BEREPÜLŐ POLITIKUS: A horvát kormányfő helikopterről tartott terepszemlét a horvát-boszniai határ felett

A horvát államfő júliusban „szárazföldi úton” kereste fel a boszniai-horvát határt. Kolinda Grabar- Kitarović akkor úgy nyilatkozott, hogy stratégiai hiba volt 2015-ben az embereket Németországba hívni. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a horvát elnök nem lesz a német kancellár barátnője. Ahogy a horvát miniszterelnököt sem zárja a szívébe a leköszönő uniós bel- és migrációügyi biztos, aki támogatta a zágrábi kormány schengeni törekvéseit. A görög származású Dimitrisz Avramopulosz leszögezte, azt a horvát tagság tovább erősítené és hatékonyabbá tenné a külső határok védelmét. Andrej Plenković a levegőből tekintette meg az előbb említett határ térségét, és olyan kijelentéseket tett, amelyeknek Athénban biztos nem örülnek.

Berepülő politikus

Az Európai Unió külső határait a legtávolabbi helyen kell védeni, mégpedig Görögországban és Bulgáriában. Ezt nyilatkozta Andrej Plenković horvát kormányfő, miután helikopterrel terepszemlét tartott a horvát-boszniai határ felett.

– Ezek azok a határok azok, ahol először lépnek az unió területére illegálisan a migránsok, majd ezer kilométereket tesznek meg embercsempészek segítségével, hogy Bosznia- Hercegovinába, a horvát határ közelébe jussanak

– tette hozzá Görögországra és Bulgáriára visszautalva.

Plenković szerint az illegális migráció problémájára Törökországgal közösen kell megoldást találni.

Emlékeztetett, hogy Brüsszel hatmilliárd eurót adott Törökországnak, hogy megállítsa az illegális bevándorlást.

A horvát miniszterelnök kiemelte, hogy Törökországban, Libanonban és Jordániában több mint ötmillió migráns és menekült várakozik.

Mint mondta,

-ezeknek az országok kulcsfontosságú szerepük van a probléma teljes körű megoldásban.

A török hatás

Az újságírók megkérdezték a zágrábi kormány vezetőjét: tart-e attól, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök beváltja fenyegetését, és megnyitja a kapukat a menekültek előtt Nyugat felé.

Plenković azt válaszolta: tárgyalni kell az ankarai kormánnyal, mert Törökország földrajzi helyzetéből fakadóan, és az ott tartózkodó migránsok, valamint a menekültek számából adódóan valóban nagy hatással lehet az illegális migrációs áramlásokra.

Úgy vélte: a Törökországgal kötött megállapodásnak nincs alternatívája.

– Ez az egész EU érdeke, különösen Horvátországé, amely egyike azon országoknak, amely az úgynevezett kelet-mediterráni illetve nyugat-balkáni migrációs útvonalon helyezkednek el

– hangsúlyozta a horvát miniszterelnök.

A balkáni útvonal

A Görögországból Észak- Macedónián, Szerbián és Magyarországon át Közép- Európa más országaiba vezető, korábbi balkáni migrációs útvonal 2016-os „lezárása” óta a menedékkérők más irányt választanak.

Az új útvonal a magyar kerítés megépítését követően egyre inkább Bosznia- Hercegovina, Horvátország és Szlovénia érintésével vezet Nyugat- Európa felé.

Mára hivatalosan Észak- Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik útlevéllel és megfelelő vízummal rendelkeznek, vagy az adott országban akarnak menedéket kérni.

A boszniai-horvát határon mindennaposak a határsértések.

A civil szervezetek szerint szintén mindennapos a „pushback politika„, amely nem legális, de a politikusok szemet hunynak felette.

A balkáni migrációs útvonalon lévő országok ugyan nem vallják be, de „mindent és bármit” elkövetnek azért, hogy megszabaduljanak a migránsoktól – akik nap mint nap ostromolják a határokat.

Forrás: MTI/BALK, Fotó: Vlada Republike Hrvatske