Szabadtéri tüzek Szerbiában, több mint húsz helyen

Húsz év alatt hetvenkétezer futballpályányi erdő égett le Szerbiában

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Több mint két hét után sikerült ellenőrzés alá vonni a tüzet a Delibláti-homokpusztán, de továbbra is nehéz a helyzet. Igaz, hatvannégyről már csak háromra csökkent a tűzfészkek száma, viszont továbbra is hőség van és fúj a szél.

Ráadásul a Kraljevo melletti Stolovi-hegységben továbbra is ég az aljnövényzet. Szerbia területén jelenleg 23 aktív tűzesetet tartanak nyilván, de az elmúlt néhány napban az ország teljes területén több mint hatszáz tűzesetet regisztráltak, volt olyan nap, mikor száznegyven helyszínen egyszerre kellett oltani.

Szinte pontosan ugyanebben az időszakban, harminc évvel ezelőtt is hatalmas tűz pusztított a Delibláti-homokpusztán. Az 1996. augusztus 10-én fellobbant tűz 3815 hektárt emésztett fel, és a közelmúlt szerbiai történetének legnagyobb erdőtüzeként tartják számon.

Sajnos a most pusztító tűz sem marad el sokkal az 1996-os katasztrófa méreteitől: a Vajdaság Erdei Közvállalat adatai szerint eddig 2500–3000 hektárnyi terület égett le. Ebből mintegy 700 hektárt erdő borított, a fennmaradó területen pedig alacsony növényzet, vagyis fű és cserje volt.

A Delibláti-homokpuszta erdőterületeit kezelő Vajdaság Erdei Közvállalatnak az erdőtörvény értelmében a tűz eloltását követő három hónapon belül helyreállítási tervet kell készítenie. Ezt követően, az összes kiégett fa eltávolítása után meg kell kezdeni az új fák telepítését.

Olt a Kamov és a Super Puma is

Luka Čaušić, a Rendkívüli Helyzetek Szektorának vezetője a Delibláti-homokpusztánál beszélt arról, hogy az oltásban Kamov típusú helikoptert is bevetettek, amely Čaušić szerint rendkívül hatékony munkát végzett.

Így égett a Delibláti-homokpuszta néhány nappal ezelőtt (Forrás: X platform)

„A helikopteres egység rendkívül sokat segít. A mai napig 511 bevetést hajtottak végre, és összesen 1466 tonna vizet dobtak le” – közölte. A Kamov helikopterek mintegy 5,5 tonna vizet képesek szállítani, a két Super Puma pedig egyenként négy tonnát.

Ivica Dačić belügyminiszter szerint is javult a helyzet a Delibláti-homokpusztán: a korábban regisztrált 64 tűzfészekből már csak három maradt. Kiemelte, hogy a legfontosabb: a tűznek nincs halálos áldozata, és egyetlen lakóház sem égett le.

Leégett viszont 2000 hektárnyi terület, ennek 27 százaléka erdő. Jelenleg mintegy 350 ember vesz részt a Delibláti-homokpusztán pusztító tűz oltásában. Dačić szerint a nap végéig összesen 67 kilométernyi védősávot alakítanak ki annak érdekében, hogy megakadályozzák a lángok továbbterjedését a Delibláti-homokpuszta más részeire.

A Stolovi-hegységben, Šošanica falu alatt továbbra sem sikerült ellenőrzés alá vonni a tüzet. Az éjszaka folyamán erős szél fújt, ami tovább nehezítette az oltást, reggelre azonban elcsendesedett a szél.

A Kraljevo lözelében lévő Stolovi-hegyen dúló tűzvészekkel kapcsolatos helyzet továbbra is súlyos, az erdő továbbra is több helyen is ég. A helyzet Šošanica faluban és a Sekira-hegygerinc közelében a legrosszabb, de az információik szerint a házakat jelenleg nem fenyegeti veszély (Forrás: szerbiai védelmi minisztérium)

Eddig több mint 200 hektárnyi füves terület és alacsony növényzet égett le. Itt minden rendelkezésre álló erőt arra összpontosítanak, hogy megakadályozzák a lángok továbbterjedését a lakott területek, valamint a sűrű fenyőerdők irányába. A munkát a nehezen megközelíthető, meredek terep, a rendkívül erős szél és a magas hőmérséklet egyaránt nehezíti.

A tűzoltók számára az elsődleges szempont, hogy az emberéletek ne legyen veszélyben. A tűz a talajszinten terjed, lakóépületek, háztartások és infrastrukturális létesítmények nincsenek veszélyben.

