A Milenijum tim orosz mintára szállt be a szerb futballba

A Milenijum timnek megvan az a fajta „stratégiai közelsége”, amely más korszakokban más cégeket segített hozzá kiemelkedő növekedéshez

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerb Millennium Team eddig elsősorban az Expo 2027, a Nemzeti Stadion, a Török Áramlat szerbiai szakasza, a Száva-híd, a „Tiszta Szerbia” program és a lebontott Hotel Jugoszlávia helyén épülő luxusszálloda kapcsán került a közbeszéd fókuszába. Most azonban egy új, látványos területre is belépett: megvásárolta a leskovaci székhelyű másodosztályú Dubočica labdarúgóklubot.

A Vreme szerint a lépés óhatatlanul felidézi az orosz oligarchák jól ismert gyakorlatát, amikor a politikai hatalomhoz közel álló üzletemberek az energetikában, a bányászatban vagy az állami beruházásokban megszerzett vagyonuk egy részét futballklubokba forgatták. Vagy akár azt is mondhatnánk, hogy arab mintára, de maradjunk a Vreme megállapításánál!

A Radar ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a klubvásárlás csak egy epizód a Milenijum tim (a továbbiakban ezt a szerbesített nevet használjuk) rendkívüli növekedésének történetében: a vállalat bevétele tíz év alatt csaknem tizenötszörösére nőtt, és ma több, összesen több mint ötmilliárd euró értékű állami projektben vesz részt.

Érdekes módon mindkét szerb hetilap megfeledkezett arról, hogy Leskovac 2023-ban új futballstadiont kapott, amely éppen a Dubočica otthona, így egy olyan klubot vásárolt meg, amelynek közpénzből rendezett infrastrukturális háttere van. Ebben a stadionban játszott a Ferencváros is a belgrádi Čukarički ellenfeleként, miközben a városhoz erős magyar érdekeltség is kötődik Csányi Sándor révén.

A Dubočica az oligarchamodell árnyékában

A Vreme ironikus párhuzammal indítja a történetet: ha Roman Abramovics, Vlagyimir Putyin egykori bizalmi köréhez sorolt orosz milliárdos megvásárolhatta a Chelsea-t, akkor Ivan Bošnjak szerb üzletember és a Milenijum tim társalapítója is megveheti a leskovaci Dubočicát.

A párhuzam nem csak retorikai fogás. Az elmúlt évtizedekben több, a Kremlhez közel álló orosz üzletember és nagyvállalat is komoly összegeket fektetett a futballba. Abramovics a Chelsea tulajdonosaként vált világszerte ismertté, Aliser Uszmanov pedig az Arsenalban, később pedig az Everton környezetében szerzett érdekeltségeket. Az orosz energetikai óriások közül a Gazprom és a Lukoil is megjelent a sportban, részben tulajdonosként, részben szponzorként.

A Vreme értelmezése szerint a Dubočica megvásárlása ugyanennek a logikának a szerb változatát: egy, az állami beruházásokban rendkívül aktív magánvállalat a futball révén nemcsak sportbefektetést hajt végre, hanem helyi társadalmi és politikai beágyazottságát is erősíti.

Kapcsolódó cikk

Kínai hitelek, titkos szerződések és kormányközeli cégek Szerbiában

A leskovaci klub ebből a szempontból különösen érdekes választás. Nem a belgrádi Crvena zvezdáról vagy a Partizanról van szó, hanem egy vidéki egyesületről, amelynek helyi jelentősége jóval nagyobb lehet annál, mint amit országos sportsikerei indokolnának. Egy ilyen klub támogatása munkahelyeket, utánpótlást, stadionfejlesztést és presztízst hozhat a városnak, a befektetőnek pedig közvetlen kapcsolatot biztosíthat a helyi közösséggel.

Aleksandar Stevanović közgazdász a Vremének nyilatkozva úgy fogalmazott: a Milenijum tim jól teljesít, ezért megengedhet magának egy ilyen „oldalirányú luxust”. Szerinte a vállalatnak megvan az a fajta „stratégiai közelsége”, amely más korszakokban más cégeket segített hozzá a kiemelkedő növekedéshez.

A közgazdász ugyanakkor nem tekinti önmagában problémának, hogy egy sikeres szerb vállalat hazai futballklubot vásárol. Sőt, szerinte még kedvezőbb is lehet, ha a tőke nem külföldi klubokhoz vagy kizárólag a két belgrádi óriáshoz kerül, hanem helyi egyesületekhez, amelyek rendszerint jelentős mértékben támaszkodnak önkormányzati és állami forrásokra.

A kulcskérdés tehát nem az, hogy szabad-e egy magáncégnek futballklubba fektetnie. A vita inkább arról szól, miből származik az a pénz, amelyből a befektetés történik, és milyen üzleti-politikai rendszer tette lehetővé a Milenijum tim látványos felemelkedését.

A futballklub mint helyi hatalmi eszköz

A szerb labdarúgásban a klubok csak ritkán sportvállalkozások. Különösen vidéken a futballklub a helyi identitás, a politikai jelenlét és a gazdasági befolyás egyik fontos intézménye.

A leskováci stadion dróntávlatból. A Dubočica stadionját nem a Milenijum tim építette, hanem egy több vállalatból álló konzorcium, amelynek vezető cége az újvidéki GAT d.o.o. volt. A klub saját oldala is a GAT-ot nevezi meg kivitelezőként (Forrás: X platform, screenshot)

Egy erős tulajdonos nemcsak játékosokat vásárolhat és stadiont újíthat fel, hanem egy egész város közvéleményére is hatást gyakorolhat. A szurkolók számára a klub sikere könnyen összekapcsolódik a tulajdonos nevével, így az üzleti beruházás társadalmi elismerést és lojalitást is termelhet.

A Vreme ezért lát orosz mintát a Dubočica megszerzésében. Az oligarchák futballbefektetései ugyanis ritkán kizárólag pénzügyi megtérülésről szóltak. A klubok presztízst, nemzetközi láthatóságot és politikai hasznosságot is jelentettek. A szerb példa kisebb léptékű, de a mechanizmus hasonló lehet: a vállalat a nagy állami projektek után most a helyi sportéletben is meghatározó szereplővé válik.

A Dubočica megvásárlásának értékét növeli, hogy a leskovaci klubnak nemrég teljesen új stadion épült, amiről nehezen érthető módon mindkét befolyásos hetilap megfeledkezett.

A Dubočica stadionjának megnyitása 2023-ban, a helyi csapat 2:1-re nyert az újvidéki Novi Sad 1921 ellen (Forrás: X platfrom)

A több mint nyolcezer férőhelyes, fedett lelátókkal rendelkező arénát 2023 augusztusában nyitották meg, építése mintegy 2,46 milliárd dinárba került. A városi tulajdonban álló létesítmény nemzetközi mérkőzések rendezésére is alkalmas, a Čukarički több európai kupatalálkozót is itt játszott, például a Ferencváros ellen is.

A Milenijum tim tehát nem egy elhanyagolt pályával rendelkező vidéki egyesületet vett át, hanem egy olyan klubot, amely mögött már rendelkezésre áll a közpénzből létrehozott, korszerű futball-infrastruktúra.

Szerb oligarchavilág: a Milenijum tim tízéves felemelkedése

A Radar elemzése szerint a Dubočica megvásárlását nem lehet különválasztani a Milenijum tim gazdasági növekedésétől. A vállalat 2025-ben 36,9 milliárd dinár, vagyis mintegy 315 millió euró bevételt ért el. Ez körülbelül 65 millió euróval haladta meg az előző évi eredményt, és 218 millió euróval volt több a 2021-es bevételnél.

Kapcsolódó cikk

EXPO 2027: Megtérülnek-e a befektetett milliárdok?

A tízéves összehasonlítás még látványosabb. A BIRN korábbi adatai szerint a Milenijum tim 2015-ben 21,6 millió euró bevételt könyvelt el. Ehhez képest a 2025-ös 315 millió euró csaknem 14,6-szeres növekedést jelent.

A Radar szerint a vállalat az elmúlt öt évben önmagában közel 990 millió euró bevételt termelt. Ehhez hozzáadódik a jóval fiatalabb leányvállalat, a Mostogradnja ing mintegy 196,5 millió eurós bevétele. A két cég azonban csak része annak a körülbelül húsz vállalkozásból álló cégbirodalomnak, amelyet Ivan Bošnjak és Stojan Vujko irányít.

