Szakadás a montenegrói szerbségen belül?

Vučić a keményebb szerb politikai erővonalat támogatja Montenegróban

Az év egyik legélesebb montenegrói politikai vitája a szerb nyelv hivatalos státusza körül bontakozik ki. A szerbség kérdésében már nemcsak a podgoricai kormánytöbbségen belül növekszik a feszültség, hanem Belgrád is egyre látványosabban szólal meg.

A háttérben közben a montenegrói szerb politikai táboron belüli erőviszonyok is átrendeződhetnek, Andrija Mandić óvatosabb vonala és Milan Knežević felértékelődése mentén.

Vučić és Mandić is megszólalt

Talán nem túlzás kijelenteni, hogy az idei év slágertémája Montenegróban az európai uniós integráció mellett a szerb nyelv használatának kérdése lesz. Már az év is erősen indult ennek tekintetében, hiszen Knežević, montenegrói szerb politikus már január elején belengette, hogy képes a kormánykoalíció felrúgására, abban az esetben, ha követelései – köztük a szerb államnyelvvé tétele – nem teljesülnek.

Az eseményeket gyakran kommentálta a szerb nagypolitika is, amely most új szintet kapott azzal, hogy december után ismét megszólalt az ügyben Aleksandar Vučić szerb elnök. Az elnököt az Abu-Dzabiban zajló fórumon állították mikrofon elé, számos nyilatkozatáról már itt a BALK-on is részletesen beszámoltunk.

Vučić egyértelműen legitimnek nevezte a montenegrói szerbek törekvését arra, hogy a szerb nyelv hivatalos státuszt kapjon. Bár kérdésre válaszolva azt mondta, ez Podgorica dolga, „döntsék el ők”, rögtön hozzátette, hogy Szerbia támogatása azonban garantált mindazoknak, akik a szerb nyelv „védelméért” lépnek fel.

Vučić szerint Podgoricában két „iskola” létezik: az egyik komolyan, érdemi célként akarja rendezni a szerb nyelv hivatalos státuszát, a másik viszont csak szóban támogatja, miközben akkor is a kormányban marad, ha nem történik semmi. Vučić külön kiemelte Milan Knežević álláspontját is, aki a szerb nyelvet, az írást és a trikolórt tenné a következő parlamenti időszak fő témájává.

Kapcsolódó cikk

Zavarosan indul a politikai év Montenegróban

Vučić nyilatkozata előtt egy nappal Andrija Mandić és pártja is megszólalt. A montenegrói parlament elnöke azt mondta, hogy az általa vezetett Új Szerb Demokrácia miniszterei a kormányban támogatják a Knežević és a DNP követeléseit.

Ezek között szerepelnek a nyelvi fejezetet érintő alkotmánymódosítások, az állampolgársági szabályok és az állami szimbólumok kérdései, valamint a botuni szennyvíztisztító építése körüli vitáról szóló párbeszéd igénye is.

Mandić ugyanakkor érezhetően óvatosabban fogalmazott, mint Knežević: nem állította, hogy a kormányból is kilépnének, ha a csomag nem teljesül. Inkább azt jelezte, hogy leül beszélni Kneževićtyel, és „racionális választásra” próbálja rávenni őt és a pártját.

Az a bizonyos két iskola

Egyes szakértői megszólalások szerint a két iskola nem a montenegrói és szerb szembenállásra utalt, ugyanis Vučić „két iskola” megjegyzése valójában nem általános montenegrói–szerb ellentétről szól, hanem célzott üzenet a montenegrói szerb politikai táboron belül.

A megszólalók úgy értelmezik, hogy a Vučić-i kijelentés emlékeztetés lehet Andrija Mandić felé a korábbi egyezségekre, és egyfajta nyomásgyakorlás is, miközben abban is érzékelnek némi sértettséget, amiért Podgorica az EU-integráció útján lényegében lekörözte Belgrádot. Mindennek tetejében, az integráció mellé Mandić teljes mellszélességgel odaállt, amiről mi is írtunk a BALK-on.

Jellemző, hogy Mandić kabinetje a Vijesti újság megkeresésére nem reagált arra, hogy a parlament elnöke magára vette-e Vučić üzenetét. Egyes vélemények szerint a szerb politika – elsősorban a kormánypárti médián keresztül – azt igyekszik elhitetni a szerb közvéleménnyel, hogy az „új” Európa-párti podgoricai vezetés sem bánik érdemben jobban a montenegrói szerbekkel, mint a korábban démonizált Đukanović-kormányzat.

Egyes magyarázatok szerint Mandić az utóbbi időben taktikailag eltávolodott Vučić politikai vonalától, mert ezt belpolitikai haszonnal kecsegtető lépésnek látta, amivel viszont csalódást és fejtörést okozott Belgrádnak. Ennek következményeként a szerb vezetés egyre inkább Milan Kneževićet tolhatja előtérbe „a montenegrói szerbek vezetőjeként”.

Knežević előtérben, ő lesz a szerbség vezetője Montenegróban?

Vučić ezt a „szereposztást” egyértelművé tette, hiszen már korábban is úgy fogalmazott, hogy mindig kiáll Milan Knežević mellett. A botuni események kapcsán a szerb elnök az Instagramon nemcsak a DNP vezetőjeként, hanem „a szerb nép vezetőjeként” is hivatkozott rá, és azt írta, büszke a barátságukra.

Valamint azt is, hogy reméli, hogy Knežević hamarosan szabad lesz, ugyanis a politikus pár órára őrizetbe került a tüntetések kapcsán.

A történetet azonban árnyalja, hogy a montenegrói beszámolók szerint a BALK-on korábban „rókaképüként” aposztrofált Knežević esetében nem egy klasszikus értelemben vett „letartóztatásról” volt szó: a botuni rendőri intézkedés után önként ment be a rendőrségre, ahol néhány órán át tartották bent, majd még aznap elengedték.

Vučić megszólalása azt jelzi, hogy Belgrád nem engedi el ezt a témát, és kész arra, hogy a montenegrói szerb politikai szereplők kérdésében akár Kneževićet helyezze előtérbe.

Mandić óvatosabb hangja ugyanakkor arra utal, hogy Podgoricában nem minden szerb akar az ultimátumok logikájába beleállni – különösen az EU-integráció jelenlegi állapotában. Knežević felértékelődése pedig azt sejteti, hogy Belgrád akár új, alternatív szereplőket is kereshet, ha a korábbi szövetségesek túl önjáróvá válnak.