Connect with us

Kikötő

MAGYAR TENGER: A szlovén pártellentétek miatt vett Magyarország kikötőt Triesztben, és nem Szlovéniában

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

magyar tenger szijjarto peter trieszt
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

A Három Tenger Kezdeményezés nem új találmány. A XIV. században, Nagy Lajos idejében már létezett valami hasonló. Akkor Magyarország partjait három tenger mosta. Ma viszont egy sem. De akinek nincs tengere, az legfeljebb vesz magának! Ha van rá pénze.

Magyar tengeri kikötő

Trieszt földrajzi értelemben még a Balkán része, hiszen az Isonzó (szlovén nevén Soča) folyótól keletre fekszik. Magyarország itt vett kikötőt.

– A trieszti magyar tengeri kikötővel Magyarország erősödik, mert a gazdaságnak és a vállalkozásoknak alapvető érdekük, hogy legyen egy magyar kijárat a tengerre

– jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az .hu-nak adott interjújában.

Szijjártó Péter azt hangoztatta, a magyar kikötő a magyarországi vállalatok számára megbízhatóságot és kiszámíthatóságot jelent majd, ez pedig garantálja az üzleti megtérülést a magyar cégeknek.

A beruházás megtérülése a külügyminiszter szerint a kikötőt övező érdeklődés alapján már most „nyilvánvaló”, hiszen a magyar és nemzetközi cégek a raktározásért, a logisztikáért és a szállítmányozási szolgáltatásért jelentős összegeket fizetnek majd, ami egyértelműen jó a magyar nemzetgazdaságnak.

Trieszt volt a jó megoldás

Szijjártó szerint Trieszt minden szempontból a legjobb megoldás volt, mivel az egyik legközelebbi tengeri kikötő Magyarországhoz képest, közúton és vasúton is 24 óra alatt elérhető, a kikötő kapacitása pedig elég ahhoz, hogy a magyar exportáló vállalatok igényeit ki tudja elégíteni.

– A trieszti kikötőt azok a közepesnél nagyobb hajók tudják használni, amelyek a magyarországi vállalatok számára fontosak.

A legnagyobb hajók a bevett gyakorlat szerint Rotterdamba vagy Pireuszba hajóznak be, ott az árut kisebb hajókra pakolják, így küldik Triesztbe. A folyamat pedig visszafelé is így működik – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Kiemelte, hogy Trieszt forgalma az elmúlt években rendkívül dinamikusan nőtt és a Magyarországhoz közel eső kikötők közül a legjobb szárazföldi szállítmányozási infrastruktúrával és fejlődési potenciállal rendelkezik.

Az elmúlt években Trieszt és Magyarország között az áruforgalom a négyszeresére nőtt, jelenleg legalább naponta konténervonat közlekedik Trieszt és Magyarország között, a kikötő üzembe helyezése után pedig ennek a megduplázódását várják.

A szlovén pártellentétek miatt nem kellett Koper

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a magyar kormány tárgyalt a szlovénekkel Koperről.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint kiderült azonban, hogy az együttműködés nem lehetséges, mivel

-a többpárti kisebbségi kormány egyes pártjai a külföldi befektetések kritikus infrastruktúrájának vonatkozásában nem akartak ilyen megállapodást

Jelentsen ez bármit is. Ezért „az lett a vége a dalnak”, hogy Magyarország Szlovénia helyett Olaszországban vett magának kikötőt.

A trieszti kikötőről már megkötötték az adásvételi szerződést, amely ősszel lép életbe. Ekkor kötnek majd egy újabb megállapodást, amelyben rögzítik, hogy a trieszti kikötőben 2016-ban indult fejlesztésekhez hogyan kapcsolódik a magyar terület.

Később pedig létrejön egy magyar vállalat is, amely felügyeli a magyar állam 100 millió eurós fejlesztését – ismertette a miniszter, hozzátéve, hogy három év alatt kell elkészülnie a kikötőnek.

Szijjártó elmondta, hogy

-konzultálnak a másik három visegrádi országgal is arról, hogy bevonják őket a tervekbe.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a kikötő létesítése tovább erősíti majd a magyar-olasz kapcsolatokat.

(MTI/origo/BALK, Fotó:MTI)

Horvátország

KÍNAI BOSSZÚ? A Huawei Szlovéniában hozza létre regionális elosztóközpontját

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

HUAWEY
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

 
A Huawei bejelentette, hogy Szlovéniában hozza létre regionális elosztóközpontját, ahonnan a közép- és délkelet-európai országok piacait látja el termékeivel. A központ a ljubljanai Brnik repülőtér szomszédságában lesz. A hír horvát szempontból azért érdekes, mert ezzel a szlovéniai Koper kikötője, pontosabban konténerterminálja jelentős mértékben felértékelődik, és kíméletlen versenybe száll a hasonló fiumei létesítménnyel.

