FELSZÓLÍTÁS ÉS KÉT FITYISZ: A “nyugati ötök” a kötelező érvényű megállapodás felé terelnék Szerbiát és Koszovót

Utolsó módosítás:

A Szerbia és Koszovó közötti “történelmi szerződésre való várakozás bőven kimeríti az abszurd fogalmát” – írta egy hónappal ezelőtt a BALK. Akkor arra is kitértünk, hogy a szerződés megkötését leginkább két dolog akadályozza. Az egyik az, hogy a koszovói (albán) vezetés 100 százalékos vámot vetett ki a szerbiai árukra. A másik akadályként azt neveztük meg, hogy a szerbek lobbitevékenységükkel igyekeznek kívül tartani Koszovót a nemzetközi intézményeken. Az Egyesült Államok és négy európai ország kormánya most ugyanezt fogalmazta meg közös közleményében, amelyben felszólította Szerbiát és Koszovót, hogy az Európai Unió égisze alatt folytassa az euroatlanti integrációs csatlakozáshoz elengedhetetlenül szükséges tárgyalásokat.

A virágzó jövő

Az Egyesült Államok belgrádi nagykövetségének honlapján megjelent közlemény azzal kezdődik, hogy Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy Britannia és az Egyesült Államok kormánya szeretné a Belgrád és Priština közötti kapcsolatok teljes mértékű normalizálását egy átfogó, politikailag életképes és jogilag kötelező érvényű megállapodás révén, amely hozzájárul a régió stabilitásához.

A nyugati hatalmak szerint a status quo, amely akadályozza, hogy Koszovó és Szerbia tovább folytassa útját az az EU-tagság felé, “egyszerűen nem fenntartható”.

A “nyugati ötök” szerint az egy helyben topogás évei után itt az ideje lezárni a 90-es évek konfliktusait, és ezért a tárgyalásokat a jóakarat szellemében folytatni kell.

A közlemény szerint olyan megállapodásra kell jutni, amely mindkét félnek elfogadható, és virágzó jövőt biztosít Koszovó és Szerbia állampolgárai számára.

Felszólítás vagy ultimátum?

A nyugati hatalmak ezért felszólították Koszovót és Szerbiát, hogy a lehető leggyorsabban újítsák fel a párbeszédet az Európai Unió közvetítésével.

Azt követeljük, hogy mindkét fél tartózkodjon azoktól a lépésektől, amelyek lehetetlenné teszik a megállapodás elérését.

A közleményt kiadó országok szerint a kötelező érvényű szerződés megkötésére szükség van ahhoz, hogy Szerbia és Koszovó megvalósítsa céljait a széles euroatlanti integráció és minden ahhoz kapcsolódó előny elérése terén.

A beígért valami

A “nyugati ötök” készen állnak arra, hogy az Európai Unió (meg nem nevezett) főképviselőjének nyújtott támogatáson keresztül növeljék szerepüket ebben a folyamatban, ezt azonban nem tudják megtenni mindaddig,

amíg a két fél nem mutat hajlandóságot a kompromisszumra, nem távolítja el az akadályokat, és nem folytatja a párbeszédet.

A közleményben a nyugati hatalmak nem részletezték a támogatás mibenlétét, és arra sem tértek ki, hogy mit jelent pontosan a megnövelt szerepvállalás.

Azt viszont tisztázták, hogy Koszovónak és Szerbiának a “beígért valamiért” mit kell tennie.

Koszovó esetében ez a Szerbia ellen kivetett vámok megszüntetését jelenti. Szerbia esetében ez a Koszovó elismerésére irányuló kampány leállítása.

Ki lehet elégedett?

A BALK egy hónappal ezelőtt azt írta, hogy a szerb külügyminiszter nyolcvan nap alatt többször is körbejárja a Földet, hogy visszavonassa Koszovó függetlenségének elismerését mindazokkal az országokkal, amelyek ezt korábban – számára valamilyen “érthetetlen okból” – megtették.

Nemrég Belgrádban diadalittasan közölték, hogy Szomália hajlandó felülbírálni a Koszovó elismerésével kapcsolatos döntését, amiért Ivica Dačić majdnem a vérét ontotta.

A felszólítás betartása esetén a nyugati hatalmak a szerb külügyminisztertől elvennék a “kedvenc játékát”, hogy száz alá szorítsa a Koszovót elismerő országok számát.

A szerbek szempontjából az viszont mindenképpen pozitív fejlemény, hogy tőlük nem kérték Koszovó függetlenségének elismerését, és az is kedvező lehet, hogy Koszovó rákényszerülne a szerb árura kivetett vámok feloldására.

A prištinai és a belgrádi fityisz

Az érintettek rohamos gyorsasággal fityiszt mutattak a “nyugati ötöknek”.

Beghjett Pacolli koszovói (albán) ügyvivő külügyminiszter szerint ők “bármikor készek tárgyalóasztalhoz ülni Szerbiával, de csakis mint állam az állammal”.

A prištinai kormány tehát csak akkor folytatja a tárgyalásokat, ha Szerbia elismeri Koszovó függetlenségét, vagyis sohanapján.

Kevésbé meglepő, hogy a szerbek is elutasították a nyugati követelést.

Az előbb már említett Ivica Dačić úgy nyilatkozott, hogy az ötök “hamis egyensúlyt szeretnének teremteni”. Ráadásul folytatják azt régi politikát, amelynek célja Koszovó minél nagyobb nemzetközi elismertetése.

A szerbek ezért továbbra is akadályozzák Koszovó bejutását a nemzetközi szervezetekbe, és mindent megtesznek azért, hogy száz alá csökkenjen azoknak az ENSZ-tagállamoknak a száma, amelyek elismerik Koszovó függetlenségét.

Aligha kétséges, hogy az ötök közleménye hiábavaló kísérlet volt, de ezt borítékolni lehetett volna már a közzététel előtt.

Mert ez nem igazán csak két kis nép ügye, ők csak eszközök a nagyhatalmak közötti rivalizálásban.

A Nyugat-Balkánon ezért marad minden változatlan: a “politikai időjárás” továbbra is közepesen felhős, de bármikor beborulhat az ég.

Illusztráció: Az Egyesült Államok belgrádi nagykövetsége



Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!