Montenegró
Kis határ, nagy konfliktusok
Az integrációs folyamat nem csak az előszobázó országok számár teremt lehetőségeket, hanem a tagságot már elnyert államok számára is. Nincs ez másképp a Balkánon sem, elég csak felidézni a vonakodó Szlovéniát a horvát csatlakozás kapcsán, vagy éppen a Schengenhez történő csatlakozásra vonatkozó vétó, nem vétó kérdésre gondolni Románia és Bulgária esetében

Montenegró és Horvátország kapcsolatrendszere rendkívül terhelt. Persze ez a Balkánon az államok között lényegében megszokottnak tekinthető, azonban a horvát-montenegrói konfliktus tüze újabb szikrát kaphat az európai uniós csatlakozás kapcsán felmerült horvát blokkolást követően, amelyről a BALK-on is beszámoltunk. Horvát-montenegrói áttekintő, a két ország külkapcsolatairól, Dubrovniktól a „lopott hajón keresztül” egészen a szerbekig.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk.Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Alcímek
Az európai uniós integráció
Az uniós közösséghez való csatlakozás, mint a balkáni politika egyik kiemelt kérdése, számos alkalommal jelenik meg a politikai közbeszédben.
Az integrációs folyamat nem csak lehetőséget teremt az érintett államoknak különböző reformok végrehajtására, európai uniós források lehívására, de a már tagállamoknak is lehetőséget teremt.

Kapcsolódó cikk
Dübörög a bővítés? – Montenegró lezárt három és fél fejezetet és regionális csúcsot is tartottak
Ez a lehetőség pedig nem más, mint az, hogy a vélt vagy valós sérelmeiket rendezzék olyan államokkal, amelyek az unióba igyeksznek.
Nincs ez másképp a Balkánon sem, elég csak felidézni a vonakodó Szlovéniát a horvát csatlakozás kapcsán, vagy éppen a Schengenhez történő csatlakozásra vonatkozó vétó, nem vétó kérdésre gondolni Románia és Bulgária esetében.
Ebbe a sorba csatlakozhat Montenegró és Horvátország is, ugyanis jelenleg úgy tűnik, hogy Zágráb kész erősebb lépéseket tenni annak érdekében, hogy a két ország közötti vitás kérdések úgy záruljanak le, ahogy déli szomszédunk szívesen látná, hiszen Horvátországnak egy nagy fegyvere van, ez pedig az európai uniós tagság.
Miért is blokkolt Zágráb? – A montenegrói szerb olvasat
A decemberi bővítési csúcsot követően ellentétes információk láttak napvilágot a sajtóban. Mint ismert, Montenegró négy fejezet lezárására lett volna kész, ám Horvátország ellenállása miatt mégsem zárták le a kül-, biztonság- és védelempolitikai fejezetet.
A hírt persze mindenki máshogy értelmezte, Andrija Mandić a montenegrói szerb pártok de facto vezetője, aki jelenleg a parlament elnöki tisztét is betölti, arról beszélt, hogy Horvátország nem a Jasenovcról szóló határozat miatt (amiről itt írtunk), hanem a Prevlaka és a Jadran esete miatt blokkolt.

A Prevlaka-félsziget a Kotori-öböl (Boka Kotorska) bejáratánál (Forrás: X platform)
Persze elég egyszerű bárkinek belehelyezkednie Mandić szerepébe ebben az esetben, hiszen mégsem mondhatta azt a politikus, hogy a zágrábi kormányzat bizony azért blokkolta az egyik montenegrói fejezet lezártát, mert Montenegróban bizonyos politikusok (Mandić, Knežević és Bečić) zsarolására elfogadta a kormányzat a Jasenovacról szóló határozatot.
Ezzel mintegy magát tette volna felelőssé az európai uniós integráció folyamatának fent említett fejezetben történő megtorpanásával kapcsolatban. (Az persze nem a cikk témája, hogy Mandić mennyire szeretné az Európai Unión belül látni Montenegrót.)
A Prevlaka-félsziget és Jadran
Egy pillanatra érdemes megállni és tisztázni, hogy mi is az a Prevlaka és a Jadran.
A Prevlaka-félsziget Montenegró és Horvátország közötti határon található, amely stratégiai fontossággal bír, mivel közvetlenül a Kotor-öböl bejáratához közel található, és ezáltal kulcsszerepe van a térség tengeri közlekedésében.

A Kotori-öböl, a bejáratánál a Prevlaka-félszigettel (Forrás: SpringerLink)
1992-ben Horvátország és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság megállapodtak a Prevlaka-félsziget demilitarizálásáról és az ENSZ felügyelete alá helyezéséről, ami 2002-ben ért véget, amikor egy ideiglenes megállapodást írtak alá, amely szerint a félsziget Horvátország irányítása alatt maradt, miközben Montenegró jogokat kapott a környező vizek felett.
Az ideiglenes megoldás azonban nem vezetett végleges rendezéshez, és 2008-ban mindkét ország úgy döntött, hogy a kérdést a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) fogja eldönteni, míg 2013-ban államközi bizottságot hoztak létre a vita megoldására.
Ugyanakkor a félsziget sorsa a mai napig rendezetlen, amiben nagy szerepet játszhat az is, hogy egyes kutatások szerint a környező tengerszakasz jelentős szénhidrogén kincseket rejt.
A „Jadran” kérdése egy 19. századi kiképzőhajóval kapcsolatos probléma. Az eredetileg horvát tulajdonú hajó a délszláv háború előtt Montenegróba került javításra, azonban a háború óta a montenegrói hatóságok nem adták vissza. Ez a kérdés időről-időre felmerül az államközi kapcsolatokban.
Miért is blokkolt Zágráb? – A horvát olvasat
Tomislav Sokol horvát politikus reagált is Mandić megszólalására és gyorsan kiviláglott, hogy kétféle értelmezését is láthatjuk a történteknek.
A HDZ politikusa szerint bár a Prevlaka és a Jadran valóban nyitott kérdések, nem ezek okozták a horvát blokkolást. A fő ok a horvát politikus szerint az, hogy a „Mandić által hirdetett Európa-ellenes és nagyszerb politika, instabilitást okozhat”.

A Jadran (a horvátok szempontjából valószínűleg felháborítóan nagy montenegrói zászlót lobogtatva) Barcelonában, a 2008-as Természetvédelmi Világkongresszuson (Forrás: Wikipédia)
Sőt, a politikus arra is kitért, hogy Zágrábnak nem kifejezetten érdeke, hogy Montenegrót szerbbarát pártok „vigyék be” az Európai Unióba.
Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a Jadran, de még inkább a Prevlaka-félsziget kérdése nem tűnik jelenleg olyan kérdésnek, amely ne lenne megoldhatatlan az integrációs folyamat kapcsán.
Már csak azért sem, mert pont Horvátország példája mutatta az európai uniós integrációs folyamatban, hogy egy határvita (a Pirani-öböl demarkációja) megoldható lehet.
Azonban sokkal beszédesebb az, hogy a horvát képviselő megszólalásában újfent megjelenik az elmúlt évszázadok egy kiemelt kérdése a nagyszerb eszmének a helyzete, amelynek mint ismeretes legnagyobb ellenlábasa a horvátság és a nagyhorvát eszme volt.
Mi várható?
Az ügy egyszerre tudható be egy Montenegró és Horvátország közötti állami vitának és egyszerre tekinthető a horvát-szerb konfliktus újabb csörtéjének.
Utóbbit valószínűleg Mandić és köre sem utasítaná vissza, tekintve, hogy nemzeti identitásukban szerbnek vallják magukat. Azt pedig, hogy mi lehet a hosszútávú szerb cél Montenegróban egyelőre csak sejteni lehet, de ahogy a BALK-on is megírtuk, „Belgrád nem bánná, ha újra lenne tengere, az új projekt neve Szerbia és Montenegró”.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

- Magyarország7 nap telt el azóta
Milyen üzleti tevékenységet folytatnak a Balkáni thrillerben említett személyek, magyar vonatkozások is vannak
- Szerbia6 nap telt el azóta
Az egyetemisták Újvidékről taxival mentek vissza Belgrádba
- Balkán5 nap telt el azóta
Kikerül a forgalomból a színes forradalmakat generáló NED is?
- Bosznia5 nap telt el azóta
Az amerikai kitoloncolások miatt lesznek visszatérők Boszniába is