HOL SZORÍT A CIPŐ? A Balkán 5 + 1 nagy problémája

Utolsó módosítás:

Az egyik szerbiai napilap felvázolta, hogy hol szorít a cipő a Balkánon, vagyis hogy hol szorít nagyon a cipő. Ezt öt pontba szedte, egy pontot azonban kihagyott, és ráadásul nem vette számba a kisebb problémákat sem. Bár ezt aligha tehette volna meg, mert azokból számtalan van.

Kavics a cipőben

A bolgár miniszterelnök a Belgrád és Pristina közötti feszültségre utalva úgy nyilatkozott, hogy “kavics került a cipőbe”.

A szófiai kormány vezetője úgy vélte, hogy ha nem sikerül eltávolítani ezt a kavicsot, akkor nem teremtődnek meg a feltételek az infrastrukturális és digitális kapcsolatok létrehozására a Balkánon.

A bolgár kormányfő “fején találta a cipőt”, amikor pártjának, a GERB-nek a kongresszusán erről beszélt, de tegyük hozzá azonnal, hogy ez nem volt nehéz produkció, mert

a Balkánon problémából van a legtöbb.

Ezért nemcsak a digitalizáció kerülhet veszélybe, hanem sok minden más is.

Ugyanakkor a balkáni országok kisebb-nagyobb joggal elvárják, hogy az Európai Unió teljesítse a nekik tett ígéreteket.

A kérdés balkáni szemmel nézve az, hogy mi is történik valójában: folytatódik-e az Európai Unió bővítése? Vagy mindez csak délibáb, amely egy-egy politikai vihar után feltűnik a távoli unió egén?

Ezért a cipő jó esetben csak szorít, rossz esetben viszont feltöri a lábat.

A történelmi szerződésre várva

Az első és legsúlyosabb probléma a Balkánon a Belgrád és Pristina közötti kötelező érvényű jogi szerződés megkötésének elmaradása.

Az eddigi tárgyalások során uniós részről az érintettek tudtára adták, hogy az említett szerződés megkötése nélkül nincs uniós csatlakozás.

A történelmi szerződésre való várakozás azonban bőven kimeríti az abszurd fogalmát.

Ennek sok oka van. A koszovói (albán) vezetés például védővámokat vezetett be Szerbia ellen, miközben a szerbek megpróbálják kívül tartani Koszovót a nemzetközi intézményeken.

A szerb külügyminiszter ennek jegyében nyolcvan nap alatt többször is körbejárja a Földet, hogy visszavonassa Koszovó függetlenségének elismerését mindazokkal az országokkal, amelyek ezt korábban valamilyen “érthetetlen okból” megtették.

Tudathasadásos állapot

Kicsit délebbre vannak az Észak-Macedónok, jobban szólva a macedónok, akik Észak-Macedóniában élnek. Így fogalmaz a jelenlegi macedón miniszterelnök.

Tehát a macedónok csak az ország nevét változtatták meg annak reményben, hogy ezen az áron bevásárolják magukat az Európai Unióba.

És ez a második probléma, mert a tárgyalások mégsem kezdődnek el.

Az Európai Bizottság zöld utat adott ugyan, több EU-tagország – Dánia, Franciaország és Hollandia – azonban ellenezte a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Egyelőre dátum sincs, ami demoralizáló lehet az ország lakossága és politikai vezetése számára.

Ráadásul Szerbiában és Koszovóban is felmerülhet a kérdés, hogy minek írják alá a kötelező érvényű jogi szerződést, ha az Európai Unió úgysem tartja be az ígéreteit.

Európa vagy Nagy-Albánia?

Az unós csatlakozási tárgyalásokról megkezdéséről Albánia is lemaradt, és ez a harmadik probléma.

Az albán miniszterelnök korábban többször is figyelmeztetett arra, hogy ha elhúzódik Albánia csatlakozása, akkor háború törhet ki a Balkánon, ugyanúgy mint a kilencvenes években.

Vagyis a felelősséget egy esetleges háborúért előre az Európai Unió nyakába varrta.