A „helyettesek háborúja”

Ezt a kifejezést az igazi háborúk esetében szokás használni, amelyekben a által felhergelt, majd támogatott kis népek egymás torkának esnek, és az amerikai, az orosz vagy éppen a kínai érdekeket kiszolgálva ölik egymást.

Itt is erről van szó, csak gazdasági értelemben, háttérben az egyik oldalon az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, a másik oldalon pedig Kínával.

De nézzük a konkrét helyzetet!

A horvátok május közepén amerikai és európai nyomásra elhessegették a kínaiakat, hiába adták azok a legjobb ajánlatot a fiumei kikötő bővítésére.

A horvátok semmisnek nyilvánították a fimuei konténerterminál 50 éves koncessziójára kiírt tendert, miután kiderült, hogy a legkedvezőbb ajánlatot a Ningbo Zhoushan Port Company Limited vezette kínai konzorcium adta.

Ezt követően a horvátok megismételt tendert írtak ki.

És láss csodát, a megismételt kiírást az eredeti tenderen másodikként befutó holland APM Terminals és a horvát Enna Logic nyerte, vagyis a világ vezető konténerszállítással foglalkozó cége az A.P. Moller- Maersk, amelynek az APM a leányvállalata.

Ennek további buktatóiról a BALK is írt, fellelve egy kis orosz szálat is az ügyben.

Miután a megismételt tenderen a holland-horvát konzorcium járt sikerrel, és a kínai befektetők hoppon maradtak, nem sokat váratott magára a kínai válasz. HUAWEI

Janša Orbán nyomdokában jár?

Ezzel a szlovénok is a keleti nyitás mellett döntöttek, azaz Magyarországhoz hasonlóan arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy nem haragíthatják magukra a kínaiakat.

Ez érthető is, a koperi kikötő ugyanis – amelyet abban az időben fejlesztettek fel, amikor a nyugati országok igencsak izolálták Horvátországot a Bosznia- Hercegovina iránt folytatott politikája miatt – nem mélytengeri kikötő, és a fiumei kikötővel szemben nem alkalmas a legnagyobb tengerjáró hajók fogadására. Ugyanakkor fejlettebb konténerterminálja van.

A fiumei kikötő konténertermináljának felfutása tehát közvetlenül veszélyezteti az egyik legfontosabb szlovén nemzeti projekt, a koperi kikötő működését.

A 6000 négyzetméteren elterülő Huawei-elosztóközpont várhatólag megnöveli majd a koperi kikötő forgalmát is.

Tavaly a Huawei 200 ezer köbméter térfogatú árut rakodott Koperben, és ez a mennyiség a jövőben növekszik, mert a tervek szerint a kínai cég Szlovéniából látja el 13 EU-tagország és 6 nem- EU ország piacát.

A körülbelül tíz millió euró értékű befektetéssel várhatóan mintegy negyven új munkahely jön létre, ám mint Bogádi Beáta, a Huawei regionális igazgatója megállapította, ennél sokkal fontosabb, hogy a Huawei ezzel az üzleti döntésével megerősítette Szlovénia és a koperi kikötő stratégiai helyzetét a kínai óriáscég ellátó hálózatán belül.

A hab a tortán

Az Egyesült Államok tavaly megpróbálta beterelni Szlovéniát a Huawei ellenes országok számára létrehozott akolba, amelyben jelenleg Csehország, Lengyelország, Románia, Észtország és Lettország van.

Ennek szellemében az amerikaiak tavaly áprilisban megállapodást írtak alá Szlovéniával is – szofisztikáltan fogalmazva – az 5G technológia „nem megbízható” szállítóinak visszaszorítása érdekében, vagyis a Huawei terjeszkedésének megállítására Közép- Európában.

– A legnagyobb fenyegetést a Kínai Kommunista Párt jelenti, amely megpróbálja ellenőrizni az embereket és az információkat, valamint a gazdaságainkat


– nyilatkozta akkor Mike Pompeo amerikai külügyminiszter újságíróknak Bledben, miután néhány nappal korábban a cseh szenátusban azt mondta, hogy „a kínai rezsim bizonyos értelemben rosszabb, mint a hidegháború”.

A szlovén kormány az amerikai nyomásnak engedve akkor ígéretet tett annak megvizsgálására, hogy az 5G gyártókat befolyásolja-e valamely külföldi kormány, átlátható-e a vállalati struktúrájuk, tiszteletben tartják-e a szellemi tulajdonjogokat és etikus piaci magatartást tanúsítanak-e.

Az amerikaiakkal kötött megállapodás azonban nem volt kötelező érvényű, így szlovén részről nem történt szerződésszegés, a hidegháborúról pedig lehet más véleményük a szlovénoknak, mint az amerikaiknak, elvégre ők nem generálták, hanem elszenvedték azt.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava