MAGYAR TENGER: A szlovén pártellentétek miatt vett Magyarország kikötőt Triesztben, és nem Szlovéniában

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A Három Tenger Kezdeményezés nem új találmány. A XIV. században, Nagy Lajos idejében már létezett valami hasonló. Akkor Magyarország partjait három tenger mosta. Ma viszont egy sem. De akinek nincs tengere, az legfeljebb vesz magának! Ha van rá pénze.

Magyar tengeri kikötő

Trieszt földrajzi értelemben még a Balkán része, hiszen az Isonzó (szlovén nevén Soča) folyótól keletre fekszik. Magyarország itt vett kikötőt.

– A trieszti magyar tengeri kikötővel Magyarország erősödik, mert a gazdaságnak és a vállalkozásoknak alapvető érdekük, hogy legyen egy magyar kijárat a tengerre

– jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az origo.hu-nak adott interjújában.

Szijjártó Péter azt hangoztatta, a magyar kikötő a magyarországi vállalatok számára megbízhatóságot és kiszámíthatóságot jelent majd, ez pedig garantálja az üzleti megtérülést a magyar cégeknek.

A beruházás megtérülése a külügyminiszter szerint a kikötőt övező érdeklődés alapján már most „nyilvánvaló”, hiszen a magyar és nemzetközi cégek a raktározásért, a logisztikáért és a szállítmányozási szolgáltatásért jelentős összegeket fizetnek majd, ami egyértelműen jó a magyar nemzetgazdaságnak.

Trieszt volt a jó megoldás

Szijjártó szerint Trieszt minden szempontból a legjobb megoldás volt, mivel az egyik legközelebbi tengeri kikötő Magyarországhoz képest, közúton és vasúton is 24 óra alatt elérhető, a kikötő kapacitása pedig elég ahhoz, hogy a magyar exportáló vállalatok igényeit ki tudja elégíteni.

– A trieszti kikötőt azok a közepesnél nagyobb hajók tudják használni, amelyek a magyarországi vállalatok számára fontosak.

A legnagyobb hajók a bevett gyakorlat szerint Rotterdamba vagy Pireuszba hajóznak be, ott az árut kisebb hajókra pakolják, így küldik Triesztbe. A folyamat pedig visszafelé is így működik – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Kiemelte, hogy Trieszt forgalma az elmúlt években rendkívül dinamikusan nőtt és a Magyarországhoz közel eső kikötők közül a legjobb szárazföldi szállítmányozási infrastruktúrával és fejlődési potenciállal rendelkezik.

Az elmúlt években Trieszt és Magyarország között az áruforgalom a négyszeresére nőtt, jelenleg legalább naponta konténervonat közlekedik Trieszt és Magyarország között, a kikötő üzembe helyezése után pedig ennek a megduplázódását várják.

A szlovén pártellentétek miatt nem kellett Koper

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a magyar kormány tárgyalt a szlovénekkel Koperről.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint kiderült azonban, hogy az együttműködés nem lehetséges, mivel

-a többpárti kisebbségi kormány egyes pártjai a külföldi befektetések kritikus infrastruktúrájának vonatkozásában nem akartak ilyen megállapodást

Jelentsen ez bármit is. Ezért „az lett a vége a dalnak”, hogy Magyarország Szlovénia helyett Olaszországban vett magának kikötőt.

A trieszti kikötőről már megkötötték az adásvételi szerződést, amely ősszel lép életbe. Ekkor kötnek majd egy újabb megállapodást, amelyben rögzítik, hogy a trieszti kikötőben 2016-ban indult fejlesztésekhez hogyan kapcsolódik a magyar terület.

Később pedig létrejön egy magyar vállalat is, amely felügyeli a magyar állam 100 millió eurós fejlesztését – ismertette a miniszter, hozzátéve, hogy három év alatt kell elkészülnie a kikötőnek.

Szijjártó elmondta, hogy

-konzultálnak a másik három visegrádi országgal is arról, hogy bevonják őket a tervekbe.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a kikötő létesítése tovább erősíti majd a magyar-olasz kapcsolatokat.

(MTI/origo/BALK, Fotó:MTI)