Az EU és Németország segít, épül a szerbiai villanyhálózat

A szerbiai állami televízió jelentése szerint megkezdődtek a munkálatok a Transzbalkáni Villamosenergia-átviteli olyosó harmadik szakaszán. Emanuele Giaufret, az EU szerbiai delegációjának vezetője ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az Európai Unió a beruházás majdnem egyötödét finanszírozza, ennek alapján minden ötödik oszlopra ki lehetne tenni az EU logóját.

Az EU és a szerb távvezeték

Az obrenováci alállomás közelében hivatalosan is megkezdődött a Bajina Bašta irányába vezető kettős rendszerű távvezeték építése. Ez a vezeték a Transzbalkáni villamosenergia-átviteli Folyosó harmadik szakaszának része. A projekt ezen szakaszának teljes értéke körülbelül 100 millió euró.

Az új átviteli vezeték 109 kilométer hosszú lesz, 309 oszloppal, és egészen a Bajina Bašta-i alállomásig épül ki. A projekt jelentőségéről – amely nemcsak Szerbia, hanem egész Délkelet-Európa számára kiemelkedő fontosságú – a hivatalos alapkőletételen is szó esett.

Az alapkőletételen elhangzott, hogy amiként az autópálya és a vasút alapvető szerepet játszik a közlekedésben, úgy ezek a távvezetékek elengedhetetlenek az energetikai infrastruktúrában.

„Erős hálózat nélkül nincs erős energetikai rendszer – ezért ez a legfontosabb projekt az átviteli rendszerünkben, amelynek értéke eléri a 100 millió eurót. Ez minden állampolgár számára fontos, mivel biztosabb, megbízhatóbb ellátást nyújt, valamint csökkenti a hálózati veszteségeket” – emelte ki Dubravka Đedović Handanović szerbiai energetikai miniszter.

A projekt azonban nem jöhetett volna létre az Európai Unió és a német kormány pénzügyi támogatása nélkül.

„Az Európai Unió kizárólag a harmadik szakaszra 18,9 millió euró támogatást biztosított, ami része egy nagyobb összegű csomagnak. Összesen 38,3 millió euróval támogattuk a teljes Transzbalkáni folyosót” – hangsúlyozta Emanuele Giaufret, az EU szerbiai delegációjának vezetője.

Emanuele Giaufret az EU és Németország támogatásáról biztosította Szerbiát (Forrás: RTS/Tanjug)

A delegációvezető arra is kitért, hogy a Német Fejlesztési Bank kedvező hitelfeltételeket biztosított a harmadik szakasz megépítéséhez. „Közösen dolgozunk, egy csapatként – egész Európa – természetesen a helyi hatóságokkal együttműködve” – mondta még Giaufret.

Judith Hoffmann, a német nagykövetség gazdasági együttműködésért felelős osztályának vezetője kiemelte, hogy eddig mintegy 2,5 milliárd eurót fektettek be Szerbia fenntartható fejlődésébe, aminek kétharmadát az energetikai szektorra fordították.

Hozzátette, hogy Németország az Európai Unióval együtt támogatja Szerbia fenntartható fejlődését, ami természetesen azt jelenti, hogy ezzel Vučić rendszerét segíti, a munkálatokat ugyanis a szerb elnök köréhez tartozó egyik oligarcha végzi.

Vučić közeli oligarcha építi

A projekt finanszírozásában a Szerbiai Villanyhálózat (Elektromreža Srbije, EMS, cirill betűkkel EMC) saját forrásai is szerepet kapnak. A munkálatokat a Kodar Energomontaža vállalat végzi, a tervek szerint 2027-re készülnek el.

A Kodar Energomontaža tulajdonosa egy Vučić közeli oligarcha, Ivan Pantelić, aki 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik a cégben.

Kapcsolódó cikk

Norvégok a Szerbiai Villanygazdaságban, az MVM végleg lecsúszott az EPS-ről?

Pantelić szoros üzleti kapcsolatban van a szerb elnök keresztkomájával, Nikola Petrovićtyal, aki az Elektromreža Srbije (EMS) állami energetikai vállalat igazgatója volt, jelenleg az EL&MI csoport tulajdonosa.

A Kodar Energomontaža számos nagy állami projekten dolgozik, ezzel az egyik legbefolyásosabb állami partner az energetikai kivitelezésben Szerbiában, de jelen van Montenegróban, Észak-Macedóniában, Hollandiában és Norvégiában is.

A Kolubra Munkacsoport (Radna grupa Kolubara) ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy cserébe a norvégok – hopa-cupa (hipp-hopp) – az EPS-ben landoltak.