A biológusok szerint viszont baj van

Miközben a belügyminisztérium emberei azt állítják minden rendben és a legfontosabb, hogy az emberéleteket és a vagyont megvédték, Tanja Vukov biológus a Delibláti-homokpusztán pusztító tűzről az N1-nek nyilatkozva azt mondta, véleménye szerint már most visszafordíthatatlan károk keletkeztek.

„A Delibláti-homokpusztán olyan rendkívül értékes növényfajok találhatók, mint a bazsarózsa és a bánsági bazsarózsa, de itt él a parlagi sas is, és itt található a Labudovo okno nevű vizes élőhely, amely nemzetközi védelem alatt áll, és rendkívül fontos valamennyi vonuló madár számára. Olyan fajokat veszíthetünk el visszafordíthatatlanul, amelyek európai és világviszonylatban is jelentősek” – mondta.

Kapcsolódó cikk

Hogy éghetett le egy teljes falu Szerbiában?

Vukov szerint a Balkán a biodiverzitás egyik „forró pontja”: számos olyan ritka és veszélyeztetett faj él a térségben, amely Európában vagy akár a világon máshol nem található meg, ezért ezek védelme kiemelten fontos.

Ráadásul Vajdaság területének mintegy 90 százalékát mezőgazdasági ökoszisztémák foglalják el, ezért rendkívül kevés természetes ökoszisztéma maradt fenn. Ezek közül az egyik különösen értékes terület a Delibláti-homokpuszta. A természet ugyan regenerálódni fog, de lesznek olyan veszteségek, amelyek már nem fordíthatók vissza.

A biológus szerint lettek volna olyan intézkedések, amelyekkel csökkenteni lehetett volna a kockázatokat, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi éghajlati viszonyok között a nagy kiterjedésű tüzek egyre gyakrabban fordulnak majd elő. Kiemelte, hogy sokkal több pénzt kellene fordítani a természet megőrzésére és helyreállítására.

Szerinte Szerbiában erre a költségvetés mintegy egy százalékát fordítják, miközben világszerte ez az arány két-három százalék körül mozog. A biológus szerint olyan időszakba lépünk, amelyben a szélsőséges időjárási jelenségek hamarosan megszokottá válhatnak.

Húsz év alatt hetvenkétezer futballpályányi erdő égett le

A Delibláti-homokpusztán az idei tűz mindössze néhány nap alatt csaknem a felét emésztette fel annak a területnek, amely három évtizeddel ezelőtt leégett. A Delibláti-homokpuszta azonban csak egy része egy jóval súlyosabb összképnek. Az elmúlt húsz évben Szerbia-szerte több mint 51 600 hektár erdő vált a tüzek martalékává. Ez akkora terület, mint Újvidék területének mintegy háromnegyede, illetve valamivel kisebb, mint Niš teljes területe – írja a Nova ekonomija.

A harminc évvel ezelőtti tűz kiterjedése és következményei olyan súlyosak voltak, hogy a Vajdaság Erdei Közvállalat még ugyanabban az évben videómegfigyelő rendszert vezetett be a Delibláti-homokpusztán keletkező tüzek korai észlelésére.

A következő években Szerbia más erdőségeiben is pusztítottak tüzek, az egyik legsúlyosabb tűzszezon pedig 2007-ben következett. A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint abban az évben Szerbiában 22 161 hektár erdőt érintettek a tüzek – többet, mint az elmúlt két évtized bármely más évében.

A Vészhelyzeti Szektor vezetője, Luka Čaušić szerint a Kraljevo közelében fekvő Stolovi faluban keletkezett tűz megközelíthetetlen területeket érint és fű, valamint alacsony cserjés területek égnek

A statisztikai hivatal adatai szerint a 2006 és 2025 közötti húsz évben Szerbiában összesen több mint 51 632 hektár, vagyis több mint 516 négyzetkilométer erdő égett le. Ez körülbelül 72 ezer futballpálya területének felel meg.

A magántulajdonban lévő erdők nagyobb károkat szenvedtek, mint az államiak: a tűz mintegy 27 700 hektár magánerdőt és 23 400 hektár állami erdőt érintett. Az erdőtüzek szempontjából 2007, 2012, 2024 és 2025 voltak a legsúlyosabb évek.

Az ellenzék szerint a stadionokra milliókat költenek, a tüzet meg lapáttal oltjuk

Az ellenzéki pártok élesen bírálták viszont a rendszert, amelyet a tűzesetek kezelésének esetében szerintük a megelőzés hiánya, elégtelen technikai kapacitások, rossz prioritások és késedelmes reakció jellemzett.

A legerősebb kritikát eddig a Szabadság és Igazságosság Pártja (SSP) fogalmazta meg. A párt szerint a Delibláti-homokpuszta azért fizet súlyos árat, mert az állam évek óta rosszul osztja el a közpénzeket: miközben stadionokra és nagyberuházásokra hatalmas összegek jutnak, az erdőtüzek elleni védekezéshez szükséges infrastruktúra és felszerelés fejlesztése háttérbe szorult.

A „stadionokra milliókat költünk, a tüzet pedig lapáttal oltjuk” – foglalták össze. Kiemelték viszont, hogy a tűzoltók és önkéntesek rendkívüli erőfeszítéseket tesznek, miközben szerintük az állam nem teremtette meg számukra időben a megfelelő feltételeket.

A szerb internet népe az iránt érdeklődött, hogy mi történt a Stolovi-hegységben élő vadlovakkal, amelyek kimondottan barátságosak az emberekkel szemben (Forrás: X platform)

Az SSP alelnöke, Marinika Tepić arra is felhívta a figyelmet, hogy a Delibláti-homokpusztán már körülbelül tíz nappal a mostani nagy tűz előtt is voltak tüzek. Feltette a kérdést, mit tettek az illetékesek az első tűzesetek után, milyen megelőző intézkedéseket vezettek be, és miért tudott ismét ekkora területen fellángolni a tűz?

A Szerbia Központ (Srbija centar, SRCE) ellenzéki párt úgy értékelte, hogy Szerbiában valójában nincs működő tűzvédelmi rendszer, csupán rögtönzés, és hangsúlyozta: a tüzek oltásában részt vevők erőfeszítése nem helyettesítheti annak megválaszolását, hogy hol és miért mondott csődöt a rendszer. Az állam akkor reagál, amikor a probléma már súlyossá vált, miközben a megelőzés és a felkészülés háttérbe szorul” – közölte a párt védelmi és belügyi szakbizottsága.

Korábban írtuk

Míg ég a Delibláti-homokpuszta, Vučić zavartalanul kampányol

A párt azt követeli, hogy a mostani tűzeset után ne merüljön ki az ügy egy jelentés elkészítésében és a lángokkal küzdő emberek munkájának méltatásában, hanem hozzák nyilvánosságra a szerbiai védelmi és mentési rendszer tényleges állapotát.

Az egyik visszatérő bírálat az, hogy Szerbiának nincs megfelelő saját, merevszárnyú tűzoltórepülőgép-kapacitása, miközben a kormány elsősorban a helikopteres flotta erejét hangsúlyozza. A kritikák szerint egy olyan országban, ahol az egyre gyakoribb hőhullámok és aszályok miatt nő a nagy erdőtüzek kockázata, ezt stratégiai hiányosságként kellene kezelni.

A Vajdaság Erdeinek törvényi kötelezettsége a megelőzés

A szerb erdőtörvény 46. szakasza szerint az erdő kezelőjének tíz évre szóló erdőtűzvédelmi tervet kell készítenie. Az erdő kezelőjének kell gondoskodnia a tűzvédelmi infrastruktúra – többek között a védelmi sávok, megfigyelőhelyek és vízvételi pontok – működéséről és karbantartásáról. Tűz esetén azonnal értesítenie kell a tűzoltó-mentő egységet, a minisztériumot, Vajdaság területén pedig a tartományi hatóságot is. Ez tehát nem általános politikai felelősség, hanem konkrét jogszabályi kötelezettség.

Korábban írtuk

Delibláti-homokpuszta: Tepić szerint nem csak a tűz pusztít

A vállalat maga is azt írja, hogy a tűzvédelmi terveinek tartalmazniuk kell többek között a kockázatértékelést, a megfigyelés és riasztás rendszerét, a fokozott veszély idején szervezett ügyeletet, a gyorsbeavatkozó egységek felszereltségét és a tűzvédelmi sávok rendszeres karbantartásának tervét. A kérdés az, hogy ezek közül pontosan mi volt meg és milyen állapotban 2026. augusztus 5-én, amikor másodszor fellángolt a tűz, amit azóta sem tudnak eloltani?

