Connect with us

Szerb Köztársaság

SZERB VILÁG: A szerbek megtették az első lépést a nemzeti egyesülés felé 🔞
4.2 (5)

A szerbiai és a boszniai Szerb Köztársaság kormányának mai közös ülésén egyhangúlag elfogadták a nemzeti és politikai jogok védelméről, valamint a szerb nép közös jövőjéről szóló nyilatkozatot. A szerbek történelmi lépést tettek a nemzeti egyesülés felé! A dolog szépséghibája, hogy ez a nacionalista politikusok projektje

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Háttal a világnak és arccal a tűz felé
Háttal a világnak és arccal a tűz felé (Forrás: szerb elnöki Instagram)
A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 5 Átlag: 4.2]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Szerbiában ma is történelmet írtak, olyan ütemben gyártják a kisebb-nagyobb történelmi eseményeket, hogy nem győzik becsomagolni őket, vagy már nem is akarják. A lényeg az, hogy ma volt az “egység és az egyetértés napja”, amit hivatalosan nem így hívnak, de viszont megkezdődik vele a “szerb világ” megteremtése, amit kulturáltabban úgy is megfogalmazhatnánk, hogy a szerbek megtették az első lépést a nemzeti egyesülés felé, ráadásul még abban is megállapodtak, hogy a szerb egység az idők végezetéig tart, a magunk részéről ebben eddig sem kételkedtünk. Ennek azonban komoly előzményei vannak, ami ezen a szerbek számára történelmi napon eszembe sem jutott volna, mert a fókusz nem ezen volt, viszont hogy az “elnemzetesedett” rózsaszín csatornán ez a nap is egy laza “népirtásozással” kezdődött, rögtön beugrott, hogy hol is tartunk.

Az egység gyökerei meddig nyúlnak vissza?

A Pink Televízió reggeli műsorában megjelent Nenad Stevandić, a boszniai szerb parlament elnöke, aki rárúgta a történelmet a békeszerető szerb népre, miután a műsorvezető megjegyezte, hogy a Drina a szerb nép gerince, vagyis nem az a folyó, amely kettészabja a szerb nemzetet.

Stevandić erre rákapcsolódva elégedetten állapította meg, hogy a Drina folyó mindkét partja szerb terület, ennek a történetét pedig egészen 1914-ig vezette vissza, amikor az osztrákok gyűjtőtábort létesítettek egy doboji lókórházban és istállóban, ahova a Drina boszniai partjáról húszezer szerbet szállítottak, akik közül tizenhatezret kivégeztek Banja Lukában, miután nem hadifoglyoknak, hanem ellenségnek tekintették a szerbeket, így bírósági ítélet nélkül végezték ki őket.

A maradék négyezer szerbet – főleg nőket és gyermekeket – 1917-ben, amikor a doboji tábort bezárták, Aradra szállították – és ott végezték ki őket. Stevandić állítása szerint főleg nőkről és gyerekekről volt szó, az elmondottakkal kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy a szerb egység gyökerei egészen 1914-ig, a doboji lóistálóig nyúlnak vissza.

Nenad Stevandić, a boszniai szerb parlament elnöke a történetnek csak a felét mesélte el

Nenad Stevandić, a boszniai szerb parlament elnöke a történetnek csak a felét mesélte el (Forrás: Screenshot, Pink Televízió)

A boszniai szerb parlament elnöke hangsúlyozta, hogy ez volt az első gyűjtőtábor Európa területén a múlt évszázadban, jóval a náci táborok előtt, és az osztrákok azért hozták létre, hogy a szerbeket odaszállítva tamponövezet alakítsanak ki a Drina mentén, és így megszakítsák a szerb nép kontinuitását és összetartozását.

A figyelmes olvasó most megkérdezhetné, hogy ha az osztrákok kiirtották a Drina-menti szerbeket, akkor hogy lehet ma már a Drina mindkét partja túlnyomó részt szerb terület, és ezt a szerb tévénézők nem tudták meg, mert Stevandić ezt már nem mesélte el, pedig megvan az oka ennek is.

Egyszerűen azért, mert a szerbek 1992-ben és az azt követő években húsz-harmincezer bosnyákot mészároltak le a Drina menti városokban: Bijeljinában és a város körüli falvakban, Zvornikban, Fočában és Višegradban, vagyis kétszer-háromszor annyit, mint Srebrenicában, ahol kétségtelenül a legnagyobb népirtást hajtották vége.

A szerbeknek tehát így sikerült visszaállítaniuk az osztrákok által elkövetett mészárlás útján kibillent népességi arányt, a kívánt szintre felturbózni a kontinuitást, és szükségtelenné tenni a határellenőrzést.

