogy Bulgária megépíti a Török Áramlatot, és ezáltal Szerbia rácsatlakozhat az oroszok által szponzorált gázvezetékre.

– Semmiféle garancia sincs arra, hogy Bulgária befejezi a vezeték megépítését a maga területén, mint ahogy annak idején az Egyesült Államok nyomásának engedve elállt a Déli Áramlat megépítésétől is

– mondta nemrégiben egy interjúban egy szerbiai energetikai szakértő.

Miloš Zdravković emlékeztetett arra, hogy Bulgária hasonló körülmények között mondott le a belenei atomerőmű bővítéséről is, ami miatt 600 millió euró kártérítést fizetett a Rosatomnak.

torok aramlat

Srećko Đukić volt szerb diplomata szerint fennáll a veszélye annak, hogy Szerbia befejezi a gázvezeték megépítését a maga területén, mint ahogy ez most meg is történt, ám nem lesz mire rácsatlakozni.

– Bulgária nem kapott zöld fényt az Európai Uniótól, és Magyarország sem, ennek a két országnak azonban tiszteletben kell tartania annak a szövetségnek a szabályait, amelyhez tartoznak

– nyilatkozta nemrégiben egy külföldi tv-csatornának a volt szerb diplomata.

Az már csak hab a tortán, hogy az orosz elnök december elején kijelentette, hogy Bulgária szándékosan akadályozza az Török Áramlat gázvezeték Európa felé tartó folytatásának építését.

Vlagyimir Putyin ezt éppen a Szocsiba látogató Aleksandar Vučić szerb elnöknek mondta. Hogy Belgrádot ne érje meglepetés.



Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Szerbia

A magyar rendőrök állítólag különösen az afgán migránsokkal szemben agresszívak

Közzététel:

a megjelenés dátuma

migráns afgán
A magyar kerítés a szerb oldalról Rábé közelében (Fotó: BALK)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Ez a GAME, azaz a játék: átkelni a migránsellenes kerítésen, amelyet Magyarország 2015-ben emelt a szerb határon, majd remélni, hogy megmenekülhetsz a magyar járőrök erőszakos fellépése elől. Mintegy ezer menekült/migráns várja a sorát (és a sorsát) Szabadkán az elfoglalt házakban vagy az erdőkben, macska-egér játékot játszva a szerb rendőrséggel. Erről közölt hosszú cikket a Courrier des Balkans (CB) francia portál helyszíni beszámolójában.

Már tízszer próbálkozott

Egy magát Armannak nevező férfi arról számolt be a tudósítónak, hogy már tízszer próbálkozott bejutni Magyarországra, de eddig nem sikerült neki.

– De nem adom fel!

– mondta a húszas éveiben járó afgán fiatalember, aki egy régi poros szőnyegen ült, egy nagy, kék ponyvából készült lugas alatt. Azt reméli, hogy eljuthat az Egyesült Királyságba, pisztáciát hámozott, miközben két barátjával együtt zenét hallgatott egy kis hordozható hangszórón.

Itt találtak ideiglenes menedéket, a vasúti sínek és egy régi, elhagyatott épület között, az észak-szerbiai Szabadkán, a magyar határ közelében lévő vasútállomáson.

Ezen a meleg, napsütéses késő délelőttön Arman és két útitársa egyelőre várakozik. De amikor eljön az este, biztosak benne, hogy még egyszer kipróbálják magukat a játékban.

A GAME számukra azt jelenti, hogy elhagyják Szabadkát, bemennek valamelyik határ melletti erdőbe, majd megpróbálnak átjutni a “migránsellenes kerítésen”, ahogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nevezi.

A CB arról számol be a francia olvasóknak, hogy a magyar-szerb határon egy több mint három méter magas, és 175 kilométer hosszú, kamerákkal és mozgásérzékelőkkel felszerelt, sok magyar rendőrjárőr által felügyelt kettős kerítés van, az egyik kerítés tetején Concertina szögesdróttal.

concertina

A Concertina szögesdrótot árusító egyik cég szerint igen éles tövisek vannak a dróton, amelynek egyetlen alkalmazási célja a “szigorú védelmezés”

A Courrier des Balkans beszámolója szerint mintegy 800 millió euróra volt szükség a kerítés felállításához, amelyet 2015 nyarán építettek, amikor menekültek tízezrei kerestek menedéket Európában a szíriai háborút, vagy a saját országukban tapasztalható erőszakot és a szegénységet maguk mögött hagyva.

Elveszik a migránsok telefonját

A kerítés átlépése azonban nem garancia arra, hogy az Európai Unió felé vezető úton szabadon haladhatnak tovább a migránsok.

– Amikor a magyar rendőrök elkapnak minket, és visszaküldenek Szerbiába, elkobozzák vagy megsemmisítik a telefonjainkat

– mondta Arman, aki szerint a magyar rendőrök gyakran erőszakosak, különösen, amikor rájönnek, hogy afgán migránsokkal van dolguk.

A pushback, vagyis a “visszatoloncolás” gyakorlata miatt 2020 decemberében az Európai Unió Bírósága (EUB) elítélte Magyarországot, de ez a gyakorlat már nem lepi meg Maria Margát, a migránsokat támogató szabadkai Collective Aid nevű szervezet programvezetőjét.

maria marga

Maria Marga, a szabadkai száműzötteket támogató Collective Aid nevű szervezet programvezetője (Forrás: LinkedIn)

Marga szerint a 2019 óta működő szervezet a helyszínen rendszeresen gyűjti a magyar rendőrség által gyakran erőszakkal visszafordított száműzöttek vallomásait, szerinte a magyar rendőrök a nemzetközi törvények és a visszaküldés tilalmának elve ellenére lépnek fel a migránsokkal szemben.

