Szerbia
Mégsem történt fizikai támadás a kulturális miniszter ellen
A szerb kulturális minisztert állítólag fizikai támadás érte, de egy, az ellenzéki Danas napilap által megszerzett dokumentum ezt nem támasztják alá. A hatóságok szerint csak fenyegető szavak hangzottak el, Selaković azonban továbbra is kitart a támadás verziója mellett, ami politikai játszmának tűnik
Mégsem érte fizikai támadás Nikola Selaković kulturális minisztert, ahogyan azt a bulvárlapok, maga Selaković és a szerb elnök is állította – tudta meg az ellenzéki Danas napilap, amely hozzájutott az elkövetőre vonatkozó fogvatartási határozathoz. A dokumentumban egy szó sem esik arról, hogy Nikola Selaković minisztert fizikailag bántalmazták volna.
A dokumentumban az áll, hogy Milan Tavčar bűncselekményt, konkrétan a közbiztonság veszélyeztetését követte el azzal, hogy „2025. március 7-én, 21:35 körül Belgrádban, a Gružanska és a Vojislav Ilić utca sarkán találkozott Selaković miniszterrel, és minden ok és indok nélkül sértő és fenyegető tartalmú szavakat intézett hozzá.”
A határozat egyik szokatlan eleme az is, hogy nem részletezi, pontosan milyen szavakat használt az elkövető, amelyekkel állítólag veszélyeztette Selaković biztonságát.
Tavčar fogva tartását a bűnügyi rendőrség (UKP) azzal indokolta, hogy fennáll a bűncselekmény megismétlésének, valamint a tanúk befolyásolásának veszélye.
A Nikola Selakovićra állítólag rátámadó Milan Tavčar fogva tartási határozata
Milan Tavčar egyébként egy 40 éves szerbiai pénzügyi szakember, aki állítólag a Shoppster Szerbia és Shoppster Szlovénia pénzügyi menedzsereként dolgozik az United Group vállalatcsoporton belül, amely a szerbiai ellenzéki televíziók működtetője. A Shoppster szerint Tavčar tavaly ősszel óta nem áll az alkalmazásukban.
A miniszter ragaszkodik a maga verziójához
A kulturális miniszter bántalmazását Aleksandar Vučić elnök jelentette be, amikor az elnöki palota körül sátorozó kvázi egyetemistáit magasztalta az Instagramon. Maga Selaković csak később nyilatkozott az esetről a szerbiai televízióban (RTS), ahol azt állította, hogy egy ismeretlen személy megütötte a bal szeme alatt, miközben őt és a Szerb Haladó Pártot szidalmazta.
– Egy ismeretlen személy hátulról megtámadott, éppen a lakásomból indultam el, hogy meglátogassam a szüleimet, este fél tíz körül. Amikor megfordultam, hogy beszéljek vele, megütött és elszaladt. A fejemet érte az ütés, az orrom bal oldalán
– nyilatkozta a késő esti családlátogatásba induló Selaković, aki ugyan megmutatta, hogy hol érte az ütés, de ütésnyomokat nemigen lehetett látni, mert a kamera a másik oldalról vette az interjút.
A fogva tartási dokumentumot egyébként Bojana Otović Pjanović rendőrőrnagy írta alá, aki korábban a kétéves Danka Ilić eltűnésének ügyében vált ismertté, amikor az UKP vezetőjével, Ninoslav Cmolićtyal együtt többször is megjelent a médiában, amitől nem lettünk sokkal okosabbak.
A konspirálásban első ligásnak számító Ivica Dačić belügyminiszter a rezsimhű és országos frekvenciával rendelkező Prva TV-ben azt mondta, hogy Selaković vérző orral érkezett a rendőrségre, ahol arról nyilatkozott, hogy megtámadták.
Közben a Pink Televízióhoz hasonló rezsimhűségéről ismert – és szintén országos frekvenciával rendelkező – Happy Televízióban feltűnő Selaković most azt állította, hogy az ellenzék egy része már bebizonyította: az erőszak az egyetlen politikai eszköze.
Szerinte az elmúlt hónapok eseményei felvezetést jelentenek a március 15-re meghirdetett tüntetéshez, amelyen az ellenzék a hatalmat szeretné megkaparintani, függetlenül a nép többségi akaratától.
Ugyanakkor szembetűnő, hogy a szerb kormányzat – élén Vučić elnökkel – abba az irányba viszi el a közbeszédet, hogy erőszakba torkollik a március 15-i belgrádi ellenzéki nagygyűlés – és Selaković maga is csatlakozott ehhez a kórushoz.
A szerb kulturális miniszter – aki Vučić egyik legszolgalelkűbb és legtehetségtelenebb követője – szintén radikális szerzemény. 2001-től 2008-ig a Szerb Radikális Párt (SRS) tagja volt, majd 2008-ban csatlakozott a Szerb Haladó Párthoz (SNS), amelynek alapító tagja, ami arra utalhat, hogy korábban Tomislav Nikolić köréhez tartozott.
Azzal kapcsolatban, hogy a Danas szerint őt nem érte fizikai támadás, és hogy mondvacsinált ügyről van szó, Selaković kijelentette, hogy az „állam teljesíti a feladatát”, és hogy biztonsági kamerák is léteznek, illetve esetleg tanúk is lehetnek.
– Valószínűleg valaki látta is az esetet. Mit gondolnak, hogyan találták meg azt az embert?
– tette hozzá Selaković, aki a jelek szerint egy hatalmi színjátékba keveredett, ahol annak az áldozatnak a szerepét kell eljátszania, akit a sötét éjszakában egy ismeretlen „pofán kap”, miközben azzal fenyegetőzik, hogy karóba hányja a Szerb Haladó Pártot – legalábbis a miniszter elmondása alapján.

A kulturális miniszter először az állami televízióban mesélte el, hogy mi történt (vagy mi nem történt) vele, itt még nincs tapasz az orrán!
A megverését kétségbe vonó sajtóval kapcsolatban „goebbelsi módszerekről” beszélő miniszter szerint nem az a legfontosabb, hogy őt megtámadták, hanem az, hogy az ellenzék erőszakos viselkedése csúcspontjára ért, amivel bebizonyították, hogy készek brutális erőszakot alkalmazni, elsősorban a nőkkel szemben. Példaként a szerb parlamentben történt incidenseket hozta fel, ahol egy nyolc hónapos terhes képviselőnő is támadás áldozata lett.
Selaković kijelentette, hogy nem rendelkezik elegendő információval arról, mi várható szombaton, de bízik az államfő és más kormányzati vezetők szavaiban.
Szerinte azok, akik a demokráciáról és az erőszak elleni harcról beszélnek, valójában ők maguk alkalmazzák a legrosszabb erőszakot, és ellenzik a demokráciát, a választásokat, a népszavazásokat. Nem fogadják el a többségi akaratot, és hatalomátadást követelnek.
Hozzátette, hogy az ellenzék az intézményrendszerért való harcot az intézmények blokádjával próbálja megvalósítani, mert szerinte 25 évvel ezelőtt, 2000 októberében ez már egyszer sikerült nekik.
Akkor azonban – mondta – teljesen más körülmények uralkodtak, hiszen egy évtizedes gazdasági szankciók, polgárháborúk és NATO-bombázás után az ország atmoszférája kedvezett ennek.
Selaković szerint most viszont nincs gazdasági blokád, van viszont egy gyorsan fejlődő Szerbia, amelyet ezzel a viselkedéssel próbálnak aláásni.
