Bosznia
HOL SZORÍT A CIPŐ? A Balkán 5 + 1 nagy problémája
Az egyik szerbiai napilap felvázolta, hogy hol szorít a cipő a Balkánon, vagyis hogy hol szorít nagyon a cipő. Ezt öt pontba szedte, egy pontot azonban kihagyott, és ráadásul nem vette számba a kisebb problémákat sem. Bár ezt aligha tehette volna meg, mert azokból számtalan van.
Kavics a cipőben
A bolgár miniszterelnök a Belgrád és Pristina közötti feszültségre utalva úgy nyilatkozott, hogy “kavics került a cipőbe”.
A szófiai kormány vezetője úgy vélte, hogy ha nem sikerül eltávolítani ezt a kavicsot, akkor nem teremtődnek meg a feltételek az infrastrukturális és digitális kapcsolatok létrehozására a Balkánon.
A bolgár kormányfő “fején találta a cipőt”, amikor pártjának, a GERB-nek a kongresszusán erről beszélt, de tegyük hozzá azonnal, hogy ez nem volt nehéz produkció, mert
-a Balkánon problémából van a legtöbb.
Ezért nemcsak a digitalizáció kerülhet veszélybe, hanem sok minden más is.
Ugyanakkor a balkáni országok kisebb-nagyobb joggal elvárják, hogy az Európai Unió teljesítse a nekik tett ígéreteket.
A kérdés balkáni szemmel nézve az, hogy mi is történik valójában: folytatódik-e az Európai Unió bővítése? Vagy mindez csak délibáb, amely egy-egy politikai vihar után feltűnik a távoli unió egén?
Ezért a cipő jó esetben csak szorít, rossz esetben viszont feltöri a lábat.
A történelmi szerződésre várva
Az első és legsúlyosabb probléma a Balkánon a Belgrád és Pristina közötti kötelező érvényű jogi szerződés megkötésének elmaradása.
Az eddigi tárgyalások során uniós részről az érintettek tudtára adták, hogy az említett szerződés megkötése nélkül nincs uniós csatlakozás.
– A történelmi szerződésre való várakozás azonban bőven kimeríti az abszurd fogalmát.
Ennek sok oka van. A koszovói (albán) vezetés például védővámokat vezetett be Szerbia ellen, miközben a szerbek megpróbálják kívül tartani Koszovót a nemzetközi intézményeken.
A szerb külügyminiszter ennek jegyében nyolcvan nap alatt többször is körbejárja a Földet, hogy visszavonassa Koszovó függetlenségének elismerését mindazokkal az országokkal, amelyek ezt korábban valamilyen “érthetetlen okból” megtették.
Tudathasadásos állapot
Kicsit délebbre vannak az Észak- Macedónok, jobban szólva a macedónok, akik Észak- Macedóniában élnek. Így fogalmaz a jelenlegi macedón miniszterelnök.
– Tehát a macedónok csak az ország nevét változtatták meg annak reményben, hogy ezen az áron bevásárolják magukat az Európai Unióba.
És ez a második probléma, mert a tárgyalások mégsem kezdődnek el.
Az Európai Bizottság zöld utat adott ugyan, több EU-tagország – Dánia, Franciaország és Hollandia – azonban ellenezte a csatlakozási tárgyalások megkezdését.
Egyelőre dátum sincs, ami demoralizáló lehet az ország lakossága és politikai vezetése számára.
Ráadásul Szerbiában és Koszovóban is felmerülhet a kérdés, hogy minek írják alá a kötelező érvényű jogi szerződést, ha az Európai Unió úgysem tartja be az ígéreteit.
Európa vagy Nagy- Albánia?
Az unós csatlakozási tárgyalásokról megkezdéséről Albánia is lemaradt, és ez a harmadik probléma.
Az albán miniszterelnök korábban többször is figyelmeztetett arra, hogy ha elhúzódik Albánia csatlakozása, akkor háború törhet ki a Balkánon, ugyanúgy mint a kilencvenes években.
– Vagyis a felelősséget egy esetleges háborúért előre az Európai Unió nyakába varrta.
Két évvel ezelőtt az albán miniszterelnök a Politiconak nyilatkozva arról beszélt, hogy ha nem jön létre a nagy unió, akkor Koszovó és Albánia egyesülésével létrejön a kisebb unió.