Stevandić úr arról sem tájékoztatta az országos sugárzással rendelkező szerbiai csatorna nézőit, hogy a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálását korábban végző Nemzetközi Törvényszék (ICTY) alaposan dokumentálta a Drina mentén végrehajtott etnikai tisztogatásokat és háborús bűnöket, aminek alapján megállapította, hogy széleskörű és szisztematikus támadások zajlottak az említett térségben a bosnyák lakosság ellen, amit etnikai tisztogatás céljából hajtottak végre.

A törvényszék szerint ezek a támadások részei voltak a boszniai szerb vezetés tervének, hogy etnikailag homogén területeket hozzon létre, ami gyakran népirtással járt együtt. Tehát így lett a Drina mindkét partja ismét szerb terület, ami a boszniai szerb parlamenti elnök által nyilván szándékosan kifelejtett részlet.

Ezek után kezdődhet a nemzeti egyesülés

Miután ilyen szép népirtásos reggelre ébredt Szerbia, meg az a néhány szerencsétlen, aki ilyesmivel foglalkozik, kezdődhetett is az Össznépi Szerb Gyülekezetnek (Svesrpski Sabor) nevezhető ünnep, amiből a továbbiakban csak a leglényegesebbeket emeljük ki, a részletekhez úgyis lesz még alkalmunk visszatérni, mert ez a nap mérföldkő lesz a következő időszak eseményeinek tekintetében.

Az egésznapos kiterjedt rendezvénysorozat minden bizonnyal a komplikált “Egy nemzet, egy szábor – ​​Szerbia és Srpska” hivatalos néven kerül be a szerb történelemkönyvekbe, mint újabb kísérlet a határokon átívelő szerb nemzeti állam megteremtésére, Slobodan Milošević után szabadon.

A politikai részben megmutatták magukat a környező országokban élő szerbek (Észak-)Macedóniából, Montenegróból és Bosznia-Hercegovinából, a koszovói szerbeket nem hívták meg, merthogy ők alkotmányilag úgyis Szerbiához tartoznak, így már eleve egyesítve vannak a szerencsétlenek a Szerb Haladó Párttal.

Ez a politikai cél, amelyet leöntöttek egy népmozgalmi mázzal, csak Boszniából állítólag tízezer szerb ment át Szerbiába, hogy részt vegyen a számtalan helyszínen zajló rendezvényeken, miközben a politikusok elfogadták egy “egységesítő nyilatkozatot”.

Ami azt illeti, főleg a nacionalista szerb vezetők jöttek össze Belgrádban, a Montenegróval behatóbban foglalkozó Teszáry Miklóssal beszélgettünk a Svesrpski Sabort megelőző este, és mondtam/írtam neki, hogy Andrija Mandić (csetnikvajda) montenegrói házelnök és a szerbeket tömörítő Demokratikus Front rókaképű vezetője, Milan Knežević biztosan ott lesz Belgrádban. A cikk megírása után kezdhetek lottózni.

Lesz/volt központi rendezvény a sokat látott belgrádi Köztársaság téren, tűzijáték és közös meccsnézés is, a résztvevők kivetítők segítségével izgulhatták végig a Svédország-Szerbia felkészülési találkozót, amelyet a vendég szerb csapat három góllal nyert meg, nyilván inspirálta őket, hogy ilyen nevezetes napon játszhattak, mint amilyen az “egység és egyetértés napja”.

Az Össznépi Szerb Gyülekezet alkalmával Szerbia és a Szerb Köztársaság kormánya együttesen elfogadta a nemzeti és politikai jogok védelméről, valamint a szerb nemzet közös jövőjéről szóló deklarációt amelyet sürgősen a két parlament elé terjesztenek. A hivatalos szerbek szerint az esemény jelentős mérföldkő a szerb nemzet számára, hiszen a dokumentum számos fontos pontot és célkitűzést tartalmaz, amelyek a nemzeti egységet és identitást hivatottak erősíteni.

A deklaráció 49 pontban fogalmazza meg az Össznépi Szerb Gyülekezet állásfoglalásait és céljait. Az első néhány pontban részletezik, hogy kik alkotják és milyen elvek alapján működik a Svesrpski Sabor. Kiemelik, hogy a szerb nemzet “egységes egészként” létezik, amelynek joga van megőrizni gazdag kulturális és történelmi örökségét.

Nemzeti egyesülést terveznek

Nemzeti egyesülést terveznek, a képen Porfirije pátriárka, Aleksandar Vučić szerb államfő és Milorad Dodik, a Szerb Köztársaság elnöke (Forrás: szerb elnöki Instagram

Az egyik fontos pont szerint a nyilatkozat elutasít minden, a szerb nemzet elé helyezett mesterséges előtagot, hangsúlyozva, hogy a szerbeknek joguk van saját nemzeti identitásuk megőrzésére, bárhol is éljenek a világon.