A Milenijum tim növekedési üteme messze meghaladta a szerb gazdaság egészének bővülését. A Radar számítása szerint a vállalat bevétele az elmúlt tíz évben körülbelül hatszor gyorsabban nőtt, mint a szerbiai bruttó hazai össztermék.

Több mint ötmilliárd eurónyi állami projekt közelében

A Milenijum tim jelenleg három olyan nagyszabású állami beruházásban vesz részt, amelyek együttes értéke meghaladja az ötmilliárd eurót.

A vállalat dolgozik a körülbelül egymilliárd euróra becsült Nemzeti Stadion építésén, részt vesz az Expo 2027 létesítményeinek kivitelezésében, amelyeket nagyjából kétmilliárd eurós beruházásként emlegetnek, valamint bekapcsolódott a „Tiszta Szerbia” elnevezésű csatorna- és szennyvízkezelési programba is. Utóbbi becsült értéke áfa nélkül mintegy 2,8 milliárd euró.

A cég egyik projektben sem fővállalkozóként jelenik meg. A munkákat kínai vállalatoktól, köztük a PowerChina és a China Road and Bridge Corporation társaságoktól kapta alvállalkozói szerződéseken keresztül.

A Radar kérdésére a Milenijum tim azt közölte, hogy a szerződéseket a szerb jogszabályokkal összhangban kötötték meg. A vállalat szerint a kínai fővállalkozók szakmai és műszaki kapacitásaik, tapasztalatuk és referenciáik miatt választották őket partnernek.

Kapcsolódó cikk

A szerb kormány a hídépítést is odaadta a kínaiaknak, a „náci hídnak” kampec

A szerződések pénzügyi részleteiről azonban nem adtak tájékoztatást, arra hivatkozva, hogy azok üzleti titkot képeznek. Így nem ismert, hogy a többmilliárd eurós projektek teljes összegéből pontosan mekkora rész jut a Milenijum timnek.

A cég más nagyberuházásokban is jelen van. Részt vesz a gyermekek korai fejlődését és társadalmi befogadását szolgáló újbelgrádi központ építésében, a Belgrád–Valjevo–Loznica gázvezeték kivitelezésében, a Belgrád és Obrenovac közötti távhővezeték létrehozásában, az új Száva-híd – a volt „náci híd” – építésében, valamint robbanóanyagoktól szennyezett területek megtisztításában.

A Vreme emlékeztet arra is, hogy a Milenijum tim egy olyan konzorcium tagjaként kapott megbízást az újbelgrádi gyermekfejlesztési központ felszerelésére, amelyben Aleksandar Šapić belgrádi polgármester egyik közeli munkatársának cége is szerepel. A szerződés értéke csaknem 550 millió dinár, vagyis nagyjából 4,7 millió euró.

Harmincmillió eurós állami támogatás a Ritz-Carltonhoz

A Milenijum tim nem csak állami projektek alvállalkozójaként jut jelentős bevételekhez. Leányvállalatai és kapcsolt cégei közvetlen állami támogatásokat is kapnak.

A szerb gazdasági minisztérium 2025 decemberében 30,14 millió eurós támogatást ítélt meg a Danube Riverside nevű leányvállalatnak a Ritz-Carlton Belgrade szálloda megépítésére és felszerelésére.

Kapcsolódó cikk

Féláron vette meg a Jugoslavija szállodát a szerb pénzügyminiszter köre

A luxushotel a lebontott Hotel Jugoszlávia (Jugoslavija) helyén épül. A Milenijum tim 2024 márciusában körülbelül 27 millió euróért szerezte meg a csődeljárás alatt álló vállalat vagyonát, benne az egyik legértékesebb újbelgrádi ingatlannal.

A Radar értelmezése szerint a 30 millió eurós állami támogatás lényegében meghaladja azt az összeget, amelyért a cég megszerezte a területet. A támogatási szerződés ugyanakkor legalább 150,7 millió eurós beruházást ír elő két éven belül.

A Milenijum Resorts nevű másik leányvállalat korábban a Vranjska Banja területén épülő szállodához is kapott állami támogatást. A beruházáshoz tízmillió eurós állami ösztönző társult, 65,6 millió eurós vállalt befektetés mellett. A projekt aktuális állapotáról nem áll rendelkezésre teljes körű nyilvános információ.

Kapcsolatok a szocialistáktól a haladókig

A Radar szerint Bošnjak és Vujko már a korábbi politikai korszakban is jó kapcsolatokat ápolt a hatalommal. Akkoriban a Szerbiai Szocialista Párthoz és különösen a szocialista Dušan Bajatovićhoz, a Srbijagas igazgatójához kötődtek, Bajatovićot gyakran a leggazdagabb szerbként emlegetik Szerbiában az orosz energiaipari kapcsolatai révén.

A Milenijum tim több gázvezeték-építési megbízást kapott a Srbijagastól, egyes esetekben pályázat nélkül. Bošnjak és Vujko Bajatović választási kampányvideóiban is feltűntek.

A Szerb Haladó Párt (SNS) hatalomra kerülése után helyzetük nem gyengült, hanem tovább erősödött. Bošnjak 2021 decemberében részt vett az SNS egyik rendezvényén, később pedig a párt helyiségeiben nyugdíjasoknak osztott pártemblémás csomagokat.

2021 augusztusában olyan fényképek is nyilvánosságra kerültek, amelyeken Bošnjak Aleksandar Vučić szerb elnökkel és fiával, Danilóval együtt ünnepelt egy sátoros rendezvényen.

Bošnjak később azt mondta, büszke tagja az SNS-nek, ugyanakkor soha nem töltött be tisztséget sem a pártban, sem helyi szervezeteiben. A csomagosztást saját adományának nevezte, és határozottan visszautasította azt az állítást, hogy a Milenijum tim a hatalomhoz való közelségének köszönhetné sikereit.

Siniša Mali testvére és a céges Audi

A vállalat kapcsolatrendszerének egyik legtöbbet idézett eleme Predrag Mali, Siniša Mali szerb pénzügyminiszter testvérének foglalkoztatása. A kapcsolat jelentőségét a szerb oknyomozó sajtó jóval nagyobbnak tartja, mint amennyire az a felhozott bizonyítékok alapján feltételezhető.

A KRIK 2019-ben számolt be arról, hogy Predrag Mali a KBV Datakom tulajdonában álló Audit használta. A cég kisebbségi tulajdonosai Ivan Bošnjak és Stojan Vujko.

Bošnjak egy 2026 januárjában tartott bírósági tárgyaláson megerősítette, hogy Predrag Mali tíz-tizenöt éve dolgozik a KBV Datakomnál. Állítása szerint a pénzügyminiszter testvére kizárólag a munkaköréhez tartozó szolgálati autót használta, szolgálati lakást pedig nem kapott.

Bošnjak azt is hangsúlyozta, hogy a KBV Datakom nem a Milenijum tim leányvállalata, és a tulajdonosoknak Predrag Mali alkalmazása ellenére sincs közük Siniša Malihoz.

A korrupcióellenes ügynökség ugyanakkor korábban azt közölte, hogy a pénzügyminiszter nem jelentette be testvére foglalkoztatását a Bošnjak érdekeltségébe tartozó vállalatnál.

Savamala és az Emberi Jogok Európai Bírósága

A Milenijum tim neve a belgrádi Savamala-ügyben is előkerült. A legismertebb incidens 2016. április 24-ről 25-re virradó éjszaka történt, amikor álarcos emberek munkagépekkel bontottak le épületeket a Hercegovačka utcában „helyet csinálva” a Belgrád a vízen városrész építéséhez, a rombolásban szerb ellenzéki körökben bűnözői és/vagy politikai kapcsolatok is látnak, ami Szerbiában nem tűnik véletlennek.

Kapcsolódó cikk

BŰNÖZŐK ÉS POLITIKUSOK: Létezett-e keskeny palló a szerb elnök és az alvilág között?

A vállalatot ugyanakkor egy korábbi bontási ügyben is felelősségre vonták. A belgrádi gazdasági bíróság 2016 decemberében ítéletet hozott a Milenijum tim ellen a Transport Peroni által használt épületek bontása miatt.

A cég neve az Emberi Jogok Európai Bíróságának első, Savamalához kapcsolódó ítéletében is megjelent. A strasbourgi testület nem a 2016-os éjszakai bontásokkal foglalkozott, hanem egy 2015. május 8-i esettel, amikor a Milenijum tim és a Belgrade Waterfront eltávolította az Iskra vállalat kerítését.

A bíróság szerint ezzel megsértették az Iskra békés tulajdonhasználathoz való jogát. Szerbiát háromezer euró kártérítés, valamint további háromezer euró perköltség megfizetésére kötelezték. A megítélt kártérítés összege a vállalat méretéhez és projektjeihez képest igencsak csekélynek mondható.

Adományok a rendőrségnek

Ivan Ninić ügyvéd hivatalos adatokra hivatkozva azt állította, hogy a Milenijum tim több jelentős adományt juttatott a szerb rendőrségnek.

Közlése szerint a vállalat 1,55 millió dinárt költött rendőrségi felszerelésre, több mint 24,5 millió dinárt egy fedett sportcsarnok építésére, 2,3 millió dinárt rendőrségi ruházatra és lábbelire, további 2,31 millió dinárt cipőkre, valamint 5880 eurót két konténerre.

Ezek az adományok önmagukban nem bizonyítanak jogsértést, de hozzájárulnak ahhoz a közéleti vitához, amely a vállalat állami intézményekkel kialakított kapcsolatait övezi.

A jelenség nem egyedi Szerbiában, Željko Mitrovićot (alias Žeks vagy ŽEX) a rezsimpárti Pink Televízió és a harci drónokat is előállító Pink Kutatási és Fejlesztési Központot (Pink research and development center, PR- DC) tulajdonosa szintén rendszeresen finanszíroz társadalmi programokat, amelyek részben állami feladatokat váltanak ki, tovább erősítve üzleti és politikai beágyazottságát.

Egyébként is nehezen értelmezhető a médiaoligarchai és hadiipari beruházó szerep összefonódása, amiről az juthat eszünkbe, hogy a Pink „belebombázza az egyetlen üdvözítő narratívát” a köztudatba.

„Üzleti titok” a közpénzből finanszírozott beruházásoknál

A Radar által megszólaltatott Božo Drašković közgazdász szerint Szerbiában több kormány is kialakította a maga vállalkozói körét, a jelenlegi rendszer azonban különösen kifinomulttá tette ezt a mechanizmust.

Drašković állítása szerint az állam gyakran kormányközi szerződésekben jelöli ki a kínai fővállalkozókat, így elkerülhetők a nyílt nemzetközi közbeszerzések. A kínai cégek ezt követően olyan szerb alvállalkozókat vonhatnak be, amelyeket a politikai vezetés elfogadhatónak tart.

Friss és egészséges szerb tej: erős magyar érdekeltség is van Leskovacon

A professzor szerint ez korlátozza a versenyt, növelheti a kivitelezési költségeket, és olyan szerződéses rendszert teremt, amelyben a pénzügyi részletek üzleti titokra hivatkozva rejtve maradnak.

Drašković ennél súlyosabb állításokat is megfogalmazott a politikai finanszírozásról és a külföldi számlákra irányuló pénzmozgásokról, ám ezekhez nem mutatott be konkrét bizonyítékokat. A Milenijum tim minden ilyen feltételezést visszautasít, és azt állítja, hogy valamennyi szerződése és beruházása megfelel a szerb jogszabályoknak.

A futball mint hatalomtechnikai eszköz

A Milenijum tim számára a Dubočica megszerzése aligha jelent komoly pénzügyi megterhelést. Egy ekkora árbevételű vállalatnál egy másodosztályú futballklub értéke inkább szinte szimbolikus.

Kapcsolódó cikk

A magyar üzleti elit a szerb piacon eurómilliárdokat forgat

A Dubočica azonban ma már nem akármilyen klub. Két éve új, közpénzből épült stadiont kapott, most pedig az ország egyik leggyorsabban növekvő magánvállalata lett a tulajdonosa.

Egy futballklub ugyanakkor nem csak sportszervezet. Egy városban társadalmi tekintélyt, láthatóságot és helyi kapcsolatrendszert is jelenthet tulajdonosának – különösen olyan politikai környezetben, ahol a sport és a közélet hagyományosan szorosan összefonódik.

Annyi azonban már most biztos, hogy a Dubočica megszerzésével a Milenijum tim neve nemcsak a közbeszerzésekről és az építkezésekről szóló hírekben jelenik meg, hanem a sportrovatokban is.