Csernavoda: a mentőakció eredménye siker helyett fiaskó

Aggasztó megnyugtatási kísérletek Romániában

A csernavodai atomerőmű Románia villamosenergia-fogyasztásának közel 20 százalékát fedezi. Az 1-es blokk beépített teljesítménye 706,5 MW, a 2-es blokké 704,8 MW, így a két blokk egyidejű kiesése több mint 1400 MW termelőkapacitás elvesztését jelenti az országos hálózat számára.

A mentőakció során megkísérelték a Bala-ág részleges elzárását négy, kővel töltött, mintegy 70 méter hosszú és 3 méter magas uszály elsüllyesztésével, hogy így alakítsák ki azt a víz alatti küszöböt, amely a Bala-ágból az Öreg-Duna ága felé tereli a vizet, az atomerőmű hűtőrendszerét ellátó szakaszra. Ellenőrzött módon felrobbantottak egy gránit sziklát is ott, ahol a Duna szétválik a két ágra.

Kincstári optimizmus

Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter sietve bejelentett, hogy a román hadsereg beavatkozása a Pârjoaia-szikla eltávolítására a kívánt eredménnyel járt.

A hatóságok időt nyertek a csernavodai atomerőmű működésének fenntartása érdekében, mondta Radu Miruță, aki kiemelte, hogy a siker nem csupán a csernavodai atomerőmű vízellátása szempontjából fontos, hanem a dunai hajózás és a Dunai-öböl régi ágának kotrásával kapcsolatos munkálatok megkönnyítése szempontjából is.

Kapcsolódó cikk

Mentőakció az atomerőműért, a románok felrobbantottak egy sziklát

A Nemzeti Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet előrejelzése is derűlátó volt: a Duna vízhozama az országba való belépéskor, Báziásnál enyhén tovább csökken, körülbelül 1 450 köbméter/s-ra. De ez a hozam biztosítja a csernavodai erőmű 2-es blokkjának működését, noha közel háromszor alacsonyabb, mint a júliusi többéves átlag (4 750 m³/s).

Szerdára kiderült, hogy a Duna vízhozama kritikus szintre, 1 350 köbméter/s-ra csökken, s Duna vízgyűjtő medencéjében a következő napokban nem várható eső.

A mentési akció pedig fiaskó volt: nem sikerült biztosítani az atomerőmű 2-es blokkjának működéséhez szükséges vízmennyiséget. Ezért azt csütörtökön 10 óra 30 perckor leállították.

Derűlátás az összeomlás küszöbén

Az Energiaügyi Minisztérium szerint Romániának a reaktorok leállítása után is elegendő villamos energiája van. A nemzeti villamosenergia-hálózat stabil, és Romániának jelenleg rendelkezésére állnak a szükséges erőforrások a fogyasztás fedezésére, beleértve az esti csúcsidőszakokat is.

Az Energiaügyi Minisztérium a maximális fogyasztást körülbelül 6 900 MW-ra, az importigényt pedig legfeljebb 2 300 MW-ra becsüli, figyelembe véve, hogy a határon átnyúló importkapacitás körülbelül 4 000 MW.

A kiszáradó meder csalóka lehet: a felszínen száraznak tűnő terület alatt mély, süppedős iszap rejtőzhet. A „Danger – Soft mud” tábla erre figyelmeztet – a kép egyúttal látványosan érzékelteti, milyen súlyossá vált a hosszan tartó aszály és az alacsony vízállás

A minisztérium előrejelzései szerint a rendszer működésében nem várhatók különösebb gondok, a fogyasztói igényeket normál körülmények között fedezi egy olyan erőforrás-mix, amely magában foglalja a vízerőművek áram termelését, a szélenergia-termelést, a szénalapú tartalék kapacitásokat és a villamosenergia-importot.

Románia elegendő termelési tartalékokkal rendelkezik, amelyeket a helyzet alakulásától és az üzemeltetési igényektől függően a Nemzeti Villamosenergia-rendszer rendelkezésére lehet bocsátani – állítják az Energetikai Minisztérium illetékesei. Ezek közé tartoznak a földgáz-, szén-, vízerőművi, napenergia- és szélenergia-kapacitások, valamint az akkumulátoros tárolórendszerek.

A tartalék erőforrások között szerepel az Oltenia Energiakomplexumhoz tartozó Rovinari 4-es energiacsoport 330 MW-os kapacitása, valamint a Hidroelectrica termeléséből a műszaki korlátok és a rendelkezésre álló vízkészletek függvényében legalább 300 MW.

Az elkövetkező hét napra szóló előrejelzések szerint a szélenergia-termelés is jelentős mértékben hozzájárul majd az energiaellátáshoz. Az átlagos termelést körülbelül 525 MW-ra becsülik, a becsült maximális érték 1 560 MW, a minimális pedig körülbelül 100 MW.

A rendelkezésre álló hazai termelő kapacitás és az import lehetőségek fedezi a csernavodai erőmű leállásából származó energiakiesést.

Ha mégse lenne elegendő energia, ott az EU

A lakosság vérmérsékletétől függően elhiszi vagy sem az Energiaügyi Minisztérium derűlátó előrejelzését. Akik szkeptikusak, azok a mentőakciót övező kommunikációs fiaskó miatt borúlátóak.

