Connect with us

Bosznia

HOL SZORÍT A CIPŐ? A Balkán 5 + 1 nagy problémája

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

balkan problems
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 5 perc

Az egyik szerbiai napilap felvázolta, hogy hol szorít a cipő a Balkánon, vagyis hogy hol szorít nagyon a cipő. Ezt öt pontba szedte, egy pontot azonban kihagyott, és ráadásul nem vette számba a kisebb problémákat sem. Bár ezt aligha tehette volna meg, mert azokból számtalan van.

Kavics a cipőben

A bolgár miniszterelnök a Belgrád és Pristina közötti feszültségre utalva úgy nyilatkozott, hogy “kavics került a cipőbe”.

A szófiai kormány vezetője úgy vélte, hogy ha nem sikerül eltávolítani ezt a kavicsot, akkor nem teremtődnek meg a feltételek az infrastrukturális és digitális kapcsolatok létrehozására a Balkánon.

A bolgár kormányfő “fején találta a cipőt”, amikor pártjának, a GERB-nek a kongresszusán erről beszélt, de tegyük hozzá azonnal, hogy ez nem volt nehéz produkció, mert

-a Balkánon problémából van a legtöbb.

Ezért nemcsak a digitalizáció kerülhet veszélybe, hanem sok minden más is.

Ugyanakkor a balkáni országok kisebb-nagyobb joggal elvárják, hogy az Európai Unió teljesítse a nekik tett ígéreteket.

A kérdés balkáni szemmel nézve az, hogy mi is történik valójában: folytatódik-e az Európai Unió bővítése? Vagy mindez csak délibáb, amely egy-egy politikai vihar után feltűnik a távoli unió egén?

Ezért a cipő jó esetben csak szorít, rossz esetben viszont feltöri a lábat.

A történelmi szerződésre várva

Az első és legsúlyosabb probléma a Balkánon a Belgrád és Pristina közötti kötelező érvényű jogi szerződés megkötésének elmaradása.

Az eddigi tárgyalások során uniós részről az érintettek tudtára adták, hogy az említett szerződés megkötése nélkül nincs uniós csatlakozás.

– A történelmi szerződésre való várakozás azonban bőven kimeríti az abszurd fogalmát.

Ennek sok oka van. A koszovói (albán) vezetés például védővámokat vezetett be Szerbia ellen, miközben a szerbek megpróbálják kívül tartani Koszovót a nemzetközi intézményeken.

A szerb külügyminiszter ennek jegyében nyolcvan nap alatt többször is körbejárja a Földet, hogy visszavonassa Koszovó függetlenségének elismerését mindazokkal az országokkal, amelyek ezt korábban valamilyen “érthetetlen okból” megtették.

Tudathasadásos állapot

Kicsit délebbre vannak az Észak- Macedónok, jobban szólva a macedónok, akik Észak- Macedóniában élnek. Így fogalmaz a jelenlegi macedón miniszterelnök.

– Tehát a macedónok csak az ország nevét változtatták meg annak reményben, hogy ezen az áron bevásárolják magukat az Európai Unióba.

És ez a második probléma, mert a tárgyalások mégsem kezdődnek el.

Az Európai Bizottság zöld utat adott ugyan, több EU-tagország – Dánia, Franciaország és Hollandia – azonban ellenezte a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Egyelőre dátum sincs, ami demoralizáló lehet az ország lakossága és politikai vezetése számára.

Ráadásul Szerbiában és Koszovóban is felmerülhet a kérdés, hogy minek írják alá a kötelező érvényű jogi szerződést, ha az Európai Unió úgysem tartja be az ígéreteit.

Európa vagy Nagy- Albánia?

Az unós csatlakozási tárgyalásokról megkezdéséről Albánia is lemaradt, és ez a harmadik probléma.

Az albán miniszterelnök korábban többször is figyelmeztetett arra, hogy ha elhúzódik Albánia csatlakozása, akkor háború törhet ki a Balkánon, ugyanúgy mint a kilencvenes években.

– Vagyis a felelősséget egy esetleges háborúért előre az Európai Unió nyakába varrta.

Két évvel ezelőtt az albán miniszterelnök a Politiconak nyilatkozva arról beszélt, hogy ha nem jön létre a nagy unió, akkor Koszovó és Albánia egyesülésével létrejön a kisebb unió.

A tiranai kormány vezetője szerint a balkáni béke fenntartásának egyetlen módja az EU felé vezető út megnyitása, de

-ha nincs remény, nincs perspektíva, és nincs tér, akkor természetesen kisebb uniók is létrejöhetnek.

Ha netalán Koszovó és Albánia egyesül, akkor vajon mit lépnek a Macedóniában élő albánok, ők hova szeretnének tartozni?

Koszovó és a vízum

A Nyugatra vándorló migránsok között néha fognak koszovói albánokat is.

Ez azért van, mert az Európai Unió évek óta nem ad vízummentességet Koszovónak, ami a negyedik megoldatlan probléma.

A koszovói (albán) elnök szerint az ­Európai Unió kihátrált Pristina mögül, mert nem oldotta fel a vízumkényszert Koszovóval szemben, pedig korábban már megígérte.

A képlet hasonló, mint az előző két esetben, az Európai Bizottság szerint teljesültek a vízumliberalizációra feltételei, de a tagállamok közül több is ellenezi a vízummentesség megadását, öt tagállam pedig még el sem ismerte Koszovó függetlenségét.

– Egy olyan országnak pedig nehéz vízummentességet adni, amelynek a létét sem ismerjük el.

A működésképtelen állam

Az ötödik probléma azzal van, hogy Bosznia- Hercegovina több mint húsz évvel Dayton után is működésképtelen állam.

Ennek több oka is van, egyesek magát Daytont okolják, mások az oroszokat, megint mások pedig az Európai Uniót.

Bosznia- Hercegovina és az Európai Unió már kinyilvánította a szándékát, hogy a nyugat-balkáni rendezés keretében ez a “duális szerkezetű”, de három etnikumból álló ország is alkalmassá váljon a tagságra.

Ez azonban a jelenlegi struktúrákkal megvalósíthatatlan, aminek egyik legfőbb akadálya a nemzetközi közösség által kinevezett “boszniai helytartó”.

A másik, ennél sokkal nagyobb akadály, hogy

-a belpolitikai erő- és más választóvonalak mind a mai napig etnikai alapon húzódnak.

És aligha kétséges, hogy ott is maradnak, amíg Bosznia Bosznia lesz.

Ebből röviden az következik, hogy Bosznia- Hercegovina vagy az Európai Unió tagjává válik, vagy előbb-utóbb szétesik.

A plusz egy probléma

A hatodik vagyis a plusz egy problémáról nemigen szokás beszélni, legfeljebb csak Boszniában kerül néha szóba.

Ez pedig a Szandzsák (Sandžak), amelynek szerbiai részén a lakosságnak mindössze egyharmada szerb, körülbelül fele bosnyák, a fennmaradó rész pedig albán.

Az etnikai arányok alig változnak, ha a Szandzsákot egészében vizsgáljuk, beleértve ebbe a Montenegróhoz tartozó részt is.

A szandzsáki Bosnyák Nemzeti Tanács nemrégiben speciális státuszt követelt Szandzsáknak, ami állami jogokat és felhatalmazásokat foglalna magába, a határokat pedig nemzetközi erők ellenőriznék.

Vagyis újabb kis állam jöhetne létre, bár a koszovói vezetők egy része már szemet vetett a Szandzsákra, vagy annak egy részére, ahol albánok élnek.

Baj tehát van bőven

Ezek csak a legnagyobb problémák. És akkor még nem beszéltünk a horvát-szlovén határvitáról, a montenegrói bűnözésről, a macedón-albán viszonyról, az elűzött koszovói romákról és sok minden másról.

Hogy az uniós csatlakozás egycsapásra megoldana minden balkáni problémát?

– Aligha hihető.

Néhány kérdés biztosan megoldódna, de csak néhány.

Az Európai Unió pedig a balkáni országok felvételével a fent felsorolt problémáknak a jó részét importálná, és bevállalná.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Bosznia

Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

igazolvány
Tiszteletbeli ügynökként működött a bosnyák Föderáció egyik képviselője (Forrás: Klix)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 6 perc

Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.

Fegyver helyett igazolványt találtak

Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.

A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.

Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.

igazolvány

Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)

Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.

Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.

Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.

A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.

Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.

Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.

Hogyan kaphatott igazolványt?

Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.

Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.

Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.

Parlamenti vizsgálat lesz

Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.

Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.

Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.

Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.

Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.

Össze-vissza védekezik

Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”

Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.

A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.

Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.

Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.

Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.

A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.

Megegyezett a szerbekkel

Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.

Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.

Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.

Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava