Hogy éghetett le egy teljes falu Szerbiában?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Miután a múlt héten egyszerre több mint hatszáz helyen lángolt a tűz és volt, ahol minden felperzselt maga előtt, hétfőn reggel ismét négy helyen csaptak fel a lángok, veszélyeztetve a házakat, ugyanott, ahol a múlt héten szinte egy teljes település a tűz martalékává vált.

Aleksandar Vučić szerb államfő el is ment a helyszínre, kijelentette „azok járnak a legjobban, akiknek teljesen leégett a házuk, mert jobbat és nagyobbat kapnak”.

Ez a kijelentése sokakban felháborodást keltett, főleg azok után, hogy két éve januárban arról beszélt, hogy Szerbiának a lehető legjobb katasztrófavédelmi rendszere lesz, aztán idén nyáron kiderült, ez szinte semmire sem elég.

Egy „szerencsés ember”, akinek mindene odaveszett, mert nem tudta megmenteni a „tűzoltási nagyhatalom” (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Főleg, ha közben csak annak a házát védik, aki (haladó) párttag. Közben az egyetemisták és a polgárok adománygyűjtésbe kezdtek a károsultak javára, a haladók pedig állítólag azzal fenyegetik a bajbajutottakat, ha elfogadják az egyetemisták adományát, az államétól elbúcsúzhatnak.

Megint lángol Szerbia

Hétfőn reggel négy új tűz ütött ki a Toplicai körzet területén, a legsúlyosabb a helyzet Kuršumlija és Žitorađa községekben, ahol a lángok lakóházakat, melléképületeket és mezőgazdasági területeket fenyegetnek. Egy falunál teljesen kiégett egy teherautó, ráadásul az ismét visszatérő hőség és a szél megint nehezíti az oltást.

Egy héttel ezelőtt ebben a körzetben már megtörtént a tragédia. A legkritikusabb pillanatokban a tűz olyan gyorsan terjedt, hogy az embereknek választaniuk kellett: a házaikat, a termést vagy a gyümölcsöseiket védik. Sokan mindent elveszítettek, de az emberéleteket sikerült megóvni, hatan viszont megsérültek, köztük két tűzoltó is.

Dubovo szinte teljesen kiégett, miközben egy teljes felszereléssel ellátott tűzoltóautó állt a helyi közösség tanácselnökének a háza előtt, talán mondani sem kell, hogy a Szerb Haladó Párt tagjáról van szó

A hivatalos, de még nem végleges adatok szerint eddig körülbelül 1200 hektár földterület égett le, ebből 400 hektár erdő, 200 hektár gyümölcsös és 600 hektár száraz fű és aljnövényzet. Leégett 75 lakóépület, amelyek közül 14 volt lakható, a leégett melléképületek számát még vizsgálják. 93 embert kellett evakuálni.

Toplica mind a négy községében rendkívüli állapotot hirdettek. Egyszerre összesen 620 helyen égett a tűz. Ilyenre még sosem volt példa, azonban a helyszínen a rendőrségi egységeken kívül mindössze egyetlen katonai helikopter vett részt az oltásban.

Tűzoltási nagyhatalom helyett…

Aleksandar Vučić 2023 januárjában – az újbelgrádi 70-es blokkban történt tűzesetet követően – azt jósolta, hogy Szerbia tűzoltás terén nagyhatalommá válhat.

– Először mutattuk meg a két, Oroszországból vásárolt Ka–típusú helikopter egyikét, valamint a H-145-ösök közül kettőt, amelyekből több is van. Most két Ka-helikopterünk van, és ha lesz elég pénzünk, két éven belül vehetünk még kettőt, és akkor abszolút nagyhatalommá válunk a tűzoltás terén, nemcsak a Balkánon, hanem Délkelet-Európában is – mondta Vučić két és fél évvel ezelőtt.

De kijelenthető-e, hogy tűzoltási nagyhatalommá vált az ország, s valóban csak azon a két – ezek szerint meg nem vásárolt helikopteren múlt a siker, vagy úgy jártunk, mint az újvidéki vasútállomás kapcsán, amiről meg azt mondták, hogy a legbiztonságosabb vasúti közlekedést szolgálja?

Bírálat bírálat hátán

A Szerbia Központ (Srbija Centar, SRCE) párt a katasztrofális tűz után közölte, hogy a hadsereg a polgári védelmet átadta a Rendkívüli Helyzetek Szektorának, több mint 4500 fővel – akik nem reagáltak időben.

Azt is állítják, hogy az elmúlt évben csak egyetlen ülésük volt, utoljára a rendkívüli helyzetek törzskara 2023. szeptember 16-án ült össze. Így viselkedik egy tűzoltási nagyhatalom? Állítólag 2024-ben mindössze öt járművet szereztek be, de ezeket is vissza kellett küldeni, mert elromlottak.

Kapcsolódó cikk

TŰZSZEZON: A szerb helikopterek mindenütt oltottak, kivéve a Vajdaságot

Slobodan Milanović, az Erdészeti Kar professzora, aki erdőtüzek elleni védekezést oktat, a Nova Ekonomija megkeresésére azt mondta, fel lehetett volna készülni a történtekre. Szavai szerint az Európai Bizottságnak van egy portálja, amely naponta hét napra előre ad előrejelzést az erdőtüzek kockázatáról.

– Szerbia hétfőn és kedden is az extrém tűzveszély zónájában volt. Ez azt jelenti, hogy felkészülhettünk volna, különösen tekintettel arra, hogy ilyen magas hőmérsékleten, szárazság idején a legkisebb emberi tevékenység is tüzet válthat ki – magyarázta Milanović professzor.

