Jönnek a sátoros választások, bizalmat kapott a kormány

A szerb elnök hónapokig olyan parlamenti választásokat ígért, amelyeket alkotmányosan ki sem írhatott volna

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Demokráciákban a választások időpontját a naptárból lehet megtudni. Szerbiában egy ideje inkább Aleksandar Vučić napi hangulatából. Csakhogy az elmúlt hónapokban volt egy apró bökkenő: az elnök olyan választásokról beszélt, amelyeket alkotmányosan nem is írhatott volna ki.

A „szerb tárcanélküli diktátor” egy hónappal ezelőtt – egészen pontosan június 27-én – jelentette be, hogy heteken belül lemond, ezzel kapcsolatban akkor a BALK-on azt írtuk, hogy „hisszük, ha látjuk”, de még nem látjuk.

A megfélemlítés technikája

Vučić egy hónappal ezelőtt jelentette be lemondási szándékát, de utána is folytatta a „választási totó-lottót” különböző időpontok emlegetésével, aminek megvan a maga logikája és pszichológiája, de ezzel a cirkusszal a BALK nem akart foglalkozni, mert nem kívánta veszélyeztetni az olvasók mentális egészségét.

Az egésznek az az értelme, hogy a szerb elnök gyakori médiaszereplésével szeretné fenntartani az érdeklődést maga és valamelyest a saját pártja iránt, ezért továbbra sem lehet lemosni a képernyőről, mert a közbeszédet szeretné elterelni azokról a forgatókönyvekről, amelyeket nem ő talált ki, és amelyek nem az ő hatalmon maradását valószínűsítik.

A szerb elnök lemondását követően Ana Brnabić házelnök veszi át az államfői tisztséget, de csak három hónapra. Az alkotmány szerint a Nemzetgyűlés elnöke legfeljebb három hónapig láthatja el a köztársasági elnöki feladatokat. A házelnök köteles elnökiválasztást kiírni, amelyet legkésőbb három hónappal azután kell megtartani, hogy a köztársasági elnök távozik a hivatali tisztségből. A lemondás azonnali távozást jelent

Kiutat Szerbia számára ugyan jelenthetne a diákmozgalom, de egyre nagyobb a megfélemlítés, és ez a választások közeledtével még erősebbé válhat, a média- és egyéb erőszak igazi eszkalációja pedig akkor jelentkezhet, amikor nyilvánosságra kerül az egyetemisták valódi választási listája.

Mi enged meg a szerb alkotmány?

Elég abszurdnak tűnik a főcímben megfogalmazott megállapítás, de teljes egészében megfelel a valóságnak a szerb alkotmány 109. cikkelyének első mondata ugyanis kimondja, hogy a szerb parlamentet a köztársasági elnök oszlathatja fel a kormány javaslata alapján.

A következő mondat viszont azt tartalmazza, hogy a kormány nem javasolhatja a nemzetgyűlés feloszlatását, ha ellene bizalmatlansági indítványt terjesztettek elő, vagy ha saját maga bizalmi szavazást kezdeményezett maga ellen a parlamentben.

Miloš Vučević bejelentette, hogy számos kisebb összejövetelt szerveznek; a közelgő kampány bizonytalan és nehéz lesz. Elmondása szerint Aleksandar Vučić, lemond elnöki tisztségéről, miután kiírja a választásokat, és egyszerű polgárként vesz részt a választási kampányban (Forrás:Nedeljnik)

Mivel 2026. február 13-án hatvankét ellenzéki képviselő bizalmatlansági indítványt kezdeményezett a Đuro Macut vezette bábkormány ellen a Vezérkar épületével kapcsolatos ügy és a Nikola Selaković kulturális miniszter elleni büntetőeljárás miatt.

A bizalmatlansági indítvány miatt a kormány alkotmányosan akadályoztatva volt, vagyis nem javasolhatta a parlament feloszlatását, és így a választásokat sem lehetett kiírni.

Miután nincs jogszabályban rögzített határidő a bizalmi szavazás megtartására, így az indítvány megvitatására mindezidáig nem került sor.

A gyakorlatban a házelnök tűzi napirendre a kezdeményezést, de ez akár hónapokig is elhúzódhat. Ana Brnabić házelnök ugyan április 15-re kitűzte az ellenzéki indítvány megtárgyalását, de az az ülés a bizalmatlansági indítványt beadó képviselők jelentős részének távolmaradása miatt határozatképtelenség miatt elmaradt, a következő ülést pedig most hétfőre hívták össze.

Ez magyarán azt is jelenti, hogy február óta a választás kiírásával kapcsolatos egyetlen elnöki ígéretnek sem volt semmilyen jogalapja, mert alkotmányi akadályokba ütközött, a szerdai parlamenti szavazással ez az akadály azonban elhárult.

Népi felhatalmazást akar

A szerb házelnök áprilisban április 15-re ugyan kitűzte a bizalmatlansági indítvány megtárgyalását, ám az ad hoc összehívott ülés határozatképtelenség miatt elmaradt, mivel sem az ellenzék, sem a kormánypárti többség nem jelent meg elegendő számban.

A vita így végül július 27-re került át, noha a kezdetektől nyilvánvaló volt, hogy felkészülés ide vagy oda, az ellenzéknek nincs matematikai esélye megbuktatni a kormányt.

A szerb parlement mandátuma 2027 decemberében jár le, ezért a parlamenti választások megtartását akár a jövő év októberéig el lehet húzni, ez viszont nem szolgálja a szerb elnök érdekeit, ha tartja magát a kijelentéseihez, ami egyáltalán nem tartozik a szokásai közé, így bármi előfordulhat.

A választásokat még ki sem írta, a szerb elnök ennek ellenére megkezdte a „sátoros kampányt”, nemrég Lapovóban járt, vagy öt-hat testőr kíséretében az övéi között

Vučić elnöki mandátuma jövő május végén jár le, a hivatali esküt ugyanis 2022. május 31‑én tette le, amivel megkezdődött második ötéves mandátuma. Az új köztársasági elnöki választásokat az alkotmány szerint kilencven nappal az elnöki megbízatás lejárása előtt ki kell írni, és a kiírás napjától kezdve hatvan napon belül meg kell tartani.

Ez azt jelenti, hogy marad egy rövid időszak 2027 május vége és december 17-e között, amíg a szerb elnök munka nélkül marad, ami alatt sok minden megváltozhat, a hatalomért reszkető, és egyébként is munkamániás Vučić aligha kínálja fel a lehetőséget arra, hogy a féléves „üresjárat” során bárki is háttérbe szorítsa.

Elvben a kormány átalakítására időközben is sor kerülhet, ami a szerb elnök saját nyilatkozata szerint lehetővé tenné számára a miniszterelnöki poszt átvételét az elnöki, de ő erre nem készül, mert népi felhatalmazást szeretne a miniszterelnöki poszthoz, ami jelen esetben rendkívüli parlamenti választások kiírását jelenti.

Miután a szerb elnöknek egyetlen szavát sem szabad elhinni, ezért nem zárható ki, hogy bármelyik ígéretét megszegi, ha azok az új körülmények között nem szolgálják az érdekeit, így akár választási felhatalmazás nélkül is képes lehet a kormányfői poszt átvételére.

Az ellenzék miért állt bele a mostani parlamenti vitába?

A fent vázoltakból arra lehet következtetni, hogy előbb vagy utóbb választásokat tartanak Szerbiában, amire már elkezdődtek az előkészületek, az elnök ugyanis megkezdte az országjárást, ezúttal azonban nem nagy népi gyűléseket tart több tízezer ember utaztatásával, hanem kisebb sátoros találkozókat, ezért neveztük el a következő szavazást „sátoros választásoknak”.

A Szerb Haladó Pártnál ugyanis arra a felismerésre jutottak, hogy túl sokba kerül az egyetemisták nagy tömeggyűléseinek majmolása, ami egyébként is „mission impossible” a haladók számára, ezért inkább lemegy az elnök a nép közé, ráadásul ez a módszer lehetővé teszi a Ćacilendből ismert sátrak újrahasznosítását is.

Az új felismerés szerint egyébként is a megtelt 200-300 fős sátrak inkább keltenek tömegérzést, mint a nagyobb tereken lézengő két-háromezer ember, alkalmazzanak is a rezsimhű televíziók akármilyen trükkös drónfelvételeket.

Az ellenzék azért állt bele a parlamenti vitába, mert a szerbiai szabályozások szerint a bizalmatlansági indítványt előterjesztő személy időkorlát nélkül magánál tarthatja a szót, amivel élt is Miroslav Aleksić, a Szerbiai Népi Mozgalom elnöke, aki közel négy órás expozét tartott, és ezzel minden bizonnyal ő lett a szerb parlamenterizmus leghosszabban felszólaló ellenzéki képviselője.

Miroslav Aleksić, a Szerbiai Népi Mozgalom elnöke a Forbesra hivatkozva azt mondta, hogy Szerbiában 48 eurómilliárdos van, ezért nem jut pénz másoknak (Screenshot, RTS)

A többi ellenzéki is szót kapott, amiről hivatalos felvételek is készültek, ezeket aztán egy kis rádolgozással pofás kis videókká gyúrhatnak a közösségi médiában történő hasznosításra, ami a választások előtti időszakban különösen kifizetődő lehet.

Az ülést ülést ugyan szinte teljes egészében közvetítette a szerb állami televízió második csatornája, ami plusz lehetőséget kínált az ellenzéki vélemények országos terjesztésére.

Kapcsolódó cikk

Vučić heteken belül lemond, hisszük, ha látjuk!

Sokat elárul a szerbiai médiaviszonyokról, hogy a szavazást már nem láthatták a nézők, mert megkezdődött a Crvena Zvezda és a Larne közötti mérkőzés, amelynek a kimenetele hasonlóan kiszámítható volt, mint a parlamenti szavazásé, az utóbbiról azonban a nézők nem értesülhettek az élő közvetítésből, mert az állami televízió egy reklámszünetet követően átkapcsolt a meccsre.

A parlamenti közvetítés folytatása felvételről ment az 5:0-ra végződött találkozó után, ha valaki egyáltalán kivárta a parlamenti izgalmakat.

Aki valami miatt lemaradt a parlamenti mérkőzésről, azoknak elmondjuk, hogy a szavazás 135 : 40 arányban ért véget, és ezáltal a kormány marad, viszont megszűnt az akadálya a szerb nemzetgyűlés feloszlatásának, a kormány ugyanis már új legitimitást kérhet, ami a parlamenti választások közelgő kiírását jelenti.