A Kodar Energomontaža nemcsak vezetékeket épít, hanem naperőműveket is, az egyik ilyen erőművük a 240 kWp kapacitású Aleva doo, amely Törökkanizsa közelében létesült.

A másik erőmű pedig a koszovói határ közelében lévő Lebaneban, évente 12 GWh kapacitással, ezt 2023-ban adta át a Kodar Energomontaža (Forrás: Kodar)

A mostani kettős rendszerű távvezeték megépítésével kapcsolatban Jelena Matejić, a Szerbiai Villanyhálózat jelenlegi vezérigazgatója azt mondta, hogy minden engedélyük és jóváhagyásuk megvan, a munkálatok be vannak jelentve.

„Ez a vezeték nemcsak lecseréli a régi, elöregedett hálózat egy részét, hanem erősíti és biztosítja Szerbia nyugati részének energiaellátását. Emellett lehetővé teszi az új, régóta várt szivattyús-tározós (reverzibilis) vízerőművek csatlakoztatását is.”

A Transzbalkáni folyosó négy szakaszból áll: az első, Pancsovát Romániával összekötő szakasz 2017-ben készült el, a második, Kragujevac és Kraljevo közötti 2022-ben. A negyedik szakasz Bajina Baštát köti majd össze Višegradon keresztül Bosznia-Hercegovinával és a montenegrói Plevljával, a harmadik pedig, mint láttuk, Obrenovácot Bajina Baštával.

Balkáni tranzíció

Szerbia, Montenegró és a boszniai Szerb Köztársaság energiaügyi miniszterei egy évvel ezelőtt találkoztak Belgrádban, amikor is kölcsönös támogatást ígértek egymásnak a zöld beruházások terén.

Akkor leszögezték, hogy a következő évtizedekben az egész régióban fokozatosan le kell állítani a hőerőműveket, ami jelentős beruházásokat igényel a megújuló energiaforrások terén, valamint az átviteli hálózatok összekapcsolásában, és ezért a legjelentősebb regionális beruházás a Transzbalkáni villamosenergia-átviteli folyosó kiépítése.

„Számunkra ez alapvető feltétele annak, hogy a Bistrica szivattyús-tározós (reverzibilis) vízerőmű csatlakozhasson a hálózatra – ehhez azonban előbb be kell fejeznünk a Transzbalkáni folyosó szerbiai szakaszát. Már ezen az úton haladunk” – közölte az egy évvel ezelőtti belgrádi találkozón Dubravka Đedović Handanović, Szerbia bányászati és energiaügyi minisztere.

Szerbiai trafóállomás (Forrás: RTS)

Saša Mujović, Montenegró energiaügyi és bányászati minisztere úgy fogalmazott, hogy „mindannyian ugyanazon a vonaton ülnek, amelynek neve: energiatranzíció”.

„Ez a vonat még sokáig szurdokokon és hegyszorosokon halad, mire eljutunk oda, amire mindannyian vágyunk: elegendő mennyiségű zöld energiát termelünk mindenki számára” – tette hozzá Mujović.

Három vízerőmű a Drinán

Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság folytatja az előkészületeket a közös „Felső-Drina” projekt keretében, amelybe három vízerőmű építése tartozik. Az alapkőletétel 2021 közepén történt meg, ám miután a Buk Bijela, Foča és Paunci erőművek koncesszióját nem országos, hanem szerb entitási szinten adták ki, az ügy a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság elé került.

Petar Đokić, a Szerb Köztársaság energiaügyi és bányászati minisztere ezzel kapcsolatban annak idején úgy nyilatkozott, hogy jogosultak voltak rá, mivel a három vízerőmű tervezett építési helyszínei arra a szakaszra esnek, ahol a Drina több mint 11 kilométeren át a Szerb Köztársaság területén folyik.

A boszniai szerb miniszter úgy fogalmazott, hogy „Bosznia-Hercegovina tulajdonjogait a Daytoni Egyezmény világosan meghatározza”, és szerinte azok indították az alkotmánybírósági eljárást, akik ezzel „manipulálni próbálnak.”

Dubravka Đedović Handanović szerbiai energetikai miniszter szerint a Drina vízenergia-potenciálja közös, és kulcsfontosságú mind Szerbia, mind Bosznia-Hercegovina számára.

„Beszéltünk más potenciális Drina-menti projektek – elsősorban a Közép-Drina térségének – aktiválásáról is. Ehhez azonban párbeszédre van szükség a boszniai Föderáció képviselőivel, amire a közeljövőben törekedni fogunk” – közölte akkor.

Montenegró ugyanakkor jelezte: nem kívánja akadályozni a vízerőművek építését, esetleges csatlakozása a projekthez pedig a szakértői körök környezeti hatásvizsgálatától függ majd.