Dzsungel a határ mentén

Amíg a határátlépésre várnak, a legtöbb migráns sátrakból és rögtönzött szállásokból álló informális táborokban él a határmenti erdőkben, vagyis a “dzsungelben”.

A szerb hatóságok 2015-ben a város déli bejáratánál befogadóközpontot nyitottak, amely jelenleg 220 férőhellyel rendelkezik, de több mint 400 ember lakik ott.

A szerbiai menekültügyi hivatal által működtetett központ továbbra sem rendelkezik elegendő személyzettel ahhoz, hogy szálláshelyet biztosítson a határmenti régióban tartózkodó mintegy ezer migránsnak.

A tizennégy éves Naïm, akivel a CB riportere a tábor közelében találkozott, kissé elveszettnek tűnt.

– Három napja vagyok itt, és nincs hely a táborban, ezért itt alszom

– mondta Naïm, a központ melletti üres területre mutatva. A tinédzser hat hónappal ezelőtt hagyta el a kelet-szíriai Dajr ez-Zaurt, majd Törökországon és Bulgárián keresztül utazott, mielőtt Észak-Szerbiába ért. Annak ellenére, hogy csak tizennégy éves, a szabadban tölti az éjszakát.

Nem Naïm az egyetlen, aki a táboron kívül alszik. Más migránsok is ott alszanak, vagy ahol tudnak a városban, esetleg a Szabadkától tíz kilométerre északra lévő erdős területen keresnek menedéket.

Maria Marga szerint “az elmúlt három hónapban a szerb rendőrség folyamatosan “kilakoltatta a táborokból és a házakból” a migránsokat.

A Border Violence Monitoring Network (Határmenti Erőszak Figyelő Hálózat, BVMN), amelynek a Collective Aid is tagja, egy nemrégiben készült jelentésében arról számolt be, hogy a szerbiai rendőrök csak 2023 júliusában 27 razziát hajtottak végre, amelyek közül néhányban a rendőrök erőszakosan léptek fel, lerombolták a migránsok sátrait, és ellopták a holmijukat.

– Ezek a rendőrségi akciók növelik a menekültek bizonytalanságérzetét, mert elszigetelt körülmények között találják magukat, nehezen jutnak élelemhez és vízhez

– fogalmazta meg a kifogásait a Collective Aid programvezetője, Maria Marga.

Szerb rendőrök és migránsok

Augusztus elején a szerb hatóságok több mint 800 rendőrt és csendőrt mozgósítottak egy nagyszabású művelet keretében az embercsempész-hálózatok felszámolására: tizenhárom embert tartóztattak le, és fegyvereket koboztak el.

migráns afgán

A koszovói befogadó központ regisztrációs irodája néhány migránssal és egy kirongyosodott szerb zászlóval (Fotó: BALK)

Maria Marga rámutatott arra, hogy a szerb hatóságok közleménye nem tesz említést “arról a 300 migránsról, akiket szintén “letartóztattak”, mielőtt buszokkal táborokba küldték őket, egyebek között a Szabadkától 500 kilométerre délre fekvő Presevóba”.

Szerinte a szerbiai rendőrök az ilyen jellegű akciókkal akarják távol tartani a migránsokat a magyar határtól.

– Ezeknek a rendőrségi razziáknak az a céljuk, hogy a migránsok körül ellenséges és bizonytalan légkört teremtsenek

– jelentette ki a Collective Aid szabadkai programvezetője.

A Frontex számol

A Frontex határőrizeti ügynökség 2022-ben 145 600 illegális határátlépést számolt össze a nyugat-balkáni régióban, ami 136%-os növekedést jelent 2021-hez képest a szolgálat által gyűjtött adatok szerint.

Az uniós szervezet szerint a migránsok körében prioritást élvez a “balkáni útvonal”, amelyet általában a közel- és közép-keleti migránsok/menekültek használnak.

hataror utca

Szinte minden Szabadka környéki településen van egy Határőr utca, ez itt történetesen Kelebia (Fotó: BALK)

Tavaly októberben az Európai Bizottság megállapodott a Frontex szerepének megerősítéséről Szerbiában, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Albániában, és 39,2 millió eurót bocsátott rendelkezésre ezen országok határainak “biztosítására” mobil megfigyelőrendszerek, drónok és biometrikus eszközök beszerzésével.

Maria Marga szerint egyre nagyobb az aggodalom a migránsok körében a Frontex szerbiai feltűnése miatt.

– Az év eleje óta láttunk olasz, német és holland rendőröket, akik ugyan nemzeti egyenruhájukban, de Frontex karszalaggal voltak jelen.

A Collective Aid programvezetőjét azért is aggasztja a Frontex bevetése a régióban, mert értesülései szerint az uniós határőrizeti szervezet ellen felmerültek a vádak, hogy a görög parti őrség által végrehajtott kitoloncolásokhoz nyújtott támogatást.

Marga szerint egyelőre nem világos a Frontex ügynökeinek új küldetése, nem tudja, hogy a határőrizeti szervezet azért jelent-e meg a térségben, hogy támogassa a szerb rendőrség akcióit, és tagjai járőrözzenek a határon, vagy azért, hogy adatokat gyűjtsenek?

Amikor Szabadkán leszáll az éj, Arman és két barátja elindul Magyarország felé. Talán egy újabb esti GAME kicsit közelebb jutattja őket az Egyesült Királysághoz, de az sem kizárt, hogy egy újabb kudarc esetén hosszabb időre lehorgonyoznak Szerbiában.

(A Courrier des Balkans nyomán)

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava