Bosznia
Trumpnak mondott köszönetet a szankciók feloldásáért Milorad DodikVajon mennyi lehet Vučić vérnyomása, miután neki nem sikerült kiegyeznie az amerikaiakkal?
Az Egyesült Államok váratlan lépéssel feloldotta a Milorad Dodik boszniai szerb vezető, családja és köre ellen hozott szankciókat, amelyeket korábban korrupció és a daytoni békerendszer aláásása miatt szabtak ki. A döntés komoly politikai következményekkel járhat a közelgő elnökválasztásra nézve a Republika Srpskában, ahol Dodik ezt a „nagy visszatérés” jeleként értelmezi — nem mellesleg Donald Trumpnak is köszönetet mondott
Az Egyesült Államok szerdán feloldotta azokat a szankciókat Milorad Dodik családja, munkatársai és gazdasági érdekeltségei ellen, amelyeket a Biden-adminisztráció 2022-ben vezetett be.
A kimondottan oroszbarát boszniai szerb politikus többször is azzal fenyegetőzött, hogy a bosznia-hercegovinai szerb entitást elszakítja az országtól, ami lehetővé tenné annak Szerbiához való csatlakozását.
Az utóbbi években szoros kapcsolatokat alakított ki Aleksandar Vučić szerb elnökkel, bár ezek a kapcsolatok változó intenzitásúak voltak.
Indoklás nélkül törölték a listáról
Dodik nemrég még a boszniai Szerb Köztársaság elnöke volt, korábban pedig a háromtagú bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagjaként tevékenykedett, egy bosnyák és egy (kvázi) horvát elnökségi taggal közösen.
A bírósági ítéletet követően Dodik beleegyezett, hogy lemond az elnöki tisztségről, a Republika Srpskát jelenleg ügyvivő elnökként Ana Trišić-Babić vezeti, akivel – Magyar Levente révén – Magyarország már felvette a kapcsolatot.
A nyáron a bosznia-hercegovinai bíróság Dodikot hat évre eltiltotta a közügyektől, és egy év börtönbüntetésre ítélte, amelyet pénzbírságra változtattak. A volt boszniai szerb elnök a bírságot befizette, és eltekintett attól a referendumtól is, amelyet önmaga védelmében tervezett megszervezni a múlt hétvégén.
A Dodik ellen hozott szankciók bevezetésekor az előző amerikai kormányzat korrupcióval és a térség destabilizálásával vádolta, valamint azzal, hogy aláássa az Egyesült Államok közvetítésével létrejött daytoni szerződést, amely a kilencvenes évek közepén vetett véget a háborúnak.
A szankciók feloldását — vagyis Dodik, családtagjai, szövetségesei és a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások törlését a szankciós listáról — az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) tette közzé, bármiféle indoklás nélkül.
Az OFAC ugyanakkor felsorolta azokat a személyeket és cégeket, akik, illetve amelyek mentesülnek az intézkedés alól.
A listán szerepel például az Alternativna TV nevű médiaügynökség is, amelyet az Egyesült Államok előző vezetése szorosan összekapcsolt Dodik családjával. A teljes lista itt található.
Dodik Trumpnak köszönte meg a szankciók feloldását
Dodik az X közösségi csatornán – szerbül és angolul is – megköszönte az amerikai elnöknek és munkatársainak, hogy „kijavítottak egy súlyos igazságtalanságot”, amely a korábbi amerikai adminisztrációkhoz köthető.
– Hálás vagyok Donald Trump elnöknek és munkatársainak, hogy helyrehozták a boszniai Szerb Köztársaságot, annak képviselőit és családjaikat ért nagy igazságtalanságot – azt az igazságtalanságot, amelyet az Obama- és a Biden-adminisztráció követett el – írta a boszniai szerb politikus.
