A cikk meghallgatása

A héten megkezdődött az alvilági bírósági tárgyalás, amelyre több mint másfél éve vártak Szerbiában. A tárgyalás kezdetén Veljko Belivuknak kellett volna vallomást tennie mindazzal kapcsolatban, amivel vádolják, de azzal foglalkozott a legkevesebbet. Belivuk, akit Velja Nevolja, vagy Bajkeverő Velja néven is szoktunk itt emlegetni, a montenegrói kavači klán szerbiai, vagy legalábbis fővárosi helytartója volt a belgrádi Partizanhoz köthető Janičari és Principi szurkolói csoport & bűnszervezet vezetőjeként. Ő az elsőrangú vádlott abban a perben, amelyben bandatársaival együtt hét ember meggyilkolásáért vonják felelősségre, de ki tudja, hogy mi van még a rovásán.

A vallomás

Veljko Belivuk tagadta a terhére felrótt bűncselekményeket, és úgy döntött, hogy vallomásának, illetve előadásának nagy részét nem a bűncselekményeknek, hanem a kormány legmagasabb képviselőivel fenntartott kapcsolatainak szenteli.

Elmondta, hogy 2011 óta tagja a Szerb Haladó Pártnak, jelezve, hogy működési területe a 45-ös és a 70-es újbelgrádi blokk (lakótömb) volt. Arról is beszélt, hogy a meggyilkolt Aleksandar Stankovićtyal (Sale Mutavi, Kuka Sale) együtt ő ellenőrizte a Partizan stadionjának lelátóit, hogy senki ne skandáljon becsmérlő szavakat Szerbia elnökével, Aleksandar Vučićtyal kapcsolatban.

A szerbiai lelátókról korábban gyakran felhangzott, és talán néha még most is felhangzik a “Vučić, buzi vagy”, vagyis eredeti nyelven a “Vučiću, pederu” rigmus.

Belivuk arról is beszélt, hogy az általa vezetett szurkolói csoport “szolgáltatásai” ezzel nem értek véget, mert ők biztosították a Szerb Haladó Párt egyes rendezvényeit, illetve akadályozták meg az olyan megmozdulások megtartását, amelyek nem voltak a hatóságok ínyére. Egyúttal arról is beszélt, hogy milyen szerepet játszott a Savamala (Kis- Száva) városrész egyes épületeinek (illegális) lerombolásában. Ezek helyén épültek a belgrádi Víziváros grandiózus toronyházai, vagyis az úgynevezett “Beograd na vodi”.

Elmondta még, hogy a bontáshoz az emberek egy részét ő, másik részét pedig egy koszovói szerb üzletember (& bűnöző, a koszovói szerb barikádok felállításának szervezője, Észak- Koszovói alvilág ura) Zvonko Veselinović szervezte, amihez a rendőri biztosítást Veselin Milićtől, a belgrádi rendőrség vezetőjétől kapták, (aki 2018-tól a szerb elnök korrupció és a bűnözés elleni tanácsadója, a Bátorságért érdemrend aranyfokozatú plecsnijének a viselője.)

Bajkeverő Velja szavai szerint a mindenki által csak “főnöknek” nevezett Aleksandar Vučićtyal az egyik szurkolótársukon, Aleksandar Vidojevićtyon keresztül tartották a kapcsolatot, aki fel-feltűnt Vučić fia, Danilo társaságában, erről több fotó is készült. (Vidojević ellen a Komitet – magyarul Bizottság – nevet viselő klub szétverése miatt folyik bírósági eljárás.)

Belivuk elmondta, hogy Darko Glišićen, a Szerb Haladó Párt végrehajtó bizottságának elnökén keresztül találkozót kértek Aleksandar Vučićtól, mert arra gyanakodott, hogy zavaró tényezők léptek fel a kommunikációban.

Elmondása szerint a találkozót “a főnök nagy barátnőjének” Katarina Šišmanović műsorvezetőnőnek a lakásán szervezték meg. Šišmanović a Pink Televízió “Mindent a szerelemért” (Sve za ljubav) című adásának a házigazdája volt, abban az időben a legszebb képernyős személyiségnek számított Szerbiában.

Bajkeverő a bírósági performansz során azt állította, hogy a találkozón a szerb elnökön kívül ő és helyettese, a Hentes ragadványnevet viselő Marko Miljković volt jelen. Vučić azt mondta nekik, hogy minden további kommunikációnak a jobbkezének számító, Aleksandar Vulin jelenlegi belügyminiszteren keresztül kell történnie.

Belivuk elmondta, hogy a kommunikációs kapcsolatot Miljković tartotta fenn, mert neki nagyon rossz véleménye van Vulinról.

– Mielőtt rendőrminiszter lett volna, gyakran találkoztam a láthatóan részeg Vulinnal az éjszakai szórakozóhelyeken, ahol más alvilági férfiak társaságában ment ki a mosdóba, ahonnan sokkal jobb hangulatban tért vissza. Miután sokáig dolgoztam éjszakai klubokban, tudom, hogy néz ki, egy bedrogozott ember

– mondta vallomás helyett tartott “verbális elbeszélését” prezentálva Bajkeverő Velja.

Az ügyészség kulcsfontosságú bizonyítékairól, a bűnbanda által használt Sky-alkalmazás igazságügyi szakértői vizsgálata során összegyűjtött anyagról szólva Belivuk úgy nyilatkozott, hogy a bizonyítékokat jogellenesen gyűjtötték, és hogy az olaszországi és a franciaországi bíróságok megtagadták az ilyen bizonyítékok felhasználását, mert lehetetlen megállapítani azok hitelességét.

– Ez illegális, photoshopolt és montírozott anyag

– vélte Belivuk, amelyet szerinte az ügyészség arra használt fel, hogy azokkal kényszerítse a bírósággal való együttműködésre a csoport másik három tagját, vagyis az ügy másik három vádlottját. A harminc vádlott közül Bojan Hrvatin, Nikola Spasojević és Srđan Lalić előzőleg vádalkut kötött az ügyészséggel, és ennek alapján a tárgyalás előkészületi szakaszában nem tagadták a bűnösségüket.

Bajkeverő Velja arra kérte a bíróságot, hogy a velük kapcsolatos döntés meghozatalakor hallgasson a józan észre, mégpedig a következők miatt:

– Mindannyiunkat követett a BIA (polgári titkosszolgálat) és a rendőrség. Poloskákat helyeztek el a környezetünkben, lehallgatták a telefonjainkat, és volt egy kamera a ritopeki ház előtt, ahol állítólag elkövettük a gyilkosságokat. És a vádak szerint mindezek ellenére sikerült hat embert megölnünk. Azt is tudták, hogy mikor szeretkeztem a feleségemmel, de azt nem tudták, mikor követtem el a gyilkosságokat? Miért nem akadályoztak meg minket, miért nem jöttek be a házba, és mentették meg az áldozatokat? Ha igaz, hogy megtettük, amit a vádiratban állítanak, akkor őket is le kell tartóztatni bűnsegédletért

– állapította meg Belivuk, aki azzal zárta a mondandóját, hogy a kutatások szerint az emberi figyelem 20-30 perc után lankad, de egyúttal megígérte, hogy a bírósági tárgyalás során még mond egyet-mást, nyilván egy következő húsz perc alkalmával.

Konklúzió

Veljko Belivuk – mint a fentiekből kiderül – nem túl sokat foglalkozott az alvilági kapcsolatait részletesen taglaló két vádirattal, amely szerint hét, és nem hat személy különös kegyetlenséggel elkövetett meggyilkolásával, kábítószer-kereskedelemmel, engedélynélküli fegyvertartással, emberrablással és nemi erőszakkal vádolják.

A vallomás, vagyis a performansz, annak a forgatókönyvnek alapján került bemutatásra, amelyet még akkor fogalmaztak meg, amikor Bajkeverő Velját és társát, a fent említett Marko Miljkovićot az azóta egy másik alvilági maffiaperben letartóztatott Dejan Lazarević ügyvéd védte.

Lazarević, és ezáltal Belivuk stratégiája az (volt), hogy a bűnvádi eljárást politikai irányába mozdítja el – lehet, hogy nem is alaptalanul – és ezzel egész más fényt vet az ügyre – aminek lehet egy olyan üzenete, hogy “ha én bukom, akkor nem egyedül bukom”.

Elképzelhető, hogy Belivuk és ügyvédje jól kidolgozták a forgatókönyvet, és hogy az igazán kellemetlen részletek csak ezután következnek, de ebben ne bízzunk túlzottan, merthogy a politikai elit és az alvilág kapcsolatáról hallgatott annak idején a Zoran Đinđić volt szerb miniszterelnök meggyilkolásának kitervelésével megvádolt és az összes bűncselekményéért 137 évre ítélt Mi­lo­rad Ule­mek/Lu­ko­vić Le­gi­ja, és hallgatni fog Belivuk is, efelől ne legyenek kétségeink.