Connect with us

Kikötő

MAGYAR TENGER: A szlovén pártellentétek miatt vett Magyarország kikötőt Triesztben, és nem Szlovéniában

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

magyar tenger szijjarto peter trieszt
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

A Három Tenger Kezdeményezés nem új találmány. A XIV. században, Nagy Lajos idejében már létezett valami hasonló. Akkor Magyarország partjait három tenger mosta. Ma viszont egy sem. De akinek nincs tengere, az legfeljebb vesz magának! Ha van rá pénze.

Magyar tengeri kikötő

Trieszt földrajzi értelemben még a Balkán része, hiszen az Isonzó (szlovén nevén Soča) folyótól keletre fekszik. Magyarország itt vett kikötőt.

A trieszti magyar tengeri kikötővel Magyarország erősödik, mert a gazdaságnak és a vállalkozásoknak alapvető érdekük, hogy legyen egy magyar kijárat a tengerre

– jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az .hu-nak adott interjújában.

Szijjártó Péter azt hangoztatta, a magyar kikötő a magyarországi vállalatok számára megbízhatóságot és kiszámíthatóságot jelent majd, ez pedig garantálja az üzleti megtérülést a magyar cégeknek.

A beruházás megtérülése a külügyminiszter szerint a kikötőt övező érdeklődés alapján már most “nyilvánvaló”, hiszen a magyar és nemzetközi cégek a raktározásért, a logisztikáért és a szállítmányozási szolgáltatásért jelentős összegeket fizetnek majd, ami egyértelműen jó a magyar nemzetgazdaságnak.

Trieszt volt a jó megoldás

Szijjártó szerint Trieszt minden szempontból a legjobb megoldás volt, mivel az egyik legközelebbi tengeri kikötő Magyarországhoz képest, közúton és vasúton is 24 óra alatt elérhető, a kikötő kapacitása pedig elég ahhoz, hogy a magyar exportáló vállalatok igényeit ki tudja elégíteni.

A trieszti kikötőt azok a közepesnél nagyobb hajók tudják használni, amelyek a magyarországi vállalatok számára fontosak.

A legnagyobb hajók a bevett gyakorlat szerint Rotterdamba vagy Pireuszba hajóznak be, ott az árut kisebb hajókra pakolják, így küldik Triesztbe. A folyamat pedig visszafelé is így működik – mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Kiemelte, hogy Trieszt forgalma az elmúlt években rendkívül dinamikusan nőtt és a Magyarországhoz közel eső kikötők közül a legjobb szárazföldi szállítmányozási infrastruktúrával és fejlődési potenciállal rendelkezik.

Az elmúlt években Trieszt és Magyarország között az áruforgalom a négyszeresére nőtt, jelenleg legalább naponta konténervonat közlekedik Trieszt és Magyarország között, a kikötő üzembe helyezése után pedig ennek a megduplázódását várják.

A szlovén pártellentétek miatt nem kellett Koper

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy a magyar kormány tárgyalt a szlovénekkel Koperről.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint kiderült azonban, hogy az együttműködés nem lehetséges, mivel

a többpárti kisebbségi kormány egyes pártjai a külföldi befektetések kritikus infrastruktúrájának vonatkozásában nem akartak ilyen megállapodást

Jelentsen ez bármit is. Ezért “az lett a vége a dalnak”, hogy Magyarország Szlovénia helyett Olaszországban vett magának kikötőt.

A trieszti kikötőről már megkötötték az adásvételi szerződést, amely ősszel lép életbe. Ekkor kötnek majd egy újabb megállapodást, amelyben rögzítik, hogy a trieszti kikötőben 2016-ban indult fejlesztésekhez hogyan kapcsolódik a magyar terület.

Később pedig létrejön egy magyar vállalat is, amely felügyeli a magyar állam 100 millió eurós fejlesztését – ismertette a miniszter, hozzátéve, hogy három év alatt kell elkészülnie a kikötőnek.

Szijjártó elmondta, hogy

konzultálnak a másik három visegrádi országgal is arról, hogy bevonják őket a tervekbe.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a kikötő létesítése tovább erősíti majd a magyar-olasz kapcsolatokat.