Az 1996-os, 3815 hektárt elpusztító tűz után videómegfigyelő rendszert építettek ki a Delibláti-homokpusztán, amelyet később továbbfejlesztettek és modernizáltak. A vállalat azt állítja, hogy a területet folyamatosan figyelik, és ha a kamerák füstöt észlelnek, tíz percen belül tűzoltójárművet küldenek a helyszínre. Július 27-én a vállalat arról számolt be, hogy a július 21-i korábbi tüzet valóban a modern videómegfigyelő rendszerük észlelte körülbelül 13 órakor.

De mikor észlelte a kamerarendszer az augusztus 5-i tüzet? Mikor indult el az első egység, mikor érkezett a helyszínre, és mekkora terület égett akkor?

Korábban írtuk

IL-76 Szerbiában: mégis kellett az orosz segítség

Érdekes az is, hogy a Vajdaság Erdei Közvállalat néhány hónappal korábban éppen itt gyakorlatoztak, március 27–29-e között éppen a Delibláti-homokpusztán tartottak háromnapos gyakorlatot a FIREGUARD projekt keretében. Április végén pedig bejelenteték, hogy a FIREGUARD projektből két új, korszerű terepi tűzoltó járművet szerzett be kifejezetten olyan nehezen megközelíthető területekre, mint a Delibláti-homokpuszta.

A vállalat akkor azt hangsúlyozta, hogy az új járművek „jelentősen lerövidítik a helyszínre érkezés idejét”, és lehetővé teszik a gyors beavatkozást még a tűz kezdeti szakaszában. A vállalat nemzetközi projektjeinek dokumentációja szerint 2025–2026-ban egyszerre több projekt futott az erdőtűzvédelem fejlesztésére.

A STOP FIRES projekt keretében többek között erdőtűz-észlelő és megfigyelőrendszer, valamint további tűzoltójármű és felszerelés beszerzése szerepelt a tervek között. A FIREGUARD keretében pedig többek között buldózer beszerzésére is indítottak eljárást. Ha ennyi projekt, képzés, járműbeszerzés, megfigyelőrendszer és megelőzési program működött, hogyan tudott a tűz mégis több ezer hektárra kiterjedni?

English Summary

After more than two weeks of firefighting, the massive wildfire in Serbia’s Deliblato Sands has finally been brought largely under control, with the number of active hotspots falling from 64 to just three. However, high temperatures and strong winds continue to pose a serious threat, while another major fire is still burning in the Stolovi Mountains near Kraljevo. Serbia currently has 23 active fires, and more than 600 incidents have been recorded across the country in recent days.

Korábban írtuk

Serbia Calls in Russian IL-76 for Wildfire

The scale of the Deliblato Sands disaster is particularly alarming. Between 2,500 and 3,000 hectares are estimated to have burned, including around 700 hectares of forest. The fire is approaching the scale of the catastrophic August 1996 wildfire, which destroyed 3,815 hectares and remains one of the largest forest fires in Serbia’s recent history. Hundreds of firefighters and other personnel have been deployed, supported by Kamov and Super Puma helicopters that have carried out hundreds of water-dropping missions.

While authorities emphasize that no lives or residential buildings have been lost, biologists warn that the ecological consequences could be irreversible. The Deliblato Sands is one of Vojvodina’s most valuable remaining natural ecosystems, providing habitat for rare plants, imperial eagles and numerous migratory bird species. Experts warn that some of the biodiversity destroyed by the flames may never fully recover.

The disaster has also triggered a political debate over Serbia’s preparedness for increasingly frequent wildfires. Opposition parties accuse the government of spending heavily on stadiums and prestige projects while neglecting prevention, firefighting infrastructure and equipment. Serbia has lost more than 51,600 hectares of forest to fires over the past twenty years – an area equivalent to roughly 72,000 football pitches.

The most uncomfortable questions concern the Deliblato Sands itself. Following the devastating 1996 fire, a video surveillance system was installed to detect fires at an early stage and has since been modernized. The area’s management company also held a three-day wildfire exercise there in March 2026 and recently acquired new specialized firefighting vehicles under international projects. Serbian forestry law additionally requires forest managers to maintain firebreaks, observation systems, water sources and detailed prevention plans.

All of this raises a simple but increasingly important question: if surveillance cameras, training exercises, new vehicles, prevention programs and legally mandated fire-protection measures were already in place, how was the August fire able to spread across several thousand hectares before it could be brought under control?

English Tags

Deliblato Sands, Serbia Wildfires, Deliblato Wildfire, Stolovi Mountains, Forest Fires, Vojvodina, Serbian Firefighters, Wildfire Prevention, Environmental Damage, Biodiversity, Climate Change, Kamov Helicopter, Super Puma, Vojvodina Forests, Serbia Environment