Szerbia közös gázerőművet épít Azerbajdzsánnal

Autoriter tengely Belgrád és Baku között: jön a kaszpi gáz

A hasonszőrű autoriter rendszerek összefognak, ezt bizonyítja İlham Əliyev és Aleksandar Vučić férfias összeborulása az azeri elnök belgrádi látogatásának végén, amiből közös gázerőmű születik. Azerbajdzsán egy olajból és gázból finanszírozott autokrácia, amire a maga módján Szerbia is egyre inkább törekszik más alapokon.

A szerb elnök kimondottan vonzódik a magához hasonszőrű vezetőkhöz, elég csak MBZ sejkre, az emírségek elnökére gondolni, akivel évente többször is találkozik, ennek legújabb fejleménye az Egyesült Arab Emírségekből származó ADNOC olajcég feltűnése a NIS körüli tárgyalásokban.

Évekkel ezelőtt újabb barátra lelt İlham Əliyev személyében, négy évvel ezelőtt még az is szóba került, hogy az azeri SOCAR veszi meg a szerbiai olajcéget, de most ez az egyre termékennyebbé váló barátság új formát ölt.

Azerbajdzsán növeli a szerbiai gázszállítást

Az azeri elnök hétfőn délelőtt utazott el Belgrádból, ahol ígéretet tett arra, hogy hazája már az idei év végéig vagy a következő év elejéig Szerbia teljes gázszükségletének akár 15–20 százalékát is biztosíthatja.

Az azeri gáz iránti kereslet 2022-ben, Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete után növekedni kezdett Európában. Az azeriek büszkék arra, hogy már a világ 16 országába szállítanak gázt, amelyek között 10 európai is van.

Kapcsolódó cikk

MEGOLDJÁK: Az azeri SOCAR veszi meg a szerb olajcéget a Gazpromtól?

Az első azeri gázszállítmányok már megérkeztek Szerbiába, amelynek éves gázfogyasztása mintegy 2,63 milliárd köbméter, amiből körülbelül 2,2 milliárd importból származik.

Szerbia naponta akár kétmillió köbméter gázt is beszerezhet Azerbajdzsánból, így a gázban és olajban gazdag ország fontos partnerré válhat az Oroszországtól való gázfüggőség csökkentésében.

A 20%-os azeri részesedés már lehetővé teszi, hogy az azeriek közös gázerőművet építsenek Szerbiában, amely az elhibázott szerb energiastratégia miatt nehezen tudja árammal ellátni a fogyasztókat, de ez nemcsak gazdasági, hanem erősen politikai döntés kérdése is, ami újabb bizonyíték az összeborulásra.

Közös gázerőművet építenek

A szerb elnök közölte, hogy az új erőmű kulcsszerepet kaphat az ország villamosenergia-ellátásában. Aleksandar Vučić úgy fogalmazott, az elkövetkező évek az áramtermelés bővítéséről szólnak, mert új kapacitásokra van szükség. İlham Əliyevtől személyes támogatást kért a projekt megvalósításához.

Az azeri elnök szerint a szerbiai gázerőmű az egyik legjelentősebb azerbajdzsáni beruházás lehet Európában. Kiemelte, hogy az energetikai együttműködés a gázszállítás után új szakaszba lép, a cél a földgáz hatékonyabb hasznosítása és villamos energiává alakítása. A beruházást a kölcsönös bizalom jelének nevezte, amely szerinte magas szinten áll a két ország között.

Nehéz a boldogságtól búcsút venni (szerb elnöki Instagram)

A Niš környékére tervezett, 500 megawattos gázerőművet 2029-ig helyeznék üzembe. Ez lenne az első nagy közös projekt ezen a területen, ugyanakkor a SOCAR azeri állami olaj- és gáztársaság széles energetikai portfólióval rendelkezik, és további üzleti lehetőségeket is vizsgál Szerbiában.

Orhan Zejnalov, az azeri energiaügyi miniszter helyettese a NIN magazinnak arról is beszélt, hogy konkrét terveik vannak a hidrogéntermelésre is, ami újabb együttműködési lehetőségeket nyit meg számukra Szerbia irányában.

Azeri cégek utakat is építenek

Azerbajdzsán jelenléte Szerbiában az ottani vállalatok közúti építkezéseiben való részvételével kezdődött. Az AzVirt építőipari magánvállalat volt a fővállalkozó a körülbelül 40 kilométer hosszú Ljig–Preljina útszakasz építésében.

Ezt követően az Árpatarló–Szabács (Ruma–Šabac) autópályán egy 25 kilométer hosszú útszakaszt épített, amely magában foglalta a Száván átívelő hidat is, majd az 55 kilométer hosszú Szabács–Loznica gyorsforgalmi úton dolgozott. Emellett a belgrádi körgyűrű egyes szakaszain is részt vett a munkálatokban.

Elutazása előtt a szerb elnök még megreggeliztette azeri barátját, éhen csak nem engedi útnak! A szerb elnöki Instagram szerint ezen a helyszínen is volt egy férfias ölelés

Aleksandar Vučić és Ilham Aliyev 2022 novemberében Belgrádban aláírták a stratégiai partnerségi tanács létrehozásáról szóló memorandumot. Amikor ugyanazon év decemberében Bakuban találkoztak, Vučić elmondta, hogy az energia mellett számos más területen is fokozhatják az együttműködést, például a védelmi ipar, a technológiatranszfer és a harmadik piacok számára történő közös gyártás terén.

Aliyev akkor az energiát, a védelmi ipart, a közlekedést és a logisztikát sorolta fel a lehetséges együttműködési területek között.

A mostani szerb–azeri tárgyalások során a felek két szerződést kötöttek, az egyik az élelmiszer-biztonsági együttműködésről szól, a másik pedig a gázturbinás, kombinált ciklusú erőművek fejlesztésére, tervezésére, építésére és üzemeltetésére vonatkozik.

Emellett öt szándéknyilatkozatot is aláírtak, amelyek a gazdaság, a tájékoztatás, a kultúra, a sport és az egészségbiztosítás területét érintik.

A látogatás során megtartották a szerb–azeri stratégiai partnerségi tanács első ülését is. A felek hangsúlyozták, hogy a megállapodások végrehajtását rövid határidőn belül megkezdik. Vučić a tárgyalások után arról beszélt, hogy a kapcsolatok új szintre léptek, és bejelentette, hogy a közeljövőben közvetlen légi járat indulhat Belgrád és Baku között.

Az USA-val is barátkozik

Néhány nappal Szerbiába érkezése előtt Aliyev stratégiai partnerségi megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal Bakuban az amerikai alelnök, J.D. Vance társaságában.

A megállapodás a gazdasági és biztonsági együttműködésre vonatkozik, mivel Washington igyekszik kiterjeszteni befolyását a korábban Oroszország által dominált régióban.

A dokumentumot először augusztusban mutatták be Aliyev és Donald Trump elnök washingtoni tárgyalásai során, ahol Aliyev békeszerződést kötött Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel a több évtizedes háború befejezéséről.

Az Egyesült Államok és Azerbajdzsán kapcsolata az elmúlt években látványosan megerősödött, az USA célja, hogy Azerbajdzsánnal együttműködve „felszabadítsa a Dél-Kaukázus gazdasági potenciálját”, különösen az örmény–azeri békefolyamat előrehaladása után. A Washingtonnal kötött stratégiai partnerség valószínűleg nem véletlen az amerikai politikai irányváltás után.