Mindenki aláírta a Kijevi Nyilatkozatot – kivéve Vučićot

A dokumentummal a részt vevők támogatásukról biztosították az Ukrajna elleni agresszió bűntettét vizsgáló különleges törvényszéket

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerb elnök ismét bemutatta azt a politikai mutatványt, amelyet Belgrádban már tökélyre fejlesztettek: jelen lenni mindenhol, mindenkit meghallgatni, mindenkivel kezet fogni, de a végén semmit sem aláírni, főleg ha Oroszország is érintett.

A szerb államfő részt vett az Ukrajna–Délkelet-Európa csúcstalálkozón Kijevben, amelyen jelen volt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is.

A találkozó zárónyilatkozatát Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett Albánia, Görögország, Moldova és Románia államfői, valamint Horvátország, Szlovénia, Észak-Macedónia, Montenegró és Bulgária képviselői is támogatásukról biztosították.

Szerbia azonban kilógott a sorból. Pontosabban Aleksandar Vučić, aki egyedüliként nem írta alá a dokumentumot.

Belgrád a szokásos középutas ösvényen

A Kijevi Nyilatkozat támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, elítéli az orosz agressziót, további katonai és pénzügyi támogatást sürget Kijev számára, valamint kiáll Ukrajna európai és euroatlanti integrációja mellett.

Az esemény fényét emelendő Zelenszkij átadta az újonnan alapított Ukrán Európa Rend első példányát Ursula von der Leyennek, aki az indoklás szerint Ukrajna uniós csatlakozásának egyik leglelkesebb támogatója. A szerb elnök nem kapott ilyen kitüntetést (Forrás: X platform)

A szerb államfő ugyanakkor Kijevben hangsúlyozta, hogy Szerbia támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását, humanitárius segítséget nyújt az országnak, valamint támogatja Ukrajna európai uniós csatlakozási törekvéseit.

A nyilatkozatot azonban nem írta alá, volt ugyanis van benne egy pont, amely különösen kényes lehetett Belgrád számára.

A dokumentummal a résztvevők ugyanis támogatásukról biztosították az Ukrajna elleni agresszió bűntettét vizsgáló különleges törvényszéket, valamint az ehhez kapcsolódó nemzetközi jogi erőfeszítéseket. A nyilatkozat aláírói egyúttal üdvözölték azokat az államokat, amelyek már csatlakoztak a törvényszék irányító testületének létrehozásáról szóló megállapodáshoz.

Ezzel lényegében amellett foglaltak állást, hogy az orosz politikai és katonai vezetés felelősségét nemzetközi fórum előtt kell vizsgálni. Ezzel a lépéssel Aleksandar Vučić már nem volt hajlandó azonosulni.

A különleges törvényszék létrehozásáról szóló nemzetközi folyamat már korábban elindult, sőt az Európa Tanács és Ukrajna 2025-ben már megállapodást is aláírt a létrehozásáról.

Kijevbe elment, de Moszkvát nem akarta felbosszantani

A szerb elnök jelenléte önmagában is figyelemre méltó volt, hiszen a háború kezdete óta ez volt a legmagasabb szintű szerb részvétel egy ukrajnai rendezvényen.

Kapcsolódó cikk

Zavarosan indul a politikai év Montenegróban

Vučić ugyanakkor ügyelt arra, hogy a látogatás ne jelentsen nyílt szakítást Moszkvával.

A végeredmény így az lett, hogy a csúcstalálkozó valamennyi résztvevője közül egyedül Szerbia utasította el a közös nyilatkozat aláírását.

Vučić tehát elment Kijevbe, kezet fogott Zelenszkijjel, elmondta a kötelező mondatokat Ukrajna szuverenitásáról, de nem vette a kezébe a tollat, amellyel mások aláírták a dokumentumot.

Szerb és ukrán érdekek metszéspontja

Szerbia támogatja Ukrajna területi integritását, Ukrajna pedig nem ismeri el Koszovó függetlenségét. A két ország számos kérdésben eltérő álláspontot képvisel, ebben a tekintetben azonban közös érdekük fűződik a nemzetközileg elismert határok sérthetetlenségének hangsúlyozásához, amit a másik ország területi integritásának támogatása jelent.

Ezzel megteremtik az ideológiai alapot a szakadár törekvések elutasítására egymás országaiban.

Kapcsolódó cikk

A Times egyik cikke is hozzájárulhatott, hogy Putyin ellen elfogatóparancsot adtak ki

Belgrád ugyanakkor továbbra sem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz. Hasonló a helyzet Bosznia-Hercegovinában is, ahol a boszniai szerb politikai vezetés akadályozza az ilyen döntések elfogadását. Ez nemcsak Szerbia, hanem Bosznia-Hercegovina európai integrációs törekvéseit is megnehezíti.

Közben a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023-ban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen. Az orosz elnököt azzal vádolják, hogy felelősség terheli az ukrán gyermekek és más civilek megszállt területekről történő deportálásáért és Oroszországba hurcolásáért.

Az ügy világszerte jelentős visszhangot váltott ki. A tisztánlátást számos nemzetközi oknyomozó anyag, köztük brit sajtóértesülések is segítették, így a deportálásokról a szélesebb nyilvánosság is értesült.