Vidám horvát természetvédelmi kupleráj

Szemétégető nincs, szemét viszont van bőven – Horvátország inkább exportálja a problémát

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Szemétégető nélkül próbál boldogulni Horvátország, miközben a hulladékgazdálkodás körül politikai vita dúl. Mint ezt a zágrábi tüntetésről szóló cikkünkben megígértük, visszatérünk a horvát hulladékgazdálkodás kaotikus voltára. Míg egyfelől nagy a mellény és a Facebook- és TikTok-huszárok különféle zöld dogmákat hirdetve, illetve „mindmegdöglünk” hangulatot keltve hiszterizálnak, másfelől a különféle civil és „civil” szervezetek keresik ez úton belépőjegyüket a politikába.

Ez mondjuk Zágrábban sikerült, a Zelena akcija (Zöld Akció) valamikori tagja és elnöke ma a főpolgármester, a Možemo! (Bírunk!) mozaikpárt egyik fontos figurája. Hogy az élet tele van kis piszkos történetekkel, bizonyítja az is, hogy ez év januárjában a Zöld Akció tiltakozott a Városháza előtt.

Egy nagy kartonfület hoztak Tomaševićnek, hogy emlékeztessék a közel 20 évvel ezelőtti akcióra, melynek középpontjában éppen a jelenlegi főpolgármester állt. A tiltakozás célja most is ugyanaz: a hulladékégetés/hulladékégető elleni harc. A különbség viszont maga az irónia: ahelyett, hogy a megboldogult Milan Bandić önkényessége ellen, most volt elnökük, Tomašević ellen harcolnak.

Azóta majdnem 20 év telt el: Tomislav Tomašević, a Zöld Akció akkori elnöke hatalmas kartonfület hozott a városi kormányzatnak. Ezt Milan Bandićnak szánta, hogy az akkori zágrábi polgármester „jobban hallhassa” azokat a polgárokat, akik ellenzik a hulladékégető építését.

Közben sok minden megváltozott. Tomislav Tomašević belépett a politikába és polgármester lett. Milan Bandić már nem él. A zágrábi hulladékégető építésének témája azonban még mindig aktuális. Így a nagy fül is. „Hulladékot égetve egy klímasemleges város megvalósítása felé. Hallod magad?!” – üzenték a Zöld Akció aktivistái volt főnöküknek.

Ezt a kérdést sürgősen meg kell oldani

Miután Horvátország az EU egyedüli tagállama amelyik nem rendelkezik egyetlen hulladékégetővel sem – az egyszem zágrábi létesítmény, a PUTO 2022-ben fejezte be pályafutását, miután leégett(!) – Branko Bačić építésügyi miniszter, a kormánypárt első számú tűzoltója, a napokban egy tévéinterjú folyamán bejelentette, hogy ezt a kérdést sürgősen meg kell oldani.

Kapcsolódó cikk

A csodálatos szemétégető: a horvátok megint kitaláltak valamit?

Mint erre a miniszter is rámutatott, a hatékony hulladékkezelés elképzelhetetlen hulladékégető nélkül, ám ezek kiépítése rendre meghiúsult, a polgárok tiltakozása miatt.

Ismét csak az a szórakoztató helyzet alakult ki, hogy annak ellenére, hogy Horvátország az InterLoop jóvoltából rendelkezik világviszonylatban is egyedi technológiával -, az ország képtelen politikai döntést hozni ebben a kérdésben.

Ez Bačić nyilatkozata alapján lehet, hogy már a közeljövőben megváltozik, de addig is, a horvátok külföldre exportálják a hulladékot – a szépen gyülemlő import mellett.

Hogy nem csak úgy mondjuk, amit mondunk, megemlítjük, hogy ezt az Állami Statisztikai Hivatal (Državni zavod za statistiku – DZS) adatai is megerősítik.

A nagy para megkésett

Még mielőtt a likai veszélyes hulladék felháborodást váltott volna ki az országba történő „hulladékimport” miatt, a helyzet az, hogy a hulladék importja már évek óta éles csökkenést mutatott.

Ez a tendencia továbbra is tart és a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai az első két hónapra szintén gyorsuló importcsökkenést mutatnak idén, mivel a tavalyi 22 százalékos csökkenés után ez idén további 37 százalékkal csökkent.

Kapcsolódó cikk

Egyszer volt egy „naaaaaaaagy” tüntetés Horvátországban

Ezek az adatok nem tartalmaznak részletes áttekintést arról, hogy pontosan milyen típusú hulladékot importáltak Horvátországba és milyen mennyiségben, csak ennek teljes értéke látható, ami 2026 első felében 51 millió euró volt.

Ugyanakkor az export erős növekedést mutat. Az első hat hónapban 260 millió euró volt az export, ami akár harmadával (+32,7 százalékkal) magasabb az előző év azonos időszakához képest. Ez az ugrás egy stagnációs szakasz után következik be, mivel a tavalyi féléves eredmény 2024-es szinten volt.

A hivatalos adatok valójában azt az értéket mutatják, amelyet Horvátország veszít a speciális feldolgozó infrastruktúra hiánya miatt. Szinte hihetetlen tény, hogy 2002 óta nincs hulladékégető az országban, és ez senkit sem zavar.

Illetve hogyan lehetséges, hogy senki sem ismerte fel az üzleti lehetőséget, így a hazai energiakitermelés helyett Horvátország még mindig nem keveset fizet is azért, hogy a hulladék egy részének megsemmisítését a fejlettebb európai országok égetőinek passzolja át.

Kapcsolódó cikk

Zágrábban beomlott a szeméthegy, egy munkásnak amputálták a karját

Mert a többi sima biznisz, eladják külföldre a szemetet. Ugyans a hulladék eleve tüzelőanyag: hő- és villamosenergiát termel, nem is keveset.

Sajnos, a mai kutya világban nincs lehetőség arra, hogy az ember világosságot csepegtessen a fejekbe. Hiába minden példálózás, hogy Bécsben, a város területén több szemétégető is működik, hogy a dánoknál még olyan viccet is megcsináltak, hogy sípályát hoztak létre a hulladékégető tetején.

Amint valaki ilyesmit javasol, azonnal megindulnak a ki tudja honnan pénzelt zöldek és kezdődik a fesztivál, fülekkel, festékbombákkal, úttestre ragasztott aktivistákkal. Hogy mentse meg az ember a bolygót, ha nem hagyják?