A deklaráció különösen nagy hangsúlyt fektet a Szerb Ortodox Egyház (SPC) szerepére. Kijelenti, hogy az SPC a szerb nemzeti, kulturális és szellemi identitás egyik pillére, és felhívja a figyelmet az egyház és az állam közötti szorosabb együttműködés fontosságára, különösen a hagyományos keresztény értékek, a házasság és a család védelmében.

Az SPC-nek különleges szerepe van az oktatásban is, hiszen az egyház a nehéz időkben is megőrizte a szerb népet, nemcsak biológiailag, hanem kulturálisan és oktatási szempontból is.

Kosovo és Metohija & Srebrenica

A deklaráció hangsúlyozza, hogy “Kosovo és Metohija” Szerbia elidegeníthetetlen része, és a szerb nemzeti identitás egyik alapköve. A dokumentum ragaszkodik ahhoz, hogy a terület teljes neve mindig “Kosovo és Metohija” legyen, és támogatja Szerbia erőfeszítéseit a területi integritás és szuverenitás megőrzésében, amelyet a nemzetközi jog és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú határozata is garantál. (Itt szállt el az uniós csatlakozás, a 35. csatlakozási fejezet ugyanis tartalmazza Koszovó függetlenségének elismerését, Szerbiáért kár is törnünk magunkat, úgyis csak a pénzre utaznak!)

A nyilatkozat szerint minden rendelkezésre álló jogi, politikai, gazdasági és egyéb eszközzel védeni kell a Koszovóban élő szerbeket, valamint az ott található történelmi és vallási helyszíneket.

A deklaráció határozottan elutasítja az ENSZ Srebrenicáról szóló rezolúcióját, és megjegyzi, hogy a közgyűlési határozat a szerb nemzet kollektív bűnösségének megállapítására tett kísérletet, ami ezáltal elfogadhatatlan.

Egy nép, egy szábor - Szerbia és Srpska

Egy nép, egy szábor – Szerbia és Srpska (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A közös nyilatkozat megerősíti, hogy a „Bože pravde” a szerb nemzet himnusza, a Nemanjićok kétfejű sasmadara pedig a nemzeti címer. A cirill írásmódot a szerb kultúra és tudomány alappillérének tekintik, amely egyesítő szerepet tölt be.

Az aláírók rámutattak a Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság kapcsolatának minden fontos aspektusára, például arra is, hogy ezentúl a boszniai Szerb Köztársaságban is február 15-ét ünneplik meg a Szerb Köztársaság napjaként, míg január 9-ét amolyan tartalékünnepként a Szerb Köztársaság megalakulásának napjaként tüntetik fel, amikor az RS létrehozásáról emlékeznek meg.

Ezen kívül a dokumentum támogatja a szerbek II. világháborús szenvedéseinek további nemzetközi elismertetését, valamint a közös emlékművek építését Donja Gradina és Belgrád területén, a történelmi igazság megőrzése érdekében és a Horvátországról tartozó Jasenica kiváltására.

A deklarációt a Szerbia és a Szerb Köztársaság kormányai együttesen fogadták el, az eseményen részt vett Aleksandar Vučić szerb államfő és Milorad Dodik, a Szerb Köztársaság elnöke, valamint mindkét ország parlamenti és kormányzati vezetői. A dokumentumot hamarosan benyújtják a Szerbiai Nemzetgyűlés és a Szerb Köztársaság parlamentje elé jóváhagyásra.

A beszámolók szerint elfogadott deklaráció hangsúlyosan képviseli a szerb nemzeti érdekeket, különös tekintettel a nemzeti identitás, a kulturális örökség és a történelmi emlékek megőrzésére. A dokumentum erősíti a szerb nemzet összetartozását, és kiemeli a Szerb Ortodox Egyház szerepét a nemzeti identitás fenntartásában és az oktatásban.

A szerbek ezzel elindulnak egy veszélyes úton, amelyről nem lesz könnyű letéríteni őket, ami évek múlva akár nemzeti katasztrófához vezethet, de az is lehet, hogy a belgrádi vezetésnek, Vučićtyal az élen csak az a célja, hogy ledarálja Dodikot, és olyan provinciát csináljon a boszniai Szerb Köztársaságból, mint a koszovói szerb területek, ahol a hozzá közeli maffiózók képviselik a “szerb nemzeti érdekeket”.

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 5 Átlag: 4.2]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava