Hogyan avatkozik be Vučić és Dodik a szlovén belpolitikába?

Orbán bukását követően új szövetségek alakulhatnak ki a Balkánon, zajlik az átrendeződés

A Necenzurirano.si szlovén független portál szerint az elmúlt években Aleksandar Vučić szerb elnök és Milorad Dodik, „boszniai szerb császár” körei jelentős gazdasági és politikai befolyást építettek ki Szlovéniában.

A portál elemzése szerint a Belgrádban és Banja Lukában létrehozott kapcsolati háló már nemcsak üzleti szinten van jelen, hanem egyre inkább hatással van a szlovén belpolitikára, ami megmutatkozott a mostani kormányalakításnál is.

Szerb világ Szlovéniában

Vučić és Dodik új politikai partnereket keres Szlovéniában, mivel az ottani kormányváltást követően eddigi szövetségeseik fokozatosan gyengülnek. A szlovén portál szerint egyre több jel utal arra, hogy már nem tekintenek első számú szövetségesként Zoran Janković ljubljanai polgármesterre, akinek egyik „bűne”, hogy korábban nem fogadta el a belgrádi polgármesteri tisztséget Vučićtól.

Janković korábban nyíltan jó kapcsolatokat ápolt a szerb elnökkel és annak boszniai szerb helytartójával, Milorad Dodikkal, ami miatt rendszeresen kritikák érték Szlovéniában, miközben Ljubljana az elmúlt években fontos célpontjává vált a Republika Srpskából érkező üzleti befektetőknek.

Kapcsolódó cikk

Janša aligha lesz miniszterelnök, Szlovénia belép-e a Szerb Világba?

A Necenzurirano elemzése egy tavaly novemberben megjelent interjúra hívja fel a figyelmet, amelyet a Resni.ca párt vezetőjével, Zoran Stevanovićcsal készített a jobboldali-patrióta szemléletű Srpski ugao szerb portál.

Az interjú akkor szinte teljesen visszhang nélkül maradt Szlovéniában, mivel az ország közvéleményét egy húszéves fiatalember, Aleš Šutar meggyilkolása, valamint az azt követő tüntetések és az ügy kapcsán kialakult politikai válság foglalkoztatta.

Most viszont, hogy Stevanović királycsinálóként hozzásegítette Janez Janšát a negyedik miniszterelnöki mandátumhoz, érdemes visszatekinteni az interjúra, amelyben több olyan kijelentés is szerepel, amely a szlovén portál szerint egyértelműen illeszkedik Vučić és a „szerb világ” politikai narratívájába.

A szerb származású szlovéniai politikus méltatta Aleksandar Vučić külpolitikai egyensúlyozását, és arról is beszélt, hogy Szlovéniának újra kellene gondolnia Koszovó függetlenségének elismerését. Emellett azt is kijelentette, hogy a szlovéniai szerbeknek kisebbségi státuszt kellene kapniuk.

A Necenzurirano szerint a portál Stevanovićot úgy mutatta be, mint egy olyan politikust, aki közel áll a szerb ortodox hagyományokhoz, valamint Vučić és a Szerb Ortodox Egyház politikai elképzeléseihez.

Kacskaringós szerb ügyletek

Robert Golob kormánya tavaly kitiltotta Milorad Dodikot Szlovéniából, amire válaszul a boszniai szerb vezető nyilvánosan arra biztatta a szlovéniai szerbeket, hogy Janez Janša pártjára szavazzanak.

Kapcsolódó cikk

Ki a Jani? Janša Jani ismét miniszterelnök Szlovéniában

A lap szerint ez azt jelezheti, hogy Belgrád és Banja Luka új politikai csatornákat keres az országban. A cikk arra is emlékeztet, hogy a szerb vezetés és a szlovén jobboldal között korábban is voltak kapcsolatok.

A Necenzurirano felidézi azt a hitelügyet is, amely során Janez Janša pártja 2017–2018-ban csaknem félmillió eurós kölcsönt akart felvenni Dijana Đuđić boszniai szerb üzletasszonytól.

Ez Szlovéniában nagy botrányt váltott ki, az üzletasszony cégei több országban is gyanús pénzmozgásokat hajtottak végre, amit a szlovén pénzügyi felügyelet is vizsgált.

Dijana Đuđić, állítólag egy szlovén kormányközeli üzletember partnere (volt)

Ráadásul Szlovéniában a pártok külföldi személyektől vagy cégektől nem vehetnek fel hitelt, ezért a pénzügyi felügyelet vizsgálatot indított, Janša pártját (SDS) pénzbírsággal sújtották, a hitelszerződést pedig semmisnek nyilvánították.

Ezt a szálat azonban most elengedjük, mert a túl kacskaringós történet messzire vinne bennünket az eredeti témától.

Ennél sokkal gyalázatosabb az, hogy Janša pártjához köthető személyek később segíthettek Aleksandar Vučić környezetének banki információkat gyűjteni a szerb elnök politikai ellenfeleiről.

A Necenzurirano szerint a közös ellenség Marta Kos uniós bővítési biztos, akit Janez Janša pártja most is folyamatosan támad, miközben Vučić és Dodik is bizalmatlanul tekint Kosra, akit a baloldali Zoran Janković ljubljanai polgármester köréhez kötnek.

Bosznia-Hercegovina jövője a tét

A Necenzurirano azt írja, hogy a szlovéniai politikai mozgások mögött Bosznia-Hercegovina jövője és az Európai Unió bővítési politikája is meghúzódhat, Belgrádnak és Banja Lukának ugyanis nem érdeke egy erős, egységes Bosznia-Hercegovina európai integrációja, ezért érzékenyen reagálnak minden olyan szlovén politikai lépésre, amely ezt támogatja. Ez különösen vonatkozik Marta Kos tevékenységére.

A cikk kitér arra is, hogy ezzel párhuzamosan a Vučićhoz és Dodikhoz köthető üzleti körök célja a szlovéniai energetikai és médiapiaci folyamatok feletti szerb befolyás növelése. A Necenzurirano szerint ma már világosan látható, hogy a Belgrádból és Banja Lukából irányított politikai és gazdasági kapcsolatrendszerek egyre fontosabb tényezői a szlovén belpolitikának.

Kapcsolódó cikk

Laktaši a vízen: a Dodik-klán villája, lakásai és jachtja Szlovéniában

Hűséges olvasóink biztosan emlékeznek rá, hogy nem túl nagy esélyt adtunk arra, hogy Janša kiegyezik Stevanovićtyal, aki többször is megtagadta az együttműködést vele, pedig ideológiai értelemben nem állnak túl messze egymástól. Csakhogy Janša a kilencvenes évek elején az egyik élharcosa volt a szerb dominancia elleni lázadásnak Szlovéniában: esetleg ez is oka lehetett a Janša elleni ellenszenvnek.

Stevanović ugyan nem lépett be a kormányba, viszont kívülről támogatja, amivel lehetővé teszi az ország irányítását Janša számára. Nem tartjuk kizártnak, hogy azért változott meg a Resni.ca vezetőjének álláspontja, mert Belgrádból vagy Banja Lukából a fülére szóltak.

A portál szerint nyitott kérdés maradt, hogy Zoran Stevanović csak új politikai eszköz-e Vučić és Dodik számára, vagy hosszabb távon új szerb politikai projekt épül köré Szlovéniában.

Különösen aggasztó lehet, ha Stevanović egy későbbi politikai utasításra megvonja Janšától a külső támogatást, ami egyenlő lenne a ljubljanai kormány bukásával.

Magyarra lefordítva ez azt jelenti, hogy a jelenlegi szlovén kormány többé-kevésbé Belgrád markában van, és a szerb vezetés ezáltal közvetlenül befolyásolhatja Szlovénia belpolitikai és külpolitikai irányát is. Viszont ez egy „róka fogta csuka helyzet”, Orbán Viktor bukásával ugyanis Belgrád és Banja Luka elveszítette legfontosabb európai szövetségesét, ezért most mindenképpen szüksége van Janšára.