Ha nagyobb migránstömeg érkezne, akkor a csehek, a lengyelek és a szlovákok haladéktalanul határőregységeket küldenek a magyar-szerb határra – jelentette ki a magyar miniszterelnök a minap, miután a szlovén kormányfővel tárgyalt. De miként reagálna erre Szerbia, és mit szeretnének a szerbek? Az egyik szerbiai napilapban még az is felmerült, hogy a magyarok a szerbekkel és esetleg a V4-kel közösen védjék meg Szerbia déli határait a migránsoktól.
Magyarország “hátországa”
Orbán Viktor a magyar-szlovén kormányközi megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón kijelentette: “tudjuk, hogy mi az, amikor tömegesen jelennek meg, és akarnak belépni az országaink területére az engedéllyel nem rendelkezők”.
Orbán a Marjan Šareccal folytatott megbeszélés követően elmondta, jelenleg 96 ezer migráns tartózkodik a balkáni útvonalon, akik változó ütemben mozognak Nyugat-Európa felé, azt azonban nem tudni, Magyarország felé vagy Horvátországon keresztül Szlovénia felé mennek-e.
Magyarországnak ugyanakkor van egy “hátországa” a visegrádi négyekkel, és e megállapodás értelmében, ha nagyobb migránstömeg érkezne, akkor a csehek, a lengyelek és a szlovákok haladéktalanul határőregységeket küldenek a magyar-szerb határra.
Szerbia “hátországa”
Magyarország már hosszabb ideje Szerbia barátjának számít, ezért a szerbek nem tekintették ellenséges gesztusnak a magyar miniszterelnök bejelentését, inkább tovább gondolták azt.
A belgrádi Politika című napilap egyik olvasója azt vetette fel, hogy a magyar-szerb határon felsorakozó egységek egy részét, nem lehetne-e a szerb-macedón határra vezényelni?
– tette hozzá az olvasó, elvégre Szerbia is jogállam.
A szintén belgrádi Kurir már kicsit kiforgatta a bejelentést, mert azt írta, hogy ha fokozódik a migránsok nyomása Magyarországra, akkor fegyveres erők indulnak a határra.
De a szerb olvasok még ezt sem kifogásolták.
– írta az egyik olvasó, amire a másik “így sóhajtott fel”:
Horvát schengen
A Horvátország schengeni csatlakozását firtató kérdésre a szlovén miniszterelnökkel folytatott megbeszélést követően Orbán Viktor kifejtette:
A magyar álláspont tehát valahol félúton van. A magyar kormány nem megy el addig, ameddig a szlovénok valószínűleg elmennek.
Magyarország ugyan nem ellenzi Horvátország schengeni tagságát, de azért magyar részről vannak “bizonyos feltételek”.
Érdekes, hogy Orbánnak ez a kijelentése nem érte el a horvát média ingerküszöbét.
Három a magyaré
A magyar-szlovén találkozón szóba került az is, hogy “miért mennek a magyarok Triesztbe“.
Magyarország kikötő- és ahhoz vezető vasútépítési terveivel kapcsolatban a magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarországnak, mint tengerektől elvágott országnak háromfajta megoldása van erre a problémára:
A másik megoldás – folytatta a magyar miniszterelnök – a szlovéniai Koper, és Magyarország szívesen részt vett volna az oda vezető út fejlesztésében és a kikötőben, de a szlovénok úgy döntöttek, ott nem kérnek a magyarokkal való mélyebb együttműködésből, amit tudomásul kell venni.
Ha megváltozna Szlovéniában a helyzet, Magyarország készen áll újra tárgyalni – fűzte hozzá.
Egy szlovén újságírói kérdésre Orbán Viktor kijelentette: a magyar kormány nem tervez semmilyen médiabefektetést Szlovéniában.
A szlovén lapok közül ehhez csak a Mladina fűzött egy nyúlfarknyi megjegyzést.
Fotó: Vlada RS
Lektor nélkül dolgozunk. Ha helyesírási hibát találsz, akkor jelöld ki a szót az egérrel, majd egyszerre nyomd le a következő két billentyűt: Ctrl+Enter. A program semmiféle személyes adatot nem kér, és nem továbbít. Köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a BALK-ot!
';