(MTI/origo/BALK, Fotó:MTI)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi

Horvátország

KÍNAI BOSSZÚ? A Huawei Szlovéniában hozza létre regionális elosztóközpontját

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

HUAWEY
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

 
A Huawei bejelentette, hogy Szlovéniában hozza létre regionális elosztóközpontját, ahonnan a közép- és délkelet-európai országok piacait látja el termékeivel. A központ a ljubljanai Brnik repülőtér szomszédságában lesz. A hír horvát szempontból azért érdekes, mert ezzel a szlovéniai Koper kikötője, pontosabban konténerterminálja jelentős mértékben felértékelődik, és kíméletlen versenybe száll a hasonló fiumei létesítménnyel.

A “helyettesek háborúja”

Ezt a kifejezést az igazi háborúk esetében szokás használni, amelyekben a nagyhatalmak által felhergelt, majd támogatott kis népek egymás torkának esnek, és az amerikai, az orosz vagy éppen a kínai érdekeket kiszolgálva ölik egymást.

Itt is erről van szó, csak gazdasági értelemben, háttérben az egyik oldalon az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, a másik oldalon pedig Kínával.

De nézzük a konkrét helyzetet!

A horvátok május közepén amerikai és európai nyomásra elhessegették a kínaiakat, hiába adták azok a legjobb ajánlatot a fiumei kikötő bővítésére.

A horvátok semmisnek nyilvánították a fimuei konténerterminál 50 éves koncessziójára kiírt tendert, miután kiderült, hogy a legkedvezőbb ajánlatot a Ningbo Zhoushan Port Company Limited vezette kínai konzorcium adta.

Ezt követően a horvátok megismételt tendert írtak ki.

És láss csodát, a megismételt kiírást az eredeti tenderen másodikként befutó holland APM Terminals és a horvát Enna Logic nyerte, vagyis a világ vezető konténerszállítással foglalkozó cége az A.P. Moller-Maersk, amelynek az APM a leányvállalata.

Ennek további buktatóiról a BALK is írt, fellelve egy kis orosz szálat is az ügyben.

Miután a megismételt tenderen a holland-horvát konzorcium járt sikerrel, és a kínai befektetők hoppon maradtak, nem sokat váratott magára a kínai válasz. HUAWEI

Janša Orbán nyomdokában jár?

Ezzel a szlovénok is a keleti nyitás mellett döntöttek, azaz Magyarországhoz hasonlóan arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy nem haragíthatják magukra a kínaiakat.

Ez érthető is, a koperi kikötő ugyanis – amelyet abban az időben fejlesztettek fel, amikor a nyugati országok igencsak izolálták Horvátországot a Bosznia- iránt folytatott politikája miatt – nem mélytengeri kikötő, és a fiumei kikötővel szemben nem alkalmas a legnagyobb tengerjáró hajók fogadására. Ugyanakkor fejlettebb konténerterminálja van.

A fiumei kikötő konténertermináljának felfutása tehát közvetlenül veszélyezteti az egyik legfontosabb szlovén nemzeti projekt, a koperi kikötő működését.

A 6000 négyzetméteren elterülő Huawei-elosztóközpont várhatólag megnöveli majd a koperi kikötő forgalmát is.

Tavaly a Huawei 200 ezer köbméter térfogatú árut rakodott Koperben, és ez a mennyiség a jövőben növekszik, mert a tervek szerint a kínai cég Szlovéniából látja el 13 EU-tagország és 6 nem-EU ország piacát.

A körülbelül tíz millió euró értékű befektetéssel várhatóan mintegy negyven új munkahely jön létre, ám mint Bogádi Beáta, a Huawei regionális igazgatója megállapította, ennél sokkal fontosabb, hogy a Huawei ezzel az üzleti döntésével megerősítette Szlovénia és a koperi kikötő stratégiai helyzetét a kínai óriáscég ellátó hálózatán belül.

A hab a tortán

Az Egyesült Államok tavaly megpróbálta beterelni Szlovéniát a Huawei ellenes országok számára létrehozott akolba, amelyben jelenleg Csehország, Lengyelország, Románia, Észtország és Lettország van.

Ennek szellemében az amerikaiak tavaly áprilisban megállapodást írtak alá Szlovéniával is – szofisztikáltan fogalmazva – az 5G technológia „nem megbízható” szállítóinak visszaszorítása érdekében, vagyis a Huawei terjeszkedésének megállítására Közép-Európában.

A legnagyobb fenyegetést a Kínai Kommunista Párt jelenti, amely megpróbálja ellenőrizni az embereket és az információkat, valamint a gazdaságainkat
– nyilatkozta akkor Mike Pompeo amerikai külügyminiszter újságíróknak Bledben, miután néhány nappal korábban a cseh szenátusban azt mondta, hogy “a kínai rezsim bizonyos értelemben rosszabb, mint a hidegháború”.

A szlovén kormány az amerikai nyomásnak engedve akkor ígéretet tett annak megvizsgálására, hogy az 5G gyártókat befolyásolja-e valamely külföldi kormány, átlátható-e a vállalati struktúrájuk, tiszteletben tartják-e a szellemi tulajdonjogokat és etikus piaci magatartást tanúsítanak-e.

Az amerikaiakkal kötött megállapodás azonban nem volt kötelező érvényű, így szlovén részről nem történt szerződésszegés, a hidegháborúról pedig lehet más véleményük a szlovénoknak, mint az amerikaiknak, elvégre ők nem generálták, hanem elszenvedték azt.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Kikötő

MAGYAR TENGER: Magyarország a koperi kikötő iránt is érdeklődik

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

orban jansa koper jpg
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

A stratégiai jelentőségű és a hosszú távú együttműködést megalapozó kérdésekről is tárgyalt Beldben a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor megbeszélést folytatott Janez Janša szlovén miniszterelnökkel, majd megjegyezte, hogy a magyar-szlovén kapcsolatok alaphangja ma sokkal jobb, mint korábban bármikor.

Kicsit elhanyagolt terület

A magyar miniszterelnök a megbeszélésről beszámolva kiemelte: kell még néhány hónap, hogy kialakítsák a megoldások végső formáját, de hosszú távon is számíthatnak arra, hogy őszinte, jószomszédi kapcsolatot tudnak kiépíteni Magyarország és között.

A közmédiának nyilatkozva Orbán Viktor kiemelte, hogy ennek a “lelki alapját” a koronavírus-járvány idején a Szlovéniának nyújtott magyar segítségen túl a nemzeti közösségek jelenthetik.

Megjegyezte azt is, hogy a magyar-szlovén kapcsolatok alaphangja ma sokkal jobb, mint korábban bármikor.

Orbán Viktor elmondta: szlovén kollégájával egyetértettek abban, hogy bár mindkét kormányfő és kormányzó párt az európai kereszténydemokratákhoz tartozik, és ez segíti a kormányzati munkát, az államközi kapcsolatokat elválasztják a pártkérdésektől, és olyan hosszú távú alapokat építenek a magyar-szlovén együttműködésnek, amelyek erősek maradnak függetlenül attól, hogy milyen pártcsaládból érkeznek a kormányzó pártok vagy miniszterelnökök.

Koper is érdekli Magyarországot

Úgy vélte, hogy a legfontosabb terület a Magyarország és a Szlovénia közötti összeköttetés, amely “egy kicsit elhanyagolt területe” a magyar külpolitikának.

Nem jött még létre összeköttetés a magyar és szlovén magasfeszültségű elektromos vezetékrendszer között, holott már megállapodtak erről korábban, Magyarország el is végezte a maga részét, és most talán itt is megindul valami

– magyarázta Orbán Viktor.

Közlése szerint van egy félbemaradt gázvezeték-fejlesztési program is, és ha Magyarország hozzá akar férni az olasz gázvezeték-rendszerhez, azt Szlovénián keresztül tudja megtenni.

A légi összeköttetés kezdetleges, továbbá nagyon érzékeny kérdés a koperi kikötő és az odavezető vasútvonal megépítésének ügye. Ebben Magyarország szívesen vesz részt, mert bár az olaszországi Triesztben már vásárolt egy kikötőrészt, Koperben is érdekelt, ha ez Szlovéniának is megfelel

– mondta a magyar miniszterelnök.

A nemzeti kisebbségek

A nemzeti közösségekkel kapcsolatban Orbán Viktor kifejtette, hogy már az előző szlovén kormányokkal is jó volt az együttműködés ezen a területen, és most megállapodtak a programok folytatásáról és kibővítéséről.

A Szlovéniában élő magyarok és a Magyarországon élő szlovének az iskolarendszerüket, kulturális rendszerüket, közlekedésüket és határátlépési lehetőségeiket tekintve javuló környezetben fogják élni az életüket, és a régió gazdasági fejlődéséről is sikerült néhány pontban megállapodni

– közölte Orbán Viktor, aki arról is beszélt, hogy Magyarország miként segítette Szlovéniát a járvány elleni küzdelemben.

Magyarország abban a helyzetben volt a koronavírus-járvány kitörésekor, hogy segítséget tudott nyújtani a legnagyobb bajban lévő szomszédainak, és Szlovénia akkor elég komoly bajban volt, ezért Magyarország segített is neki. Szlovénia hálás nemzet, és nem felejtette ezt el, ezért ma meg is emlékeztek a magyar segítségnyújtásról

– közölte a magyar kormányfő.

Miközben mi magunk is bajban voltunk, nem feledkeztünk el arról, hogy ha tudunk, akkor segítsünk a szomszédokon is

– jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint fordított helyzetben Magyarország is számítana Szlovéniára.

Fotó: montázs

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Horvátország

NAGYHATALMI JÁTSZMÁK: Az LNG-terminálok és a Három Tenger

Közzététel:

a megjelenés dátuma

lng terminal
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

A „krími krimi” után az Egyesült Államok igyekszik elriasztani Oroszországot attól, hogy visszaállítsa korábbi befolyását Közép-Európában. Mindeközben erőteljes harc folyik a balkáni energiapiac megszerzéséért, az amerikaiak apait-anyait beleadnak, hogy a Három Tenger Kezdeményezéssel leszakítsák Közép- és Délkelet-Európát Oroszországról.

Az amerikai álcázzák magukat

Az amerikaiak délkelet-európai barátaik segítségével létrehozták a Három Tenger Kezdeményezést, hogy Oroszországot kiszorítsák a térségből, amibe a Balkánt is bele kell érteni. Ha már Nyugat-Európa estében nem sikeredett tökéletesre ez a mutatvány.

A Három Tenger Kezdeményezés élharcosa és legnagyobb európai propagálója a horvát államfő, lelkes támogatói pedig Lengyelország mellett a Balti államok.

Kolinda Grabar-Kitarović gyerekkorát az Egyesült Államokban töltötte, Los Alamosban járt középiskolába. A jelenlegi horvát elnök 2008 és 2011 között Horvátország amerikai nagykövete, 2011 és 2014 között pedig Anders Fogh Rasmussen és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárok helyettese volt.

Ezért könnyen elképzelhető, hogy a nevéhez fűződő Három Tenger Kezdeményezés ötlete valójában nem is tőle származik. Lehet, hogy ez az ötlet amerikai sugallatra fogant meg, de

neki jutott a megtiszteltetés, hogy a kezdeményezés „magjainak kihordója” legyen a térségben.

A Három Tenger Kezdeményes valójában az előbb említett amerikai projekt álcázása. Ehhez a tengerentúlon kitalálták azt a mantrát, hogy a kelet-európai országoknak “csökkenteniük kell függőségüket az orosz energiaforrásoktól”.

Ami önmagában véve rendjén is van, csak kérdés, hogy milyen áron.

Klaipėda nem fagy be

Az orosz függőség csökkentését szolgálják az LNG-terminálok, amelyekből már több is épült a Három Tenger elnevezésű észak-déli irányú pufferfolyosó partjainál.

harom tenger

A litvániai Klaipėdában 2017 októberében kezdett üzemelni a balti térség első LNG-terminálja. Klaipėda kikötője télen sem fagy be, ezért oda az év bármely időszakában érkezhet a gáz.

A litván LNG-terminál az ottani megfogalmazás szerint szavatolja az ország “nemzeti energiabiztonságát”, mert lehetővé teszi, hogy Litvánia a világ bármely részéről szerezhessen be gázt.

Gáz és szabadság

A kikötőbe érkező első tartályhajó a Clean Ocean volt, amely az amerikai Cheniere Energy-től vásárolt gázt vitte a szintén amerikai Sabine Pass terminálból a litván állami tulajdonú Lietuvos Duju Tiekimas vállalatnak.

