Dubrovnik árnyai, háborús bűnökkel is megvádolták a volt montenegrói főügyészt

Mostanában igazán rájár a rúd Milivoje Katnićra. Az egykori ügyész ellen 2024 tavaszán indult büntetőeljárás Montenegróban, szervezett bűnözésben történő részvétel vádjával. Az azóta előzetesben várakozó Katnić ellen újabb nyomozás indult, ezúttal a Dubrovnik ostroma során elkövetett háborús bűnök vádja miatt. Dubrovnik ostromának a kérdése az idei év egyik kiemelt témájának is tekinthető Montenegróban, bár egészen eddig teljesen más szempontból kerültek a délszláv háború eseményei a figyelem középpontjába.

Miért fontos Dubrovnik?

A várost elsősorban a Trónok harca című sorozatból, vagy/és festői városképéről ismerhetik. Kevés embernek jut eszébe azonban, hogy a délszláv háború alatt 1991 októbere és 1992 májusa között zajlott Dubrovnik ostroma, amelynek nagy szerepe volt abban, hogy az addig meglehetősen reziliens nyugat-európai média is felkapja a fejét a délszláv események kapcsán.

Az ostrom során a Pelješac és Prevlaka félszigetek felől előretörő JNA (Jugoszláv Néphadsereg) a jugoszláv haditengerészettel együtt vette blokád alá a várost, amelynek kiemelt részét adták a Montenegróból érkező egységek és katonák.

A város felszabadulását követően el is indultak azok a büntetőperek, amelyek során a Dubrovnik ostromában résztvevő parancsnokokat vonták felelősségre, valamit azokat a katonákat, akik a vádak szerint a katonai szükség által nem igényelt pusztítás, valamint a háborús törvények megszegése miatt idéztek a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűntetteket vizsgáló ICTY elé.

A bíróság számos parancsnokot, vezetőt ítélt el, míg rajtuk kívül sok olyan montenegrói katona került a bíróság elé, akiket emberiség ellenes bűntettek elkövetésével vádoltak meg, amelyek elsősorban a Morinj fogolytáborral voltak összefüggésbe hozhatók.

A montenegrói csapatoknak az ostromban és a háború során tanúsított magatartása miatt Milo Đukanović akkori montenegrói elnök 2000-ben bocsánatot kért Horvátországtól.

Vissza a jelenbe

2024-folyamán Dubrovnik és az ostrom kérdése ismét a montenegrói közbeszéd középpontjába került. Milivoje Katnić megvádolása csupán az egyik olyan ügy, amelynek kapcsán a horvát riviéra egyik legszebb városa a montenegrói sajtóban megjelent.

Kapcsolódó cikk

Meddig nyúlik a szervezett bűnözés Montenegróban?

Ez annak köszönhető, hogy 2024 májusában nyílt egy kiállítás Podgoricában, amely azt mutatta be, hogy a horvátországi áldozatok egy része több mint három évtizede hiába vár az igazságszolgáltatásra, valamint a montenegrói hatóságok kártérítésére, miután számos elkövetőt máig nem vontak felelősségre.

Ezen felül a kiállítás alkalmával megjelent az is, hogy Montenegró 2006-os függetlenné válása óta mindössze nyolc pert tartottak a Horvátországban, a Bosznia-Hercegovinában és a Koszovóban montenegróiak elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatban.

A kiállítás utóbbi üzenete részben összecsengenek azzal, hogy 2024 júniusának végén került bejelentésre, hogy a már előzetes letartóztatásban lévő Milivoje Katnić ellen újabb nyomozás indult, ezúttal háborús bűnök vádjával.

Milivoje Katnić letartóztatásban

Milivoje Katnić, korábbi montenegrói különleges főügyészt 2024 áprilisában Zoran Lazović korábbi rendőrfőnök társaságában tartóztatták le.

A vád az volt, hogy a rendőrfőnök által létrehozott bűnözői szerveződésben vett részt, és segítette azt informális és formális hatalmával, többek között két szerbiai bűnöző – a később az állítólag emberhúsból készült „maffiacsevap” alapján elhíresült Veljko Belivuk és Marko Miljković – beutaztatásában is közreműködött.

Az eddig is meglehetősen súlyos bűnlajstrom a múlt hónap végén a Dubrovnikban elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos vádakkal bővült, miszerint Dubrovnik ostroma során civilek ellen elkövetett háborús bűnök elkövetésének gyanúja merült fel.

Érdekesség azonban, hogy a bizonyítékok nem a montenegrói hatóságok részéről fogalmazódtak meg elsőként, hanem a horvát hatóságok, valamint az International Residual Mechanism for Criminal Tribunals (IRMCT – amely az ICTY korábbi ügyeit viszi tovább) részéről, amelyeknek értékelését követően jutottak el a montenegrói hatóságok a vádemelésig.

Az ügyészség vádja szerint a dubrovniki ostrom során tisztként szolgáló Katnić egy Dubrovniktól 18 kilométerre található település (Cavtat) környékén részesített embertelen bánásmódban helyi civileket.

Az ügyészség közleménye szerint „Katnić embertelenül bánt egyes horvát állampolgárságú civilekkel, megtámadta, megkínozta, fizikailag megsebesítette őket, megsértette emberi méltóságukat és erőszakot követett el a mentális jólétük ellen.” A média beszámolói szerint Katnić az elhangzott vádakat tagadta, nem először.

A múlt hosszú árnya

Katnić ellen nem először fogalmazódtak meg ilyen típusú vádak. Már 2011-ben elhangzott egy Podgoricában tartott konferencián az a vád, hogy Katnić háborús bűntettekben vett részt.

Ezt az állítást a Morinj fogolytáborban egykor fogvatartott Metodije Prkačin fogalmazta meg, akinek akkori vádjait Katnić szintén tagadta, csakúgy, mint 2018-ban, amikor a különleges államügyészség is vizsgálta a Horvátországban elkövetett cselekményeket. És tette ezt úgy az ügyészség, hogy az élén nem más állt ekkor, mint Katnić maga.

Borítékolható azonban, hogy Katnić ügye még sokáig beszédtémát biztosít Montenegróban, ahogy az is, hogy Katnić politikai indítatásúnak nevezi az ellene zajló ügyeket (ahogy tette eddig is), amelyek mögött szerinte szerbbarát montenegrói pártok állnak.