Szerinte a szankciók feloldásáról szóló döntés nemcsak jogi, hanem erkölcsi rehabilitáció is mindazok számára, akik „becsülettel szolgálták” a Republika Srpskát, vagyis a boszniai szerb entitást.

– Ami nem öl meg, az megerősít – bölcselkedett tavaly Vlagyimir Putyinnak Dodik, aki meg volt győződve arról, hogy a szankciók alól megerősödve jönnek ki, és úgy néz ki, hogy neki lett igaza (Forrás: Screenshot)
Dodik szerint ismét bebizonyosodott, hogy minden, amit ellenük mondtak, hazugság és propaganda volt – amire a Christian Schmidt által teremtett nagy káosz épült –, és ezt a káoszt most el kell takarítani.
Dodik azzal zárta bejegyzését, hogy meg tud bocsátani mindazoknak, akik az évek során örömüket lelték a hazugságokban, és elhitték mások rágalmait – mindent megbocsátok, kivéve azokat az éveket, amelyeket elvesztettünk, mert azt hitték, hogy a Republika Srpska meg fog bukni.
– Ma már egyértelmű: a Republika Srpska soha nem fog megbukni – szögezte le a boszniai Szerb Köztársaság volt elnöke.
Az elnökválasztás befolyásolása
Az Egyesült Államok döntése, amellyel indoklás nélkül törölték Milorad Dodik és a köre elleni szankciókat, meglepő fordulat a nyugat-balkáni geopolitikai játszmában.
Bár a hivatalos magyarázat hiánya önmagában is elgondolkodtató, Dodik diadalittas reagálása és Trump nevének említése arra utal, hogy a lépés a szuverenista irányvonal újabb győzelme a nemzetközi politikai színtéren.
A szankciók megszüntetése valószínűleg jelentős hatással lesz a közelgő elnökválasztásra a Republika Srpskában, és több irányból is erősítheti Dodik pozícióját, illetve a hozzá köthető politikai tömb befolyását.
Dodik és támogatói úgy értelmezhetik az amerikai döntést, mint a „hazugságokra épülő vádak” cáfolatát. Ez a retorika kiválóan mozgósíthatja a választói bázist, különösen azokat, akik a Nyugat – főként az USA és az EU – befolyását elutasítják.
Dodik az X-en közzétett üzenetében úgy állítja be a döntést, mint személyes politikai győzelmét. Ez a „megtörhetetlen vezető” imázsát erősíti, amit sikeresen használhat választási kampányának központi elemeként az általa támogatott jelölt esetében. Akár még annak a bírósági döntésnek a visszavonását is követelheti, amellyel megfosztották őt a tisztségétől.
Miután Dodik Donald Trumpnak tulajdonítja a szankciók feloldását, amivel mozgósíthatja saját nacionalista táborát – még akkor is, ha a döntés formálisan nem kapcsolódik Trumphoz, akinek a megnyeréséért Dodik aktívan lobbizott.
Az amerikai döntés következtében beszűkül a boszniai szerb ellenzék mozgástere, amely ezt követően nehezen tudja Dodikot korrupcióval támadni. Ez gyengítheti azokat az erőket is, amelyek eddig a nyugati integráció és a mérsékeltebb politika mellett érveltek.
Dodik a szankciók megszűnését úgy interpretálhatja, mint egyfajta nemzetközi elismerést, amellyel szemben a helyi kritikák könnyen marginálisak lehetnek – ami mindenképpen a centrális állam megteremtésére törekvő bosnyák politikai elit veresége.
Az amerikai döntés Dodik nagy visszatérése, amely őt és a hozzá hű erőket segíti hatalomban maradni. Felerősíti a mártír-szerepet, csorbítja az ellenzéki érveket, és újabb érzelmi töltetet ad a szerb entitás autonómiájának növeléséhez.
A következő választások így a „külső beavatkozás” és a „szuverén Szerb Köztársaság” eszméje között zajló szimbolikus népszavazássá válhatnak.