No meg azért is, mert Románia értesítette az Európai Bizottságot az energetikai helyzetről – értsd: energetikai válságról. Továbbá jelentést tett le az Unió ENER Főigazgatósága és az Elektromosság-koordinációs Csoportja elé a energetikai helyzet alakulásáról, valamint a nemzeti villamosenergia-rendszer biztonságos működésének fenntartása érdekében hozott intézkedésekről.

Románia napokkal ezelőtt négy, kővel töltött, mintegy 70 méter hosszú és 3 méter magas uszály elsüllyesztésével próbált víz alatti küszöböt kialakítani, de kudarcot vallott (Forrás: X platform)

A lépéseket a villamosenergia-ágazat kockázataira való felkészülésről szóló 2019/941 rendelet alapján hajtották végre, amely meghatározza a tagállamok kötelezettségeit, a kölcsönös segélynyújtást az egyes tagállamok villamosenergia-ellátás biztonságát érintő jelentős kockázatok felmerülése esetén.

Remek alkalom a pártvitákra

A politikusok nem mulasztják el az ellenfél hibáztatását a kialakult válság miatt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu nemrég „Miruţă centiméterei” kifejezéssel gúnyolta ki a hatóságok azon erőfeszítéseit, hogy a Csernavodai Atomerőmű működéséhez szükséges dunai vízhozamot fenntartsák. Radu Miruţă ugyanis a progresszív USR minisztere.

Radu Miruță, viszont Sorin Grindeanut okolta a válsághelyzetért. „Miruţă centiméterei és Grindeanu tétlensége közötti különbség az, hogy ma leállítják a csernavodai atomerőművet, mert a Grindeanu úr által koordinált Közlekedési Minisztériumban a fiókban tartották a balai projektet, amely nagyobb vízhozamot biztosított volna a csernavodai reaktorok hűtéséhez.

Ez egy komoly, észszerű megoldás volt. Egy időben kidolgozott, szakértők által megtervezett és a környezetvédelmi hatóságok jóváhagyásával is ellátott projekt, amely azonban 2024 áprilisától a fiókba került, és ott is maradt.

Lehet, hogy Grindeanu urat bűntudat gyötri – nyilatkozta politikai ellenfeléről Radu Miruţă. – Gyötörheti is, mert az elhalasztott munkálatok miatt le kellett állítani az atomerőművet. Én legalább egy héttel meghosszabbítottam a 2-es blokk működését.”

Van erre az áldatlan politikai csatározásra egy román szólás: Ég az ország, s a vénasszony fésülködik…

English Summary

Romania’s emergency effort to keep Unit 2 of the Cernavodă Nuclear Power Plant in operation has ended in failure after exceptionally low water levels on the Danube made it impossible to guarantee the amount of cooling water required by the reactor. Cernavodă normally generates close to 20 percent of Romania’s electricity, meaning that the simultaneous loss of its two units removes more than 1,400 MW of generating capacity from the national power system at a particularly difficult moment.

Romanian authorities had launched an extraordinary engineering operation in an attempt to redirect more Danube water toward the section supplying the nuclear plant. Four barges, each approximately 70 metres long and three metres high and filled with stone, were sunk to partially block the Bala branch and create an underwater threshold. The military also carried out the controlled blasting of a granite rock near the point where the Danube divides, with the aim of improving water flow toward the Old Danube branch and ultimately toward Cernavodă.

Officials initially presented the intervention in optimistic terms. Acting Defence Minister Radu Miruță said the operation had achieved the desired result and bought additional time for the nuclear plant, while hydrological forecasts suggested that Unit 2 could continue operating despite the extremely low flow of the Danube. However, conditions deteriorated further. With the river flow falling to around 1,350 cubic metres per second and no significant rainfall expected across the Danube basin, the emergency measures proved insufficient and Unit 2 was eventually shut down.

The Romanian Energy Ministry nevertheless maintains that the country’s electricity supply remains secure. Peak consumption is estimated at around 6,900 MW, while imports could rise to as much as 2,300 MW, against approximately 4,000 MW of available cross-border import capacity. Authorities also point to reserves from gas- and coal-fired plants, hydropower, wind and solar generation, as well as battery storage, as possible sources for compensating for the lost nuclear output.

Despite these reassurances, Bucharest has informed the European Commission and relevant EU energy coordination bodies about the situation and the measures being taken to preserve the safe operation of Romania’s electricity system. This has added to public concerns that the consequences of the Cernavodă shutdown may be more serious than the government’s optimistic communication suggests.

The crisis has meanwhile turned into another political confrontation. Romanian politicians are blaming one another for delays to infrastructure projects that could have improved water flows toward Cernavodă. Miruță argues that previously planned works on the Bala branch had been left untouched for years and claims that his emergency intervention managed to extend Unit 2’s operation by about a week.

What began as an unusual rescue operation involving barges, explosives and emergency river engineering has therefore become a much broader test of Romania’s energy security. The Cernavodă episode also demonstrates how prolonged drought and extremely low river levels can directly threaten energy infrastructure, raising increasingly difficult questions about whether existing power systems are adequately prepared for more frequent climatic extremes.

English Tags

Romania, Cernavodă Nuclear Power Plant, Danube, nuclear energy, drought, low water levels, energy crisis, electricity supply, energy security, Radu Miruță, climate change, Romanian energy sector