A gázból Litvánián kívül kapott Lettország és Észtország is. A gázszállítás megerősíti a régió kötődését az Egyesült Államokhoz, bár a litvánoknak az amerikai American Koch Supply & Trading cégen kívül van szerződésük a norvég Norwegian Statoillal is. Ezáltal Norvégiából és Nigériából is szállítanak be gázt.

Litvániában a gáz és a szabadság szavakat gyakran emlegetik együtt a klaipėdai terminállal kapcsolatban.

Az Egyesült Államok a balti országok legfontosabb biztonsági és energetikai partnere, ami főleg azt követően vált kifejezetté, hogy Oroszország 2014-ben elcsatolta a Krím-félszigetet Ukrajnától.

Lengyel fóbiák

Lengyelország és az Egyesült Államok dwa bratanki. Az orosz és német (korábban osztrák-magyar) fóbiával megvert lengyelek az amerikaiak karjaiba vetették magukat, hogy amerikai segítséggel tartósan biztosítsák függetlenségüket Oroszországtól és Németországtól.

A júniusban tartott amerikai-lengyel elnöki találkozón az Egyesült Államok újabb 2000 katona Lengyelországba küldésére tett ígéretet. Andrzej Duda lengyel elnök örömmel egyezett bele abba is, hogy bővítsék a Washington és a Varsó közötti megállapodást a cseppfolyósított gázszállítások területén.

A lengyel Świnoujścieben már működik egy LNG-terminál, ahova az első szállítmány az Al-Nuaman hajóval 2015 decemberében érkezett meg a Qatargas Operating Company Limitedtől.

A lengyelek idén szerződést írtak alá az Európai Unióval, amely támogatja a Świnoujścieben lévő LNG-terminál bővítését.

Corina Crețu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa ebből az alkalomból elismételte a jól ismert mantrát az energiaforrások diverzifikálásáról.

A déli partok

Hasonló összefüggésben emlegetik a Krk szigetére tervezett LNG-terminált is, amelynek a megépítése körül vannak bajok bőven.

Az adriai LNG-terminállal kapcsolatos elképzelések először 1995-ben jelentek meg. A megvalósíthatósági tanulmány 2008-ra készült el, és 2010-ben az engedélyek jó része is megvolt, a projekt azonban egyelőre jegelve.

A horvát LNG-terminál hívei természetesen azzal hitegetik magukat és hitegetnek másokat, hogy ha a terminál megépül, akkor javulhat a régió energiabiztonsága, főleg ami Horvátországot és Magyarországot illeti. Az ellenzők szerint azonban ez az indoklás nem állja meg a helyét.

Beszállunk a projektbe

Az ellenzők ezt azzal indokolják, hogy Horvátország gázszükségleteinek több mint felét képes saját kitermelésből biztosítani.

Magyarország esetében ez csak 17%, ám Magyarország nem függ az LNG-termináltól, hiszen az infrastruktúrájának köszönhetően Magyarországra a gáz Horvátország mellett , Ausztria, Szlovákia, Románia és akár Szerbia felől is érkezhet, ha megépül a Török Áramlat szerbiai szakasza.

Magyarország számára tehát a Krk szigetére tervezett LNG-terminál nem létszükséglet, már csak azért sem, mert az onnan érkező gáz jóval drágább, mint a más forrásokból származó.

Horvátországban zokon is vették, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik rádiós interjújában előtérbe helyezte az együttműködést Romániával, miközben említést sem tett a krki LNG-terminálról.

Ennek ellenére nem elképzelhetetlen, hogy beszállunk a horvát projektbe, ha megfelelő részesedést kapunk belőle.

Az amerikaiaknak fontos

A horvát terminál jelentősége azonban jócskán csökkenhet, ha az amerikai ExxonMobil megkezdi a kitermelést a nemrég talált Fekete-tengeri gázmezőkön. Legalábbis ettől tartanak Horvátországban, bár Rick Perry, amerikai energetikai miniszter ennek ellenkezőjéről győzködi a horvátokat.

Perry a Három Tenger Kezdeményezés ljubljanai ülésén úgy fogalmazott, hogy Európában egyre inkább növekszik az étvágy a tiszta energia iránt.

“Vagy használják az LNG-t, vagy kialszanak a fények” – riogatott az amerikai miniszter, akinek meggyőződése, hogy Európának az energia terén Amerikára kell támaszkodnia.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: