Connect with us

Horvátország

OLVASÓI VÉLEMÉNY: Magyarország a V4-kel közösen védje meg Szerbia déli határait a migránsoktól

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

sarec orban
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Ha nagyobb migránstömeg érkezne, akkor a csehek, a lengyelek és a szlovákok haladéktalanul határőregységeket küldenek a magyar-szerb határra – jelentette ki a magyar miniszterelnök a minap, miután a szlovén kormányfővel tárgyalt. De miként reagálna erre Szerbia, és mit szeretnének a szerbek? Az egyik szerbiai napilapban még az is felmerült, hogy a magyarok a szerbekkel és esetleg a V4-kel közösen védjék meg Szerbia déli határait a migránsoktól.

Magyarország „hátországa”

Orbán Viktor a magyar-szlovén kormányközi megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón kijelentette: „tudjuk, hogy mi az, amikor tömegesen jelennek meg, és akarnak belépni az országaink területére az engedéllyel nem rendelkezők”.

Tudjuk, milyen az, amikor nem hozzánk jönnek, csak át akarnak rajtunk menni, és tudjuk milyen az, amikor konfliktusba kerül egymással a jogszabály, a nemzeti érdek és a dolgok helyes kezelésének emberségessége.

Orbán a Marjan Šareccal folytatott megbeszélés követően elmondta, jelenleg 96 ezer migráns tartózkodik a balkáni útvonalon, akik változó ütemben mozognak Nyugat-Európa felé, azt azonban nem tudni, Magyarország felé vagy Horvátországon keresztül Szlovénia felé mennek-e.

Magyarországnak ugyanakkor van egy „hátországa” a visegrádi négyekkel, és e megállapodás értelmében, ha nagyobb migránstömeg érkezne, akkor a csehek, a lengyelek és a szlovákok haladéktalanul határőregységeket küldenek a magyar-szerb határra.

Szerbia „hátországa”

Magyarország már hosszabb ideje Szerbia barátjának számít, ezért a szerbek nem tekintették ellenséges gesztusnak a magyar miniszterelnök bejelentését, inkább tovább gondolták azt.

A belgrádi Politika című napilap egyik olvasója azt vetette fel, hogy a magyar-szerb határon felsorakozó egységek egy részét, nem lehetne-e a szerb-macedón határra vezényelni?

Természetesen a mi erőinkkel együtt. Biztos lehetne erre törvényi megoldást találni

– tette hozzá az olvasó, elvégre Szerbia is jogállam.

A szintén belgrádi Kurir már kicsit kiforgatta a bejelentést, mert azt írta, hogy ha fokozódik a migránsok nyomása Magyarországra, akkor fegyveres erők indulnak a határra.

De a szerb olvasok még ezt sem kifogásolták.

Orbán okos ember. Ő az az államférfi, aki a saját fejével gondolkodik a népe érdekében

– írta az egyik olvasó, amire a másik „így sóhajtott fel”:

Kár, hogy nem szerb.

Horvát schengen

A Horvátország schengeni csatlakozását firtató kérdésre a szlovén miniszterelnökkel folytatott megbeszélést követően Orbán Viktor kifejtette:

Magyarország minden szomszédjának támogatja integrációs törekvéseit, de a hosszú magyar-horvát határszakasz esetében „speciális érdekeink vannak”. Budapest ezzel kapcsolatban olyan szerződéses garanciákat szeretne kapni, amelyek lehetővé teszik, hogy ha Horvátország felől nagy számban érkeznek migránsok Magyarországra, akkor ott a határvédelmet ne csak igazgatási szempontból, hanem fizikailag is vissza lehessen állítani.

A magyar álláspont tehát valahol félúton van. A magyar kormány nem megy el addig, ameddig a szlovénok valószínűleg elmennek.

Magyarország ugyan nem ellenzi Horvátország schengeni tagságát, de azért magyar részről vannak „bizonyos feltételek”.

Érdekes, hogy Orbánnak ez a kijelentése nem érte el a horvát média ingerküszöbét.

Három a magyaré

A magyar-szlovén találkozón szóba került az is, hogy „miért mennek a magyarok Triesztbe„.

Magyarország kikötő- és ahhoz vezető vasútépítési terveivel kapcsolatban a magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarországnak, mint tengerektől elvágott országnak háromfajta megoldása van erre a problémára:

Az egyik ami volt, az az, hogy a horvátokkal egy közös államban éltünk, és a kijáratunk Rijeka – egykor Fiumének nevezett – városán keresztül volt.

A másik megoldás – folytatta a magyar miniszterelnök – a szlovéniai Koper, és Magyarország szívesen részt vett volna az oda vezető út fejlesztésében és a kikötőben, de a szlovénok úgy döntöttek, ott nem kérnek a magyarokkal való mélyebb együttműködésből, amit tudomásul kell venni.

Ha megváltozna Szlovéniában a helyzet, Magyarország készen áll újra tárgyalni – fűzte hozzá.

A harmadik megoldás – mondja a magyar történelem -, hogy menjetek Triesztbe (…), és ezt tettük, vettünk egy darab kikötőt Triesztben.

Egy szlovén újságírói kérdésre Orbán Viktor kijelentette: a magyar kormány nem tervez semmilyen médiabefektetést Szlovéniában.

A szlovén lapok közül ehhez csak a Mladina fűzött egy nyúlfarknyi megjegyzést.

A Mladina címoldalának cenzúrázására tett kísérletről és a magyar ellenzéki média nehéz helyzetéről, Šarec és Orbán, aki egyébként Janez Janša jó barátja, nyilvánvalóan nem beszélt.
Fotó: Vlada RS

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Horvátország

A bucsai mészárlás évfordulóján Plenković és mások Kijevben

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Bucsa, bucsai mészárlás, Kijev
hajnalcsillag 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=KarlOveKnausg%C3%A5rd%3AHajnalcsillag&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Pénteken koradélelőtt, a bucsai mészárlás évfordulóján Andrej Plenković horvát miniszterelnök és Tomo Medved veteránügyi miniszter, a kormány alelnöke megérkeztek az ukrán fővárosba. A horvát küldöttséggel egy időben tartózkodott Kijevben a Robert Golob vezette szlovén, illetve a szlovák és moldovai küldöttségek is, Eduard Heger miniszterelnök és Maia Sandu köztársasági elnök vezetésével. A látogatás folyamán a horvát küldöttség is részt vett a bucsai mészárlás évfordulója alkalmával szervezett mini-csúcstalálkozón, és találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Gyenyisz Smihal ukrán miniszterelnökkel, valamint Ruszlan Sztefancsukkal, az ukrán parlament, a Verhovna Rada elnökével.

Teljes titoktartás mellett Bucsába

A horvát küldöttség teljes titoktartás mellett, vonattal utazott Kijevbe, majd a horvát miniszterelnök részt vett az orosz agresszió áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésen is, valamint az ukrán védők adományozott állami kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán.

Plenković kijevi látogatása folyamán koszorút helyezett el az Ukrajnáért elesettek emlékfala előtt.

Bucsa, bucsai mészárlás, Kijev

A horvát miniszterelnök virágot helyezett el e bucsai emlékfal előtt (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)

A horvát kormány nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy „a horvát kormány következetesen, egyértelműen és határozottan támogatja Ukrajnát, és kezdettől fogva elítéli az orosz agressziót”.

Továbbra is politikai, diplomáciai, gazdasági, katonai, technikai és humanitárius segítséget nyújtunk, és határozottan támogatjuk Ukrajna európai útját, függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, valamint a megszállt területek reintegrációját

– áll a nyilatkozatban. Horvátország szolidaritását fejezi ki az ukrán néppel azáltal is, hogy befogadja az ukrán menekülteket, és gondoskodik róluk.

Amellett, hogy támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság tevékenységét, tapasztalatot cserél az ukrán ügyészekkel, és tagja azon országok csoportjának, amely fontolgatja egy különleges bíróság létrehozását az agresszióval kapcsolatos bűncselekmények üldözésére. Horvátország hangsúlyozza a bizonyítékok időben történő összegyűjtésének fontosságát a jövőbeli büntetőeljárásokhoz

– áll még a horvát kormány közleményében.

Katonai cserebere

Nem sokkal Plenković látogatását megelőzően, szerdán Odesszában járt Mario Banožić védelmi miniszter, aki találkozott ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval.

Elmondta, hogy számításai szerint a Horvátország által adományozott tizennégy szállítóhelikopter, köztük tizenkét MI 8 MTV-1 modell és két MI 8 T modell, „hamarosan” megérkezik Ukrajnába.

Ukrán kollégája, Olekszij Reznyikov elmondta, hogy ukrán aknamentesítő oktatók képzését fontolgatják Horvátországban.

Mario Banožić védelmi miniszter találkozott ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval (Forrás: Twitter)

Mario Banožić horvát védelmi miniszter találkozott ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval (Forrás: Twitter)

Ezzel kapcsolatban aztán a csütörtöki kormányülésen Plenković miniszterelnök bejelentette a nagy hírt, hogy megállapodás született az Egyesült Államokkal a horvát fegyveres erők finanszírozásának támogatásáról, 140 millió dollár összegben.

Miután a Večernji list becslései szerint Horvátország eddig mintegy 123 millió euró értékű felszereléssel támogatta Ukrajnát, az üzlet előnyösnek tűnik, különösen ha azt is tudjuk, hogy az amerikai támogatás a 140 millió dolcsi dolcsi mellett 4 Black Hawk helikopter, némi Javelin páncéltörő eszköz és esetlegesen pár Hellfire páncéltörő rakéta formájában fog alakot ölteni.

A „biznisz” abban a tekintetben is kedvező, hogy a NATO által Hipp jelzéssel ellátott szovjet/orosz eredetű helikoptereket különben egyenesen a roncstelepre lehetett volna küldeni, mivel sem az orosz, sem az ukrán karbantartás többé nem képezett opciót.

Üröm az örömben, hogy a Black Hawk szállító képessége körülbelül a fele a megbízható szovjet „igáslovaknak”, és ezekkel szemben tűzoltásra sem igen alkalmas, aminek majd nyáron isszuk meg a levét.

A helikopterekkel kapcsolatban még sokat lehetne morfondírozni, de erre úgyis vissza fogunk még térni, a horvát tervek szerint ugyanis egy 12 Black Hawk-ból álló raj felállítása várható (majd egyszer), illetve ezek felszerelése különböző rendszerekkel, amihez nemcsak pénz, hanem megfelelő képzettségű ember is szükségeltetik.

Ezt az ügyet azzal zárjuk, hogy bár korántsem annyira ügyesen, mint az észtek, de a horvátok is nyertek valamit az ukránok emberfeletti ellenállásán.

Őszre már kész is a háború?

Csernigovi Szent Lőrinc prófétai szavai az eretnekségekről és szakadásokról az ukrán egyházban:

Amikor megjelenik egy kis szabadság, amikor a templomokat és kolostorokat megnyitják és helyreállítják, akkor minden hamis tanítás napvilágra kerül, és a démonok meg a titkos ateisták (katolikusok, uniátusok, ukránok, önszenteltek és mások) hevesen fegyvert fognak az ortodox orosz egyház, annak egysége és zsinati természete ellen. Egy istentelen hatalom támogatni fogja ezeket az eretnekeket, és ezért el fogják venni a templomokat az ortodoxoktól, és lemészárolják a híveket. Az egész világ csodálkozni fog törvénytelenségén, és meg fog ijedni. Júdáshoz hasonlóan ő maga is örök kárhozatba fog menni.

Miután Szt. Lőrinc a csetepatét hat hónapban szabta meg, őszre már készen is lehet a háború.

Mint tudjuk, minap az ukrán hatóságok kiebrudalták az orosz ortodox egyház papjait, szerzeteseit és minden pereputtyukat a kijevi Pecserszka Lavra kolostorból, az orosz ortodox egyház egyik legszentebbnek tartott helyéről.

Ennek kapcsán Pavlo, a Moszkvai Patriarchátus ukrán ortodox egyházának metropolitája gyakorlatilag megátkozta az ukrán vezetést, mondván: „garantálja”, hogy Isten nem bocsátja meg Volodimir Zelenszkij elnöknek, amiért kilakoltatta a moszkvai egyházat a kijevi Lavrából.

Lehet hogy Plenkovićék búcsúzni mentek Kijevbe, amíg még lehetett, vagyis mielőtt még az átok megfogan?

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Az olvasás folytatása

Bosznia

Módosítaná a Horvátországgal közös határt a bosznia-hercegovinai államelnökség

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Város a közös határ mentén
Neum, az egyetlen vitathatatlanul Bosznia-Hercegovinához tartozó tengerparti város (Forrás: Tripadvisor)
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

A bosznia-hercegovinai Államelnökség rendkívüli ülésén elfogadta a Horvátországgal közös határ módosítására benyújtott javaslatot. A Szerbiával közös határszakasz kapcsán is indokolttá váltak módosítások, abban azonban nem mutatkozik akkora egyetértés az államelnökségi tagok és a határmódosításokat véleményező szakbizottság között, így Szerbiának még várnia kell.

24 ével ezelőtt elakadt

A Horvátország és Bosznia-Hercegovina közti határviták rendezésére szolgáló bilaterális egyezmény életbe lépése 24 éve várat magára. A bosnyák szociáldemokrata (SDP BiH) Denis Bečirović elnökségi tag a minap benyújtott javaslatában kezdeményezte az 1999-ben aláírt államközi egyezmény parlament általi jóváhagyását.

A boszniai államelnökség másik két tagja, a szerb Željka Cvijanović és a magát horvátnak álcázó Željko Komšić támogatta az elképzelést, így a következő lépésben a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsának (Vijeća Ministara) kell az erről szóló törvénytervezetet a boszniai parlament elé beterjesztenie.

Minderre a Miniszterek Tanácsának a tegnapi államelnökségi szavazástól számítottan 60 nap áll rendelkezésre. Az Államelnökség munkáját segítő határügyi szakbizottság (Državna komisija za granice) szintén 45 napot kapott, hogy a Miniszterek Tanácsa számára javaslatokat készítsen a kérdésben.

Igaz ugyan, hogy a boszniai Miniszterek Tanácsa két és fél évtizede nem terjesztette be a parlamentnek az egyezményt a ratifikáció érdekében, a fair play azonban megköveteli, hogy jelezzük, a bilaterális egyezményt a Száva horvát oldalán sem ratifikálták annak aláírást követően, az ugyanis minden alkalommal elakadt a Horvát Nemzeti Gyűlés (Hrvatski Narodni Sabor) útvesztőiben.

A horvátoknak területi igényük áll(hat) fenn

A boszniai kormány majd két és fél évtizedes teketóriázásának hátterét különösebben nem indokolt magyarázni. Elég csak arra gondolni, hogy az éves költségvetést majd 10 éve rendre a tárgyév nyarán szokta kiizzadni magából a végrehajtó hatalom csúcsszerve nem kis politikai alkuk árán.

A horvát kormány késlekedésének a hátterében összetetteb indokrendszer áll.

A tengeri határok megvonását szabályozó ENSZ egyezmény (United Nations Convention on the Law of the Sea, UNCLOS) 1992. évi módosítását követően ugyanis a horvát fél érvényesen követelhet bizonyos vizeket, amiket jelenleg Bosznia-Hercegovina a 24 km hosszú tengerpartját övező felségvizeihez tartozónak tekint.

A boszniai álláspont alapját pont a két állam akkori vezetői, a horvát Franjo Tuđman és a bosnyák Alija Izetbegović által ellenjegyzett 1999-es egyezmény képezi, ami utóbb ratifikáció hiányában ugyan nem lépett egyik államban sem érvénybe.

Ergo nemzetközi jogi szempontból legfeljebb valamely tengeri jogi bíróság előtt lehetne rá hivatkozni, mint a felek korábbi akaratára egyértelműen utaló dokumentumra, annak azonban jelenleg kötelező ereje nincs. A horvát fél vélhetően ennek a turpisságnak a tudatában ódzkodik az egyezmény ratifikációjától.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy 1995-ben a „nagysikerű” Daytoni Egyezmény összekovácsolásakor a mai Bosznia-Hercegovina és Horvátország közti határt az ugyanezen elnevezésű, korábbi ex-jugoszláv tagköztársaságok közti adminisztratív határ alapján jelölték ki. Az ebben foglalt határvonal azonban a boszniai tengerparti övezet egyes pontjain eltér az 1999-es megállapodásban foglaltaktól.

közös határ

A vörös vonal mutatja az 1999-es megállapodásban szereplő határt, míg a kék az Jugoszláv Szocialista Szövetségi köztársaság fennállása alatti adminisztratív határ (Forrás: Večernji.hr)

A fenti térképvázlat alapján egyértelműen látható, hogy a horvát területi igény esetleges érvényesítése esetén a boszniai tengeri terület a Neum város körüli partszakasz és a Klek-félsziget által körül ölelt vizekre korlátozódna, míg az 1999-es egyezmény mindkét fél általi ratifikálása esetén a boszniai tengeri terület kiterjedne a Klek-félsziget ellentétes partszakasza mentén húzódó vizekre is.

Utóbbi esetben a UNCLOS szerint az egyenlő távolságok elve alapján kell megállapítani a tengeri határt, figyelembe véve a tengeri szárazulatokat, vagyis a horvát fél által szintén magának követelt Veliki és Mali Školj szigeteket.

A közös határ és az uniós csatlakozás

A horvát kormány még 2006 májusában kelt diplomáciai jegyzékben tájékoztatta a boszniai Miniszterek Tanácsát, hogy vitatják egyes tengeri területek hovatartozását, így azóta a kérdés eldöntése várat magára.

A boszniai államelnökség által most elfogadott szöveg az 1999-es egyezményt emelné törvényerőre a parlament jóváhagyását követően.

Ezzel a boszniai fél lényegében az első lépést tette meg ahhoz, hogy a későbbiekben nemzetközi bíróság elé vigye a horvátok által majd negyed évszázada ratifikálni elmulasztott egyezmény ügyét.

A helyzet rendezése Bosznia-Hercegovina számára a január óta erőltetett ütemű uniós csatlakozás miatt vált sürgőssé, tekintettel arra, hogy az EU-csatlakozás egyik feltétele, hogy az érintett államnak nem lehet területi vitája (a szomszédaival).

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a Bosznia-Hercegovina és Szerbia közötti határ több pontján a szerbiai kormány kezdeményezett jelentősebb területcseréket.

Ezekben az esetekben azonban a boszniai kormány mutat távolságtartó álláspontot, mert az igényelt területek cseréje nagyrészt olyan földrészleteket érint a Drina-medencében, amelyek korábbi használatáért a szerbiai állami villamosipari vállalat (Elektropvreda Srbije) több évtized alatt jelentős adósságot halmozott fel az érintett boszniai önkormányzatokkal szemben.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: