Berge Istra, a jugoszláv Titanic

A jugoszláv hajógyártás óriása három rejtélyes robbanás után tűnt el a Csendes-óceánon

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Oké, feleim, nem tudom, hogy ti, hogy vagytok vele, de én már nagyon unom ezt az egy réteg háborús hír, egy réteg politika rendszert.

A mindenféle Gyurika-Jucika, Jucika-Jucika, Gyurika-Gyurika típusú cikket pedig egyenesen megvetem, nem beszélve azokról, amik arról adnak hírt, kinek milyen testrésze lógott ki „véletlenül”, vagy milyen szerencsétlen nő parádézott meztelenül óvszerszerű ruhában.

Szóval, úgy határoztam, csinálok egy kis békebeli uborkaszezont és elmesélem a Berge Istra történetét, ami egy norvégok számára épített bazi nagy, több mint 220 ezer tonna vízkiszorítású hajó volt, amely máig felderítetlen körülmények között süllyedt el a Csendes-óceánon 1975 végén.

Minden Jovankával kezdődött

Az, hogy egyáltalán eszembe jutott a „jugoszláv Titanic”, az asszociáció váratlan bakugrásának köszönhető. Nálunk vendégeskedő zágrábi barátnőnkkel beszélgetve, valami kapcsán eszembe jutott a Berge Istra keresztelője, illetve ünnepélyes vízre bocsátása.

Ezt a korabeli divatok szerint élőben közvetítette a téve, és aki látta az eseményt sohasem felejtette el.

Elsősorban annak köszönve, hogy Tito elvtárs élettársa, Jovanka elvtársnő volt a hajó keresztanyja és a névadáshoz szükséges pár mondatot olyan rajzfilmbe illő, kacsapali (Donald kacsa) hangon adta elő, hogy ezen húsz millió ember derült.

A huszadik másodperc körül látható Jovanka Broz Donald kacsa stílusú „keresztelő mondata” a névadó ünnepségen (Forrás: YouTube)

Miután Anita nálunk tíz évvel fiatalabb, egyáltalán nem értette, miért vihogunk olyan jót azon a kijelentésen, hogy „Ja te krstim Berge Istra!” (Én Berge Isztrának keresztellek!).

Olyan tíz perces keresgélés után előkerült a YouTube-on egy korabeli beszámoló és utána már hármasban kacarásztunk. A vendég időközben elment, de a Berge Istra valahogy a fejemben maradt, mint jó sztori.

Amikor még Jugoszlávia hajóépítő nagyhatalom volt

A szocialista gazdasági modell ellenére – akkor ingott meg végérvényesen a rendszerbe vetett hitem, amikor egy olyan tárgyból kellett vizsgáznom, hogy politikai gazdaságtan.

Pálfordulásomat Lukács György az Esztétikum sajátosságai című műve, szintén vizsgaanyag, tette visszafordíthatatlanná, de ez egy másik történet -, Jugoszlávia sikeres ipari ország volt.

Kapcsolódó cikk

Az adriai Titanic száztíz évvel ezelőtt süllyedt el

Az óriásvállatok sikeresen versengtek a világpiacon, a hajógyárak meg egyenesen tündököltek. Ha az emlékezetem nem csal, a siker titka abban rejlett, hogy sikerült megoldani az szupertankerek építését, amennyiben megtalálták annak módját, hogy a hajót két részből építsék és a vízre bocsátás után építsék készre.

A viszonylag olcsó munkaerő és az akkoriban még meglévő európai nyersanyag-bázis lehetővé tette a horvát tengerparton működő hajógyárak számára az olyan hajók külföldi megrendelő számára történő építését, mint a nevezetes Berge Istra volt.

A 314 méteres, több mint 220 ezer tonna vízkiszorítású behemót az ún. OBO hajók kategóriájába tartózott (ore-bulk-oil carrier – érc-ömlesztettárú-olaj szállító) ami elméletileg jobb kihasználhatóságát volt hivatott biztosítani.

A hajógyári munkások újabb munkagyőzelmét ünneplő ünnepi vízrebocsátás után, a Berge Istrát tulajdonba vette a norvég Sig. Bergesen d.y. hajózási vállalat és libériai zászló alatt hajózva közlekedett fel és alá a világ tengerein.

Egyszerűen nyoma veszett

1975. december 30-án a hajónak a fülöp-szigeteki Mindanao szomszédságában nyoma veszett.

Egy hét elteltével, 1976. január 7-én a hajót eltűntnek nyilvánították, és a mentőakció nem hozott eredményt, így ezt ugyanazon év január 10-én megszakították.

A hajó fara felülnézetből (Forrás: Screenshot, YouTube)

Legénységnek 30 tagja odaveszett, a katasztrófát csak ketten élték túl, Imeldo Barreto Leon (41) és Epifanio Lopez (39) spanyol állampolgárok, akiket egy japán halászhajó talált meg a mentőtutajon 1976. január 20-án.

Tanúskodásuk alapján a hajót egy pillanatban három hatalmas robbanás rázta meg, miután percek alatt elsüllyedt.

Mi történhetett?

Bár a norvég tulajdonosok még a mai napig sem oldották fel a vizsgálati eredmények titkosítását, a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a katasztrófát nem hajógyári baki, nem jéghegy, hanem két hatalmas erő összefonódása idézte elő.

Kapcsolódó cikk

Eltűnt hajók nyomában, B.A. Balkanac tengeri kalandjai

A Berge Istra elsüllyedését a kapzsiság és az emberi hülyeség okozta. Ugyanis mielőtt Brazíliában vasércet rakodott volna, a hajó kőolajat szállított. Hogy megspóroljanak pár napos karbantartást a tulajdonosok elrendelték a kisebb munkálatok hajózás közbeni elvégzését.

A malőr csupán annyi volt, hogy a rakteret nem szellőzették ki kellőképpen az előző szállítmány utáni kőolajpáráktól, és ez az acetilén-hegesztők lángjától begyulladt, majd felrobbant.

Ezt az elméletet látszik megerősíteni, hogy ikerhajója, a Berge Vanga négy évvel később hasonló körülmények között tűnt el, valamint az is, hogy ezután sohasem építettek többet ilyen típusú kombinált áruszállító hajót.