A tiranai kormány vezetője szerint a balkáni béke fenntartásának egyetlen módja az EU felé vezető út megnyitása, de
-ha nincs remény, nincs perspektíva, és nincs tér, akkor természetesen kisebb uniók is létrejöhetnek.
Ha netalán Koszovó és Albánia egyesül, akkor vajon mit lépnek a Macedóniában élő albánok, ők hova szeretnének tartozni?
Koszovó és a vízum
A Nyugatra vándorló migránsok között néha fognak koszovói albánokat is.
Ez azért van, mert az Európai Unió évek óta nem ad vízummentességet Koszovónak, ami a negyedik megoldatlan probléma.
A koszovói (albán) elnök szerint az Európai Unió kihátrált Pristina mögül, mert nem oldotta fel a vízumkényszert Koszovóval szemben, pedig korábban már megígérte.
A képlet hasonló, mint az előző két esetben, az Európai Bizottság szerint teljesültek a vízumliberalizációra feltételei, de a tagállamok közül több is ellenezi a vízummentesség megadását, öt tagállam pedig még el sem ismerte Koszovó függetlenségét.
– Egy olyan országnak pedig nehéz vízummentességet adni, amelynek a létét sem ismerjük el.
A működésképtelen állam
Az ötödik probléma azzal van, hogy Bosznia- Hercegovina több mint húsz évvel Dayton után is működésképtelen állam.
Ennek több oka is van, egyesek magát Daytont okolják, mások az oroszokat, megint mások pedig az Európai Uniót.
Bosznia- Hercegovina és az Európai Unió már kinyilvánította a szándékát, hogy a nyugat-balkáni rendezés keretében ez a “duális szerkezetű”, de három etnikumból álló ország is alkalmassá váljon a tagságra.
Ez azonban a jelenlegi struktúrákkal megvalósíthatatlan, aminek egyik legfőbb akadálya a nemzetközi közösség által kinevezett “boszniai helytartó”.
A másik, ennél sokkal nagyobb akadály, hogy
-a belpolitikai erő- és más választóvonalak mind a mai napig etnikai alapon húzódnak.
És aligha kétséges, hogy ott is maradnak, amíg Bosznia Bosznia lesz.
Ebből röviden az következik, hogy Bosznia- Hercegovina vagy az Európai Unió tagjává válik, vagy előbb-utóbb szétesik.
A plusz egy probléma
A hatodik vagyis a plusz egy problémáról nemigen szokás beszélni, legfeljebb csak Boszniában kerül néha szóba.
Ez pedig a Szandzsák (Sandžak), amelynek szerbiai részén a lakosságnak mindössze egyharmada szerb, körülbelül fele bosnyák, a fennmaradó rész pedig albán.
Az etnikai arányok alig változnak, ha a Szandzsákot egészében vizsgáljuk, beleértve ebbe a Montenegróhoz tartozó részt is.
A szandzsáki Bosnyák Nemzeti Tanács nemrégiben speciális státuszt követelt Szandzsáknak, ami állami jogokat és felhatalmazásokat foglalna magába, a határokat pedig nemzetközi erők ellenőriznék.
Vagyis újabb kis állam jöhetne létre, bár a koszovói vezetők egy része már szemet vetett a Szandzsákra, vagy annak egy részére, ahol albánok élnek.
Baj tehát van bőven
Ezek csak a legnagyobb problémák. És akkor még nem beszéltünk a horvát-szlovén határvitáról, a montenegrói bűnözésről, a macedón-albán viszonyról, az elűzött koszovói romákról és sok minden másról.
Hogy az uniós csatlakozás egycsapásra megoldana minden balkáni problémát?
– Aligha hihető.
Néhány kérdés biztosan megoldódna, de csak néhány.
Az Európai Unió pedig a balkáni országok felvételével a fent felsorolt problémáknak a jó részét importálná, és bevállalná.
- Szerbia2 nap telt el azóta
“Sok jó kis helyen”: a praktikus fantomszavazók és a szerbiai nullás házszámok
- Szerbia4 nap telt el azóta
Belgrádban bemutatkozott a titkosrendőrség, miután a feladatok ki lettek osztva
- Szerbia6 nap telt el azóta
Féláron vette meg a Jugoslavija szállodát a szerb pénzügyminiszter köre
- B A Balkanac4 nap telt el azóta
Piros szív, fehér hó, zöld levél (húsvéti vegyes-hímes)