Connect with us

Szerbia

Vučić ismét miniszterelnök szeretne lenni
Szerbia jövője: Vučić után ismét Vučić?

Aleksandar Vučić ismét a miniszterelnöki szék felé kacsintgat – nem először és valószínűleg nem is utoljára. A belgrádi Vreme értesülései szerint az elnöki mandátum lejártával visszatérhet korábbi szerepébe, ezzel tovább gyakorolva a szerb belpolitika jól ismert, de egyre fárasztóbb hatalmi trükkjeit

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Még sokáig akar maradni, megint miniszterelnök lehet
Még sokáig akar maradni, megint miniszterelnök lehet (Screenshot)
Cikk meghallgatása

A belgrádi Vreme értesülése szerint Aleksandar Vučić újraindulhat a miniszterelnöki posztért. Ez persze nem meglepő, hiszen előtte már Đukanović, Putyin és Erdogan is kipróbálta a politikai székfoglaló játékot: kormányfőből elnök, aztán vissza – attól függően, épp mit kívánt meg a hatalomtechnikai szituáció.

Ez a manőver Vučićnak nem lesz különösebben bonyolult, feltéve, hogy a Szerb Haladó Párt (SNS) ismét megnyeri a választásokat – amelyek megszervezésére a pártban történetesen maga Vučić a „felelős”.


Ezt nem mi állítjuk, hanem ő maga jelentette ki, saját szavaival, büszkén. Összeférhetetlenség? Ugyan kérem, ez a Balkán, azon belül pedig Szerbia!

Az akadálymentesítésre különösebb gondot nem kell fordítani: az aktuális miniszterelnök, Đuro Macut ugyanis egy kvázi törvénytelenül pozícióban ülő „székmelegítő ember”, akit Vučić a semmiből hívott elő saját, sosem látott „népi mozgalmából”, és akit akkor penderít ki a hatalomból, amikor csak kedve tartja.

Vučić után ismét Vučić?

Mivel Vučić kijelentette, hogy nem kívánja módosítani az alkotmányt, amely két ciklusra korlátozza az elnöki mandátumot, kézenfekvő a kérdés: ki lesz akkor az SNS államfőjelöltje?

A válasz: senki, akit ismernénk. A párton belül ugyanis nincs olyan prominens szereplő, aki képes lenne a Vučić által elvárt tömeghatást kiváltani. Hacsak nem húznak elő valakit a politikán kívülről.

A professzor szerint az elnöki és parlamenti voksolások egy időben történő megrendezésének ötlete inkább a közvélemény és az ellenzék összezavarását szolgálja, mivel az ellenzék eddig elsősorban parlamenti választást követelt, nem elnökit.

Az elnökválasztást 2027 tavaszáig kell megtartani, ahogy azt az alkotmány is előírja. A parlamenti választások hivatalosan 2028 elejéig esedékesek, de a politikai forgatókönyvek szerint 2027-ben összevonhatják az elnöki és parlamenti szavazást, már ha Vučić nem gondolja meg magát, és nem hoz mindent előre 2026-ra.

Minél tovább várnak, annál rosszabb lesz

Vučić azért térne vissza a miniszterelnökséghez, mert meg akarja őrizni a totális kontrollt. A legkézenfekvőbb módon: formálisan is elfoglalja azt a széket, amelyből elnöksége előtt gyakorolta a hatalmat.

Nebojša Vladisavljević, a belgrádi Politikai Tudományok Karának professzora a Vremenek nyilatkozva úgy vélte, hogy Vučić miniszterelnöki jelölése valós opció.

– Vučić egyszerűen listavezető lesz, mint eddig is, és ha a Szerb Haladó Párt nyer, akkor minden bizonnyal ő lesz a miniszterelnök – mondta Vladisavljević.

A professzor szerint a parlamenti és elnökválasztás összevonásának lebegtetése csak figyelemelterelés – nem az ellenzék kérte, hanem a hatalom dobta be.

Ráadásul a Szerb Haladó Párt jobban is járna, ha minél előbb megrendeznék a választásokat: a társadalmi elégedetlenség, különösen a fiatalok körében, fokozódik, és minden újabb hónap csak ront a párt és az elnök pozícióján.

Miért nem Orbán vagy Erdogan módszere?

Vučić kijelentése, miszerint nem módosítja az alkotmányt, Vladisavljević szerint nem a demokrácia iránti hűség jele, hanem annak felismerése, hogy Szerbiában nem törvényekkel, hanem személyes ráhatással működik a rendszer.

[TS_Poll id=”78″]

Más vezetők – mint Orbán Magyarországon vagy Erdogan Törökországban – gyakran törvényekkel vagy alkotmánymódosítással erősítik meg saját pozíciójukat. Szerbiában a hatalom eddig inkább informálisan, az intézmények feletti személyes kontrollra épült.

A Szerb Haladó Párt jelenlegi parlamenti támogatása egyébként sem elég ahhoz, hogy alkotmányt módosítson.

A jelenlegi koalíció – kisebbségi képviselőkkel, szocialistákkal és néhány független képviselővel – körülbelül 150 mandátummal rendelkezik, az alkotmánymódosításhoz viszont legalább 167 támogatói szavazatra lenne szükség, ráadásul referendumot is kellene tartani.

Vranić szerint a miniszterelnöki pozíció jogilag az egyik legerősebb a rendszerben, így ha Vučić átváltana erre a szerepre, akkor tulajdonképpen formálisan is megerősítené a jelenlegi helyzetét.

Jelölt? Elég, ha bólint rá a Főnök

Bojan Vranić, ugyanazon kar professzora úgy véli: nincs szükség karizmatikus elnökjelöltre az SNS részéről. Elég, ha Vučić rábólint, és a lojális tömeg követi az utasítást – még ha kicsit nehezebben is, mint korábban.

[TS_Poll id=”79″]

Vranić szerint a Szerb Haladó Párt célja, hogy ne provokálja azokat a választókat, akik az első fordulóban amúgy sem mennek el voksolni, mert az otthon maradók a második fordulóra megelégelhetik az egészet, és a másik oldalra szavaznak – ha egyáltalán lesz második forduló.

A párt – még inkább pedig Vučić, mint a választásokért felelős személy – tehát egyensúlyozik: kit indítson a maga helyére, mikor tartsa a választásokat, és hogyan készítse elő saját magának az újabb politikai mennybemenetelt.

A forgatókönyv már bizonyára kész – már csak a megfelelő időpont hiányzik.





HOZZÁSZÓLÁS : Facebook

Magyarország

B.A. Balkanac

Balkanac

Szerbia

Horvátország

Bosznia

Montenegró

Koszovó

Szlovákia

Románia

BALK Magazin
.
sitemap