Dodik szerint a szerbek és a zsidók együtt szenvedtek

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Jeruzsálembe látogatott, hogy részt vegyen egy antiszemitizmus elleni konferencián, ám a konferenciáról alig egy óra elteltével hirtelen távozott, állítólag miután az izraeli tisztségviselők közölték vele, hogy jelenléte diplomáciai szempontból problémás.

A Jerusalem Post szerint ugyanakkor az igazság az, hogy Dodik a csúcstalálkozó végéig maradt, és még Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel is lefotózták, sőt még le is videózták.

Történelmi kötelék

A JPost – amely szerdán hosszú interjút készített a boszniai szerb vezetővel – nem rejtette véka alá, hogy ezt Dodik saját kérésére tette, a boszniai szerb elnök munkatársai ugyanis az izraeli út előtt azzal keresték meg a szerkesztőséget, hogy a boszniai főszerb közvetlenül az izraeliekhez és a tágabb zsidó világhoz akar szólni.

Mint kiderült, szerbül: a riportot készítő újságíró ugyan angolul tette fel a kérdéseket, Dodik viszont szerbül válaszolt.

Dodik a csúcstalálkozó végéig maradt, még Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel is lefotózták (Forrás: X platform)

A szerdán készült interjúval a boszniai szerb elnöknek az volt a kifejezett célja, hogy felhívja a figyelmet a növekvő antiszemitizmusra, és hangsúlyozza a szerb és a zsidó nép közötti történelmi köteléket.

Alig 24 órával később azonban a címlapok már nem az antiszemitizmusról szóltak, a Bosznia-Hercegovinai Bíróság ugyanis nemzetközi elfogatóparancs kiadását kezdeményezte Dodik ellen, azzal vádolva őt, hogy aláássa Bosznia-Hercegovina alkotmányos rendjét, és „szembeszegül a Főképviselő Hivatalának, az ország törékeny békéjét felügyelő nemzetközi testületnek a döntéseivel”.

A bíróság elfogatóparancsot adott ki Nenad Stevandić, a boszniai szerb parlament elnöke ellen is, aki elkísérte Izraelbe a boszniai szerb vezetőt.

Az időzítés szembetűnő

A Jerusalem Post szerint az időzítés szembetűnő volt, Dodik már Izraelben tartózkodott a közzétételkor. Ehhez azonban hozzátennénk, hogy túl sok értelme nem lett volna a nemzetközi elfogatóparancs kezdeményezésének, amíg a boszniai szerb elnök otthon volt.

Mindenki tudta, hogy hol van, csak oda kellett volna menni érte, ha lett volna elég bátorság – ami persze nagy kockázatú akció lett volna, de ez akkor is nyilvánvaló volt, amikor az országos körözést kiadták Dodikék ellen.

Kapcsolódó cikk

Nemzetközi körözést kértek Dodik ellen – Szerbia tiltakozik

Dodik arra panaszkodott a riportot készítő újságírónak, hogy azért ment Izraelbe, mert szerette volna felemelni a hangját az antiszemitizmus ellen, ehelyett nem szívesen látott vendégnek érzi magát, akit „betolakodónak” tartanak.

A JPost szerint azért egyeztek bele mégis az interjúba, mert Dodik nem egy átlagos regionális politikus. A Bosznia-Hercegovinán belüli szerb többségű autonóm egység, a boszniai Szerb Köztársaság elnökeként a balkáni politika „központi, ugyanakkor polarizálódó figurájává vált”.

A valaha mérsékelt reformernek tartott Dodik az elmúlt évtizedben hevesen nacionalista és oroszbarát álláspontot képviselt, többször fenyegetőzött azzal, hogy elszakad Boszniától, és a szarajevói központi kormány gyengítésén fáradozott.

Kritikusai azzal vádolják, hogy az országot újból az etnikai megosztottság felé tereli – vagy valami még rosszabb irányába.

Geopolitikai szövetségei ugyanilyen provokatívak. Szoros kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és gyakran bírálta az Európai Unió, valamint az Egyesült Államok „intervencionista politikáját” a Balkánon.

Dodik hőst csinál magából

Dodik szerint a Nyugat olyan liberális értékeket akar a boszniai szerbekre erőltetni, amelyeknek semmi közük a történelmükhöz vagy identitásukhoz.

– Harminc éven át próbálkoztak a megoldásaikkal, és kudarcot vallottak. Most itt az ideje, hogy mi, szerbek döntsünk a jövőnkről

– mondta Dodik, aki arról is beszélt, hogy 2017-ben azért került fel az amerikai szankciós listára, mert hangosan támogatta az első elnökségéért induló Donald Trumpot.

– Napokra voltam attól, hogy részt vegyek Trump beiktatásán. Két nappal Amerikába indulásom előtt azonban az Obama–Biden-kormányzat szankciókat rendelt el ellenem. Ez politikai büntetés volt

– sajnáltatta magát a boszniai szerbek vezetője.

Dodik úgy próbálta magát pozícionálni a Jerusalem Postnak adott interjúban, hogy azóta ő a liberális nemzetközi rend kíméletlen ellensége – ami mostanában egy olyan álláspont, amely egyes szélsőjobboldali mozgalmakkal is egybecseng Európában és azon túl.

Ez azonban egyre nagyobb elszigeteltséget is eredményez számára.

Miért Izrael? Miért most?

Itt az újságíró arra volt kíváncsi, hogy miért ment Izraelbe, és miért akart az antiszemitizmusról beszélni?

– A szerbek és a zsidók együtt szenvedtek. Megértjük, mit jelent, ha valaki célkeresztbe kerül, ha átírják a történelmét, ha mindenért őt hibáztatják

– mondta Dodik, aki szerint „ez történik most velük Boszniában, ahogyan ez történik Izraellel is a világban”.

Dodik kitartott amellett, hogy Szarajevó, a boszniai főváros az iszlamista befolyás központjává vált, és azzal vádolta a bosnyák (boszniai muszlim) vezetőket, hogy kapcsolatokat ápolnak Iránnal, és lehetővé teszik a radikális ideológiák terjedését.

A Dodik által polgárháborúnak nevezett boszniai öldöklés során Irán rendelkezett a legnagyobb nagykövetséggel Szarajevóban – 480 ember dolgozott ott, akiknek a többsége szerinte kém volt.

– Ők képezték ki a mudzsahedin harcosokat Boszniában, akik közül néhányan később részt vettek a globális terrorban, beleértve a 9/11-et is

– nyilatkozta a boszniai szerb vezető, aki szerint az antiszemitizmus „virágozhat” Bosznia egyes részein, amit azzal nyomatékosított, hogy Szarajevóban „palesztin zászlókat vetítenek ki az épületekre, miközben a szerbek Banja Lukában izraeli zászlókat tűznek ki”.

Mindkét népnek folyamatosan meg kell tagadnia létjogosultságát – mondta a jns.orgnak nyilatkozva a boszniai szerb elnök a zsidó államban tett szolidaritási látogatása során

A Jerusalem Post szerint Dodik állításainak egy része az igazság talajában gyökerezik. Az 1990-es évek boszniai háborúja során a bosnyák oldalon külföldi harcosok, köztük az Irán által támogatott mudzsahedek is jelen voltak. Ma ugyanakkor egyes nyugati illetékesek aggódnak az iráni és török befolyás miatt Bosznia muszlim többségű területein – különösen az Európában növekvő antiszemitizmus összefüggésében.

Vegyes érzelmek

Dodik azonban a veszélyes történelmi revizionizmus talaján jár. Többször tagadta a srebrenicai népirtást, a volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Törvényszék és a Nemzetközi Bíróság ítéletei ellenére.

A Jerusalem Postnak adott interjúban azt mondta, hogy a népirtás megjelölése „politikai kitaláció”, amihez hozzátette, hogy a Srebrenicáról szóló ENSZ-határozat mindössze 84 szavazattal ment át a 193-ból.

Kapcsolódó cikk

Egy szerb szurkoló az ENSZ Közgyűlésében, Magyarország a Srebrenicáról szóló határozat ellen szavazott

Szerinte ez nem konszenzus, hanem egy kampány, miközben „nincs határozat Jasenovacról, ahol a horvátok és a muszlimok szerbek és zsidók százezreit gyilkolták meg”, és feltette a kérdést: „Miért nincs?”

A boszniai szerb vezető annyira túllőtt a célon, hogy az inkább konzervatív és cionista nézőpontot képviselő JPost is magyarázkodni kényszerült, megjegyezve, hogy „ez a sérelmeken alapuló narratíva – miszerint a szerbek történelmi áldozatok, igazságtalanul vádolják őket, a Nyugat elhagyta őket – táplálja Dodik retorikájának nagy részét”.

A portál azonban talált egy következetes hozzáállást is, amely mély együttérzést mutat Izrael iránt, „különösen a 2023. október 8-i Izrael iránt, amely a növekvő nemzetközi ellenségességgel szemben a legitimitásáért küzd”.

A Jerusalem Post magyarázkodik

Mindezek után a Jerusalem Post úgy érezte, hogy tovább kell magyaráznia: miért is biztosított teret Milorad Dodiknak, különösen az ellene folyó jogi eljárások előrehaladtával.

– De az újságírás – az igazi újságírás – azt jelenti, hogy kérdéseket teszünk fel, még olyan embereknek is, akikkel alapvetően nem értünk egyet. Azt jelenti, hogy az olvasók maguk dönthetnek.

A JPost szerint ebben az esetben van egy további szempont is: Dodik nem csak egy balkáni nacionalista, hanem olyasvalaki, aki Izraelt kereste fel, hogy átadja üzenetét. Úgy döntött, hogy a zsidó néphez szól – nem Moszkván vagy Belgrádon keresztül, hanem Jeruzsálemben.

Ugyanakkor idézi Dodik álláspontját, miszerint „a világnak meg kell értenie, hogy nem létezik békés együttélés, ha az egyik féltől mindig elvárják, hogy bocsánatot kérjen”, szerinte „ők (a szebek) megpróbálták ezt, de nem sikerült.”

A teljes interjú a jövő héten jelenik meg, az előrejelzések szerint hosszú, összetett és provokatív, benne vannak Dodik gondolatai Trumpról, Putyinról, Ukrajnáról, Iránról és arról, hogy szerinte a Nyugat erkölcsi hanyatlása mit jelent.

– Néhány kijelentése bizonyára dühöt vált ki, míg mások meglepő módon visszhangra találhatnak

– írta a Jerusalem Post.