– Nincs semmilyen rendszerünk. Nincs elegendő emberünk, de nem csak ez a gond. Ki kellene építenünk egy rendszert, amely megmutatja, hol a legnagyobb a kockázat, hogy az embereket időben lehessen figyelmeztetni – tette még hozzá a professzor.

Miért nem kért Szerbia segítséget külföldről?

Arra rendszeresen van példa, hogy Szerbia hasonló helyzetekben más országok segítségére siet. Azonban most, hogy ő maga került olyan helyzetbe, amit nyilvánvalóan nem tudott megoldani, de nem kért külső segítséget.

Mindennek az az oka, hogy a 112-es telefonszám – a nemzetközi segélyhívó ilyen vészhelyzetekre – amelyet már három éve be kellett volna vezetni, és amellyel kapcsolatban döntés is született – még mindig nem került bevezetésre.

A rendkívüli helyzetek központja úgy tűnik a teljes összeomlás szélén van. Ezt bizonyítja egyébként éppen ezért a körzetért felelős kragujevaci tűzoltólaktanya állapota is, amelybe 2,4 millió eurót fektettek be, de még csak a szerkezet készült el, a kivitelezők pedig eltűntek, az ellenzék szerint.

A lakosok elégedetlenek a tűzoltók reakciójával

A Toplicai körzethez tartozó Dubovo falu lakosai nyílt levelet intéztek a nyilvánossághoz, amelyben azt állítják, hogy a tűzoltóság sokkal hatékonyabban is eljárhatott volna.

Például kiemelik, hogy a kritikus pillanatokban a rendőrség nem engedte át a járműveket a falu veszélyeztetett központi részéhez, így a lakosok nem tudtak eljutni a tűzhöz, hogy segítsenek. Elmondásuk szerint a helyszínre csupán két tűzoltó érkezett kézi lajtoskocsival, komolyabb felszerelés nélkül.

A falu 90%-a leégett, egyetlen tűzoltó csapat sem tűnt fel, és víz sem volt Dubovóban, amivel esetleg oltani lehetett volna

Ugyanakkor a falu másik végén, ahol nem volt tűz, egy teljes felszereléssel ellátott tűzoltóautó állt a dubovói helyi közösség tanácsának elnöknője, Suzana Novković háza előtt, mondani sem kell, hogy ő a Szerb Haladó Párt tagja, aki akkor éppen a tengerparton nyaralt a családjával.

– Miközben több mint 20 ház és birtok leégett, a tűzoltóautót nem állították csatasorba, hanem kizárólag az elnöknő és néhány környékbeli lakos ingatlanának védelmére tartották készenlétben – olvasható még a levélben.

Még nagyobb sokkot váltott ki a Žitorađa község elnöke és parlamenti képviselője, Marko Milenković kijelentése, aki a falu egyik lakosának kérésére, miszerint szükségük lenne egy tartálykocsira az oltáshoz, azt mondta: „Nem rám szavaztak, úgyhogy önöknek nem jár semmi.”

Vučić segítséget ígért, performanszot is tartott

Miután eloltották a tüzet, Aleksandar Vučić ellátogatott Žitorađa településre, ahol felmérte a legsúlyosabban érintett területeket és találkozott azokkal a családokkal, akik a tűz miatt elvesztették házaikat és melléképületeiket a Toplicai körzetben. A látogatás során az államfő állami segítséget ígért.

– A költségvetési tartalékból gyorsan intézkedünk, hogy az emberek azonnal pénzhez juthassanak. Valakinek ezt helyre kell hoznia, és ezt az állam fogja megtenni – mondta Vučić.

A tűzkárok helyreállítására a kormány 350 millió dinárt (körülbelül 3 millió eurót) különített el. Vučić a helyszínen, az újságírók előtt „hívatta fel” a mezőgazdasági minisztert, akinek ordréba adta, hogy szerezzen pénzt, és ha nem is a teljes összeget, de valamit biztosítson, hogy az emberek, akik a tűzben elveszítették az állatállományukat, újat tudjanak venni.

Érkezik a segítség, de feltételekhez kötött lesz?

Egy helikopter bizonyítottan segédkezett az oltásban (Szerb elnöki Instagram)

Néhány nappal a tűzvészek után több forrásból is érkezik segítség – adományok és önkéntesek révén, egyházi és humanitárius szervezeteken keresztül, valamint Prokuplje városának döntése nyomán, amely a városi ünnepségre szánt forrásokat az érintett családok megsegítésére csoportosította át.

A tiltakozásban részt vevő diákok a tűzvészek miatt elhalasztották az aznapi akcióikat és gyűjtést szerveztek országszerte. A niši egyetemisták öt autónyi humanitárius segélyt küldtek Prokupljéba, amit adományokból gyűjtöttek össze.

Útközben egy helyi asszony az egyik faluban kaszával támadt a menetre, s azt mondta, mindenki számára van egy golyója, aki bántani mert Vučićot.

Az egyetemisták viszont inkább amiatt „aggódnak és meg vannak döbbenve”, hogy a hatalom képviselői „megfélemlítik” azokat az embereket, akik a tűzben szinte mindenüket elvesztettek, és azzal fenyegetik őket, hogy nem kapnak állami segítséget, ha elfogadják az egyetemisták vagy a polgári gyűlések által felajánlott támogatást.

A közleményben kitérnek Vučić kijelentésére is, amelyben azt mondja: „A legjobban azok járnak majd, akiknek leégett a házuk, mert nagyobbat és jobbat kapnak.” Szerintük az ilyen kijelentések a legnehezebb időkben megmutatják annak a kegyetlen rendszernek az igazi arcát, amely tragédiákat használ fel, hogy bosszút álljon másokon.