Két évvel ezelőtt az albán miniszterelnök a Politiconak nyilatkozva arról beszélt, hogy ha nem jön létre a nagy unió, akkor Koszovó és Albánia egyesülésével létrejön a kisebb unió.

A tiranai kormány vezetője szerint a balkáni béke fenntartásának egyetlen módja az EU felé vezető út megnyitása, de

ha nincs remény, nincs perspektíva, és nincs tér, akkor természetesen kisebb uniók is létrejöhetnek.

Ha netalán Koszovó és Albánia egyesül, akkor vajon mit lépnek a Macedóniában élő albánok, ők hova szeretnének tartozni?

Koszovó és a vízum

A Nyugatra vándorló migránsok között néha fognak koszovói albánokat is.

Ez azért van, mert az Európai Unió évek óta nem ad vízummentességet Koszovónak, ami a negyedik megoldatlan probléma.

A koszovói (albán) elnök szerint az ­Európai Unió kihátrált Pristina mögül, mert nem oldotta fel a vízumkényszert Koszovóval szemben, pedig korábban már megígérte.

A képlet hasonló, mint az előző két esetben, az Európai Bizottság szerint teljesültek a vízumliberalizációra feltételei, de a tagállamok közül több is ellenezi a vízummentesség megadását, öt tagállam pedig még el sem ismerte Koszovó függetlenségét.

Egy olyan országnak pedig nehéz vízummentességet adni, amelynek a létét sem ismerjük el.

A működésképtelen állam

Az ötödik probléma azzal van, hogy Bosznia-Hercegovina több mint húsz évvel Dayton után is működésképtelen állam.

Ennek több oka is van, egyesek magát Daytont okolják, mások az oroszokat, megint mások pedig az Európai Uniót.

Bosznia-Hercegovina és az Európai Unió már kinyilvánította a szándékát, hogy a nyugat-balkáni rendezés keretében ez a “duális szerkezetű”, de három etnikumból álló ország is alkalmassá váljon a tagságra.

Ez azonban a jelenlegi struktúrákkal megvalósíthatatlan, aminek egyik legfőbb akadálya a nemzetközi közösség által kinevezett „boszniai helytartó”.

A másik, ennél sokkal nagyobb akadály, hogy

a belpolitikai erő- és más választóvonalak mind a mai napig etnikai alapon húzódnak.
És aligha kétséges, hogy ott is maradnak, amíg Bosznia Bosznia lesz.

Ebből röviden az következik, hogy Bosznia-Hercegovina vagy az Európai Unió tagjává válik, vagy előbb-utóbb szétesik.

A plusz egy probléma

A hatodik vagyis a plusz egy problémáról nemigen szokás beszélni, legfeljebb csak Boszniában kerül néha szóba.

Ez pedig a Szandzsák (Sandžak), amelynek szerbiai részén a lakosságnak mindössze egyharmada szerb, körülbelül fele bosnyák, a fennmaradó rész pedig albán.

Az etnikai arányok alig változnak, ha a Szandzsákot egészében vizsgáljuk, beleértve ebbe a Montenegróhoz tartozó részt is.

A szandzsáki Bosnyák Nemzeti Tanács nemrégiben speciális státuszt követelt Szandzsáknak, ami állami jogokat és felhatalmazásokat foglalna magába, a határokat pedig nemzetközi erők ellenőriznék.

Vagyis újabb kis állam jöhetne létre, bár a koszovói vezetők egy része már szemet vetett a Szandzsákra, vagy annak egy részére, ahol albánok élnek.

Baj tehát van bőven

Ezek csak a legnagyobb problémák. És akkor még nem beszéltünk a horvát-szlovén határvitáról, a montenegrói bűnözésről, a macedón-albán viszonyról, az elűzött koszovói romákról és sok minden másról.

Hogy az uniós csatlakozás egycsapásra megoldana minden balkáni problémát?

Aligha hihető.

Néhány kérdés biztosan megoldódna, de csak néhány.

Az Európai Unió pedig a balkáni országok felvételével a fent felsorolt problémáknak a jó részét importálná, és bevállalná.



Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!