Szerbia
Dačić eladná a hangágyúkat, ezzel pontot tenne a vita végéreA szerb belügyminiszter ismét tagadta, hogy a rendőrség hangágyút vetett be a tüntetők ellen
Ivica Dačić szerb belügyminiszter újabb kísérletet tett arra, hogy lezárja a belgrádi tüntetéseken állítólagosan bevetett hangágyú körüli vitát. A politikus kijelentette: Szerbia kész akár értékesíteni is az LRAD hangkibocsátó berendezéseket, mert – állítása szerint – nincs rájuk szükség, és a rendőrség soha nem használta őket. Ezt követően viszont továbbra is nyitott a kérdés, hogy mi okozta a tüntetők által érzékelt szokatlan hangjelenséget 2025. március 15-én
Ivica Dačić szerb belügyminiszter szerint Szerbia kész akár értékesíteni is azokat az LRAD (Long Range Acoustic Device) hangkibocsátó berendezéseket, amelyek hosszú hónapok óta a belgrádi tüntetések egyik legvitatottabb kérdésének számítanak.
A belügyminiszter hozzátette, hogy a szerb hatóságok készek értékesíteni az LRAD-eszközöket, szerinte ezzel is jelezve, hogy nem kívánják használni őket, vagyis nincs rájuk szükség.
A tárcavezető ismételten visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a rendőrség a tavaly március 15-i tüntetéseken úgynevezett „hangágyút” vetett volna be a demonstrálók ellen.
Két üzemmód, de csak az egyik engedélyezett
Dačić a Belgrádi Rádió (Radio Beograd) műsorában elmondta, hogy az LRAD-rendszerek két különböző funkcióval rendelkeznek.
Az egyik a hangos figyelmeztetések nagy távolságra történő továbbítására szolgál, például arra, hogy a rendőrség felszólítsa a demonstrálókat a helyszín elhagyására vagy tájékoztassa őket a várható intézkedésekről.
A másik üzemmódban nagy intenzitású és nagyon kellemetlen pulzáló hangjeleket bocsát ki, amelyek célja a tömegoszlatás, de repülőtereken is használják a madarak elűzésére.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Szerbiában az utóbbi funkció alkalmazása nem engedélyezett, és azt állította, hogy a több éve jogszerűen beszerzett berendezéseket a hangosbemondóként használható első üzemmódban sem vetették be.
Dačić hozzátette, hogy a vita nyomán utasítást adott ki arra, hogy a második, tömegoszlatásra alkalmas funkció műszakilag se legyen használható.
Az ellenzéki és független média most azt feszegeti, hogy ha valóban törvény tiltotta a hangágyú használatát, akkor a hatóságok egyáltalán miért szereztek be ilyen készülékeket, és miért szereltek fel velük egyes rendőrségi járműveket.
Dačić: technikailag is letiltottuk
Dačić szerint a hangágyú használatáról szóló állítások „teljes hazugságok”. Ezzel kapcsolatban a szerb belügyminiszter kitért Aleksandar Radić katonai szakértő ügyére is, aki korábban nyilvánosan azt állította, hogy a hatóságok a belgrádi tüntetéseken hangágyút vetettek be.
Az L-RAD-készülékek (az úgynevezett „hangágyúk”) használatával kapcsolatos hamis információk terjesztésével gyanúsított személyek ellen folyó nyomozásokról szólva Dačić hangsúlyozta, hogy a belügyminisztérium nem folytat önálló vizsgálatot, hanem kizárólag az ügyészség utasításai alapján jár el.
Hallgasd meg, hogy milyen hangot ad ki az LRAD típusú hangágyú. Állítólag ilyet használtak a görögök a migránsok feltartóztatására
„Nincs információm arról, hogy hol tartózkodik az illető, de – ahogyan mindenki láthatta – nincs Szerbiában. Nyilvánvaló, hogy vannak olyan országok, amelyek menedéket nyújtanak azoknak, akik Szerbiában megszegik a törvényt” – jelentette ki a szerb belügyminiszter, aki azonban konkrét neveket nem említett, pedig a műsorvezető megpróbálta abba az irányba terelni, hogy vádolja meg Horvátországot.
Radić ellen nemrégiben őrizetbe vételi határozat született, és körözést adtak ki ellene, miután külföldre távozott, „kiszagolva” a rezsim szándékát.
Aleksandar Radić következetesen azt állította, hogy a rendőrség hangágyút vetett be a március 15-i tüntetésen, amelyet a szerb sajtóban LRAD típusú eszközként azonosítottak.
Az élő közvetítés és az eddig nyilvánosságra került videófelvételek azonban ezt nem támasztják alá egyértelműen, ezért továbbra is nyitott kérdés marad, hogy mi okozta azt a szokatlan hangjelenséget, amelyről számos résztvevő beszámolt.
Reagált a koszovói etnikai tisztogatásról szóló vitára is
A belügyminiszter megvédte a Szerbiai Szocialista Párt alelnökét és a kormány közigazgatási miniszterét, Snežana Paunovićot is, aki egy televíziós műsorban vitát kiváltó kijelentést tett az etnikai tisztogatásról.
Dačić szerint továbbra is jelen van az a narratíva, amely kizárólag Szerbiát teszi felelőssé a jugoszláv háborúkért, miközben szerinte a szerb lakosság számos városból – köztük Zágrábból, Kninből, Szarajevóból, Pristinából, Pećből és Prizrenből – is eltűnt.
Példaként saját szülővárosát, Prizrent említette, ahol elmondása szerint 1991-ben még mintegy 11 ezer szerb élt, míg ma a hivatalos adatok szerint körülbelül 200-an, közülük magában a városban mindössze néhány tucatnyian.
Hozzátette, hogy Paunović később maga is elismerte: pontatlanul fogalmazott, ugyanakkor szerinte nem korrekt a felelősséget egy politikusra vagy a Szerbiai Szocialista Pártra hárítani.
Akiknek nem rövid az emlékezetük, és tisztában vannak azzal, hogy a jelenlegi szerb belügyminiszter milyen szerepet játszott a kilencvenes években a Szerbiai Szocialista Párt és Slobodan Milošević szóvivőjeként, azok nem lepődnek meg azon, hogy védelmezi pártjának egyik tagját, aki Milošević helyében még nagyobb etnikai tisztogatást hajtott volna végre.
Az SPS önállóan készülhet a választásokra
Dačić pártelnökként a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) belső viszonyairól is beszélt.
Azt üzente, hogy egyetlen politikus sem állhat a párt fölött, ezért minden olyan lépést, amely ellentétes a párt hivatalos döntéseivel, a párt illetékes testületei megvizsgálnak.
A közelgő választásokkal kapcsolatban közölte, hogy jelenleg nincs napirenden közös választási lista a kormányzó Szerb Haladó Párttal (SNS).
Elmondása szerint az SPS önállóan készül a parlamenti és az elnökválasztásra is, és már felkérte helyi szervezeteit, hogy augusztus 25-ig tegyenek javaslatot a jelöltekre.
Dačić szerint pártja a következő választások után is „meghatározó szereplője” kíván maradni a szerb politikának – feltéve, hogy egyáltalán bejut a parlamentbe.
A legutóbbbi, 2023. december 17-i szerbiai parlamenti választáson az SPS vezette koalíció mintegy 6,6 százalékot szerzett, vagyis az eredmény nem kizárólag a szocialisták önálló támogatottságát tükrözte.
Egy következő, külön listás indulásnál így már az is elképzelhető, hogy a párt nem felülről, hanem alulról közelítené meg a háromszázalékos parlamenti küszöböt.